A Kúria Kfv.37135/2020/5. számú precedensképes határozata kisajátítás tárgyában. Bírók: Sperka Kálmán, Sugár Tamás, Vitál-Eigner Beáta

A határozat elvi tartalma:

A közigazgatási bíróság új eljárásra vonatkozó iránymutatását az ítélet egészével, az abban foglalt jogi levezetéssel együttesen kell értelmezni. A keresettel nem támadott határozati rendelkezés a megismételt eljárásban nem vitatható, arról a korábbi döntéstől eltérő tartalmú döntés nem hozható.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.III.37.135/2020/5.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Vitál-Eigner Beáta előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró

A felperes: felperes neve ...

A felperes képviselője: Krivik Ügyvédi Iroda ...

Az alperes: alperes neve

Az alperes képviselője: Dr. Bordás Ügyvédi Iroda -...

Alperesi érdekelt: Alperesi beavatkozó...

Alperesi érdekelt képviselője: Dr. Lovász Ügyvédi Iroda -....

A per tárgya: kisajátítási ügyben indult közigazgatási jogvita

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: felperes

A felülvizsgálati kérelem száma: 13.

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2019. november 11-én kelt 100.K.27.891/2019/12. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 100.K.27.891/2019/12. számú ítéletét az alperes PE/048/00195-3/2019. számú határozatára kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezi és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 272.500 (kétszázhetvenkétezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A kereseti és a felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes a 2013. március 12. napján kelt PEB/040/248-9/2013.számú határozatával a felperes kérelmének helyt adott és a - megosztás után kialakuló - p..., ...hrsz alatti, 20 négyzetméter nagyságú területrészt a Magyar Állam javára kisajátította, egyben kötelezte a felperest kártalanítás megfizetésére. Az elsőfokú közigazgatási bíróság a 3.K.27.884/2013/36. számú ítéletével (a továbbiakban: ítélet 1.) a határozatot hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Indokolása szerint kisajátításra csak akkor kerülhet sor, ha a felperes a kisajátítási kérelmet és a változási vázrajzot módosítja. Az ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Kfv.II.37.214/2015/2. számú végzésével hivatalból elutasította.

[2] A megismételt eljárásban az alperes a 2016. szeptember 6. napján kelt PE/048/259-32/2016. számú határozatával a felperes közlekedési infrastruktúra fejlesztése közérdekű célú kisajátítás iránti kérelmének helyt adott, és az ingatlan 263 négyzetméter területét a Magyar Állam javára kisajátította, egyben a tulajdonosok - köztük az alperesi érdekelt (a továbbiakban: érdekelt) - cserehelyiség biztosítására irányuló kérelmét elutasította (határozat 2.). Az elsőfokú közigazgatási bíróság a 3.K.28.086/2016/20. számú ítéletével (a továbbiakban: ítélet 2.) a határozat 2.-t hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Indokolása szerint az ingatlanon található baromfitartó melléképület mezőgazdasági célt szolgál, az a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 14. § (1) bekezdése vonatkozásában nem lakás céljára szolgáló helyiségnek minősül, ezért a cserehelyiségre vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazása nem maradhatott volna el. Megítélése szerint el kell választani egymástól a kisajátított ingatlanrész és épület miatti kártalanítást, illetve a kisajátítás következtében a baromfitartó tevékenységgel összefüggésben felmerülő kár ellentételezését. A baromfitartó tevékenység tekintetében megállapítandó kártalanítást alapvetően az határozza meg, hogy a felajánlott cserehelyiséget a tulajdonosok elfogadják-e. Amennyiben elfogadják és őstermelői tevékenységüket folytatni tudják, további kártalanítási igényük a Kstv. 21/A. § (1) bekezdésén alapulhat. Nemleges válasz esetén a Kstv. 14. § (4) bekezdése szerint részükre pénzbeli kártalanításról kell dönteni, illetve az őstermelői vállalkozás kényszerű megszűnése miatt értékveszteséget is meg kell téríteni. A megismételt eljárásra vonatkozó iránymutatása szerint az ingatlan és az azon álló épület kisajátítására csak azt követően van lehetőség, hogy a kisajátítást kérő - az arra hatáskörrel rendelkező állami szerv eljárásba vonása útján - megfelelő cserehelyiséget ajánlott fel a tulajdonosok részére. Az alperesnek a tényállás tisztázása körében vizsgálnia kell a Kstv. 14. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltakat is. A cserehelyiség elfogadásától függően dönthet majd a hatóság arról, hogy az ingatlanért járó kártalanításon túl a Kstv. 21/A. §-a szerinti járulékos költségek megtérítésének van-e helye, vagy az őstermelői vállalkozások megszűnése miatti kártalanítást állapít meg.

[3] Az újfent megismételt eljárásban - az állami vagyon feletti tulajdonosi jogokat gyakorló M. N. V. Zrt. (a továbbiakban: ....Zrt.) és a tulajdonosok nyilatkozatának beszerzését követően - az alperes a 2019. február 26. napján hozott PE/048/00195-3/2019. számú határozatával (a továbbiakban: határozat 3.) a felperes közlekedési infrastruktúra fejlesztése közérdekű célból történő kisajátítási kérelmét elutasította, egyben elrendelte a kisajátítási változási vázrajz kisajátítási eljárást megelőző állapot szerinti helyreállítását. Indokolása szerint a megismételt eljárás során kötve volt az ítélet 2.-ben foglaltakhoz, amely kötelezően előírta a cserehelyiség felajánlását, továbbá rendelkezett arról, hogy a csereingatlan elfogadása, valamint visszautasítása esetén miként kell eljárni. Rögzítette, hogy a felperes nem tud csereingatlant felajánlani, továbbá az ingatlantulajdonosok tulajdonában, használatában, vagy vagyonkezelésében nincs további olyan más, nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy bármely más besorolású ingatlan, amely megfelelő lenne baromfitartó, illetőleg baromfitenyésztő tevékenység folytatására. Mindezekre figyelemmel a kisajátítás feltételei nem állnak fenn.

A kereseti kérelem

[4] A határozat hatályon kívül helyezése és az alperes új eljárásra kötelezése iránt előterjesztett keresetében a felperes állította, hogy a kisajátítás feltételei fennállnak, a mindösszesen 263 négyzetméter területet érintő baromfitenyésztés céljára szolgáló ingatlanrész esetében a Kstv. 21/A. § (1) bekezdése szerint járulékos költségekre vonatkozó rendelkezések alkalmazásának van helye. Kifogásolta, hogy az alperes a tulajdonosokat nem nyilatkoztatta a Kstv. 14. § (3) bekezdésében foglaltak szerint, így az sem derül ki, hogy a tulajdonos, vagy a haszonélvező folytatja-e a baromfitenyésztő tevékenységet a kisajátításra kerülő ingatlanon.