A Szegedi Törvényszék G.40308/2010/11. számú határozata szerződés létrejöttének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 83. §, 123. §, 251. §, 252. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205. §, 215. §, 286. §, 332. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §] Bíró: Lakatos Péter

CSONGRÁD MEGYEI BÍRÓSÁG

7.G.40.308/2010/11.

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Megyei Bíróság a dr. Soós Tamás ügyvéd által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti székhelyű felperesnek - a dr. Kiss István Viktor ügyvéd által képviselt alperes neve alperes címe szám alatti székhelyű alperes ellen szerződés létrejöttének megállapítása iránt indított perében - amelybe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr. Tóth Henriette Enikő ügyvéd által képviselt Alperesi beavatkozó b e a v a t k o z o t t - meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A keresetet e l u t a s í t j a.

Kötelezi a felperest fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 625.000,- (Hatszázhuszonötezer) Ft, míg a beavatkozónak 312.500,- (Háromszáztizenkettőezer-ötszáz) Ft perköltséget.

Kötelezi a felperest fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 900.000,- (Kilencszázezer) Ft eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, amelyet írásban, 3 példányban - az Ítélőtáblához címezve - lehet benyújtani a Megyei Bíróságnál.

Tájékoztatja feleket, a másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha azt a Pp. 251. §-ában, vagy a 252. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni.

A másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést akkor is tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a felek azt kérték, vagy a fellebbezés csak a perköltség, a le nem rótt illeték viselésére vagy összegére vonatkozik, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést akkor is tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges (bagatell fellebbezés).

I N D O K O L Á S :

Az alperes és a beavatkozó 2007. július hó 16. napján lízingszerződést kötöttek, amelynek tárgyai a Település ingatlan1 és a ingatlan2 hrsz. alatti ingatlanok voltak. Az alperes a perben nem álló cég1-vel kötött adásvételi szerződés alapján szerezte meg az ingatlanok tulajdonjogát és adta lízingbe a beavatkozónak. A beavatkozó összes lízingdíj fizetési kötelezettsége 250.794.090,- Ft volt.

A lízingelt ingatlanokkal funkcionális egységet alkotó, Település, belterület ingatlan3 hrsz. alatti ingatlan tulajdonjogát a felperes szerezte meg átruházással. A tulajdonos korábban a perben nem álló cég1 volt.

A három ingatlan képezte a .......... nevű vendéglátóipari egységet.

A felperes és a beavatkozó 2008. december hó 01. napján megállapodtak abban, a felperes a lízingszerződésbe, lízingbevevői pozícióba jogutódként belép, vállalja a lízingdíj fizetési kötelezettséget. Megállapították, a tartozás átvállalás és a szerződés érvényességének feltétele az alperes írásbeli hozzájárulása. A beavatkozó a felperesre engedményezte a lízingszerződésből eredő követeléseit. A felperes 2008. december 02. napján átadta az alperesnek a beavatkozóval kötött megállapodást, kérte a lízingszerződés lízingbevevői pozíciójában történő alanyváltozáshoz szükséges jóváhagyás kiadását. Az alperes ügyintézője elektronikus üzenetben tájékoztatta a felperest az átvállaláshoz szükséges és az átvállaló által benyújtandó okiratok tartalmáról a kötelezettségvállalás tárgyköréről. Az alperes elektronikus üzenetben több alkalommal tájékoztatta beavatkozó korábbi vezető tisztségviselőjét, - aki korábban a beavatkozó vezető tisztségviselője volt -, milyen okiratok becsatolása és egyéb adatok szolgáltatása szükséges a felperesi tartozás-átvállalási kérelem elbírálásához.

A beavatkozó tulajdonosai 2009. január 26. napján közölték az alperessel, a beavatkozó korábbi vezető tisztségviselője aláírásával, 2009. január 9-i dátummal ellátott tartozásátvállalási nyilatkozathoz nem járulnak hozzá, azt a nevezett személy jogosulatlanul írta alá.

A beavatkozó tulajdonosa ugyanezen a napon kelt és a felpereshez intézett levelében részletesen levezette a jogügylettel kapcsolatos jogi és elszámolási problémáit, a beavatkozó korábbi vezető tisztségviselője által aláírt tartozásátvállaló nyilatkozatot megtámadta.

A beavatkozó a 2009. január 28. napján kelt, az alperesnek írott levelében megerősítette, nem járul hozzá a lízingszerződés átruházásához.

A felperes és a beavatkozó, valamint a felperes ügyvezetője és egyben tulajdonosa, továbbá a beavatkozó tulajdonosa és a felperes tulajdonában álló perben nem álló cég2 a kialakult helyzet rendezése céljából a következő megállapodásokat kötötték 2009. február 12. napján:

Megállapították, a felperes tulajdonosa a Település ingatlan3 hrsz. alatti ingatlannak, míg a beavatkozó lízingeli az alperes tulajdonát képező ingatlan1 és ingatlan2 hrsz. alatti ingatlanokat. A három, különálló ingatlan-nyilvántartási albetétben szereplő ingatlanrész a természetben egy egységet alkot, amelyben vendéglátóipari egységek működnek. A felperes a 2008. december 01. napján létrejött megállapodás alapján a lízingszerződésbe a beavatkozó jogutódaként lízingbevevőként kívánt belépni, ehhez kérték az alperes hozzájárulását. A felperes a lízingszerződésből eredő fizetési kötelezettségeket 2008. december 01. napjától kezdődően az alperesnek teljesíti. A lízingelt ingatlanokat a beavatkozó 2009. január hó 5. napján a perben nem álló cég2 birtokába adta üzemelés céljából.

A beavatkozó és tulajdonosa vállalták, 2009. május 15. napjáig a beavatkozóból történő kiválással létrehoznak egy olyan jogutód gazdasági társaságot, amelynek kizárólagos rendelkezésébe kerül a lízingszerződésből eredő összes, a lízingbevevőt terhelő jogosultság és kötelezettség. A kiválással létrejövő jogutód 100 %-os üzletrészét a társaság bejegyzését követően átruházzák a felperesre, vagy tulajdonosára. Az üzletrész adásvételi szerződés teljesítésével a lízingszerződésből eredő jogok és kötelezettségek a jogszerzők "kizárólagos" rendelkezésébe és érdekeltségébe kerülnek. A jogutód társaság létrehozásáig és az üzletrész tulajdonjogának átruházásáig a lízingdíj fizetési kötelezettséget továbbra is a felperes teljesítette. A felperes vállalta, a beavatkozónak és a perben nem álló cég1-nek különböző pénzösszegeket fizet meg. A beavatkozó különböző ingóságok tulajdonjogát ruházta át a felperesre. A szerződés hatályba lépését a felperes ezen fizetési kötelezettségeinek teljesítéséhez kötötték. A beavatkozó a lízingelt ingatlanokat bérbe adta az perben nem álló cég2-nek, a beavatkozóból kiválással létrejövő gazdasági társaság üzletrészeinek átruházásáig. A bérleti díj megegyezett a felperes által, a beavatkozó helyett fizetett lízingdíj összegével és a bérlő a bérleti díjat közvetlenül a felperesnek teljesítette. Kikötötték, a 2008. december hó 01. napján létrejött és a lízingszerződésből eredő kötelezettség átvállalására vonatkozó szerződés mindaddig hatályban marad, amíg az újabb megállapodásban foglalt és a felek által vállalt feltételek mindegyike maradéktalanul nem kerül teljesítésre. Az alperes a bérleti szerződéshez hozzájárult.