A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27891/2019/12. számú határozata határozat megtámadása tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, 45/A. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 109. §, 2007. évi CXXIII. törvény (Kisajátítási tv.) 14. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 80. §, 81. §, 82. §, 83. §, 84. §, 85. §, 2017. évi I. törvény (Kp.) 35. §, 88. §, 99. §] Bírók: Dvoracsek-Kutasi Dorottya, Kiss Georgina, Szivák József

Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

100.K.27.891/2019/12.

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a ... (....) által képviselt felperes neve (....) felperesnek - a ... (....) által képviselt alperes neve (....) alperes ellen kisajátítási ügyben hozott .... számú közigazgatási határozat megtámadása iránt indított peres eljárásában, amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a ... (...) által képviselt alperesi érdekelt (....) perbe lépett, nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

ÍTÉLETET:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 20.000,- (húszezer) forint, az alperesi érdekelt részére 10.000,- (tízezer) forint perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy az állami adóhatóság külön felhívására fizessen meg 30.000,- (harmincezer) forint illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

INDOKOLÁS

A bíróság a közigazgatási és peres iratok, valamint a tárgyalás anyaga alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Alperes megismételt eljárásban .... számú határozatában a ... nevében eljáró ... felperes közlekedési infrastruktúra fejlesztése közérdekű célból történő kisajátítási kérelmét elutasította és elrendelte az eljárást megelőző állapot szerinti helyreállítást, valamint a határozat véglegessé válása után megkereste a alperes neve ... Járási Hivatal Földhivatali Osztályát az ingatlan-nyilvántartási átvezetés visszaállítása érdekében. A döntés meghozatalára azért került sor, mert a kisajátítás feltételei nem álltak fenn, tekintettel arra, hogy a kisajátítást kérő a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 14. § (1) bekezdése értelmében köteles megfelelő cserelakást, illetve cserehelyiséget biztosítani, ez azonban nem történt meg.

A határozat ellen a felperes keresetet nyújtott be.

Keresetében kérte az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására való kötelezését, továbbá az alperes perköltségben való marasztalását.

Hivatkozott arra, hogy a határozat indokolása csak az ingatlan tulajdonosai nyilatkozatát tartalmazza a tekintetben, hogy van-e a tulajdonukban, használatukban, illetve kezelésükben további olyan más, nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy bármilyen más besorolású ingatlan, amely alkalmas megfelelő baromfitartó, illetve baromfitenyésztő tevékenység folytatására, azonban a tulajdonos jogait meghaladja a holtig tartó haszonélvezeti jog jogosultak joga. Alperes a tulajdonosokat a Kstv. 14. § (3) bekezdésében foglaltak szerint nem nyilatkoztatta, azaz a tevékenységet az ingatlantulajdonos vagy a használó tovább folytatja-e. Az sem derült ki, hogy a tulajdonos vagy a haszonélvező folytatja-e a baromfitenyésztő tevékenységet a kisajátításra kerülő ingatlanon.

Az ingatlan művelési ága kivett lakóház és udvar, az ingatlan művelési ágára figyelemmel, az ingatlan elsődlegesem lakás céljára szolgál és nem baromfitenyésztés céljára.

Felperes álláspontja szerint a csereingatlan biztosítási kötelezettsége csak a lakás céljára szolgáló ingatlan esetében állhatott volna fenn, és az ingatlan teljes területének kisajátítása esetén. Előadta azt is, hogy nem rendelkezik megfelelő lakással, vagy cserehelyiséggel, így nem tud megfelelni a törvényi kötelezettségének. Ezért a Kstv. 14. §-ának módosítása megfordítja az előírás logikáját és teljeskörűen pénzbeli kártalanítást teszi meg főszabállyá.

Álláspontja szerint a mindösszesen 263 m2 területet érintő baromfitenyésztés céljára szolgáló ingatlanrész esetében a Kstv. 21/A. § járulékos költségekre vonatkozó rendelkezésének alkalmazásának van helye. Álláspontja az, hogy a kisajátítás feltételei fennállnak, az elutasítás feltételei nem álltak fenn, tekintettel arra, hogy a kisajátítási eljárás megindításának jogszabályi feltétele, azaz a Kstv-ben rögzített közérdekből történő infrastruktúra fejlesztése igazoltan fennállt, a jelen ügyre nem vonatkozik, a res iudicata esete, illetve a kérelem az alperes által előírt formanyomtatványon került előterjesztésre.

Hivatkozott a Kstv. 21/A. § (1) bekezdésére is, vagyis arra, hogy a járulékos költségekre vonatkozó rendelkezések alkalmazásának van helye.

Alperes védiratában a felperes keresetének elutasítását, valamint felperes perköltségben való marasztalását kérte.

Előadta, hogy az eljárás egy megismételt eljárás volt, a 3.K.28.086/2016/20. számú ítéletben foglaltak szerint. Ez alapján a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (továbbiakban: Ket.) foglaltak az irányadók.

Előadta továbbá, hogy a hatóság ... képviselőt felszólította, hogy szíveskedjék nyilatkozni, hogy tulajdonosok vagy használók tulajdonában ... területén van-e olyan más nem lakás céljára szolgáló helyiség, amely megfelel a baromfitenyésztő tevékenység folytatására.

Hivatkozott arra, hogy mind a kisajátítási tárgyaláson, mind a perben úgy nyilatkoztak, hogy őstermelői tevékenységüket folytatni kívánják. Önmagában az a tény, hogy a felperesek a jogerős kisajátítási határozat átvételét követően már nem telepítettek újabb állományt a baromfi istállóba, ezt nem támasztja alá. Így a nyilatkozatok beszerzését már a megelőző eljárásban beszerezte a hatóság.

Az új eljárásra utasító ítéletben az utasítás erre nem tért ki.