A Szegedi Ítélőtábla Gf.30324/2011/5. számú határozata szerződés létrejöttének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 123. §, 177. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 215. §, 286. §, 332. §] Bírók: Hámori Attila, Kemenes István, Kiss Gabriella

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.I.30.324/2011/5.szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Soós Tamás Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Soós Tamás ügyvéd) által képviselt (felperes neve, címe) alatti székhelyű felperesnek - a Dr. Kiss István Viktor ügyvéd által képviselt (alperes neve, címe) alatti székhelyű alperes ellen szerződés létrejöttének megállapítása iránt indított perében - amelybe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a Dr. Tóth Henriette Enikő ügyvéd által képviselt (beavatkozó neve "f.a.", címe) beavatkozott - a Csongrád Megyei Bíróság 2011. február hó 28. napján kelt 7.G.40.308/2010/11. számú ítéletével szemben a felperes 12. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 300.000,- (Háromszázezer) Ft, a beavatkozónak 150.000,- (Egyszázötvenezer) Ft másodfokú eljárási költséget, és az államnak - külön felhívásra - 900.000,- (Kilencszázezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A (település, utca, házszám) alatti, 1.../A/1., 2. és 3. helyrajzi számú ingatlanok a K... Kft. tulajdonában álltak, az egymással funkcionális egységet képező területen a "P..." nevű vendéglátóipari egység működött. Az alperes a 1.../A/2. és 3. helyrajzi számú ingatlanokat a tulajdonostól adásvételi szerződés alapján megszerezte, és azokat a 2007. július 16. napján kötött lízingszerződés alapján a beavatkozónak lízingbe adta. A lízingdíj összege 250.794.090,- Ft volt. A harmadik ingatlant a felperes vásárolta meg.

- 2 -

A felperes és a beavatkozó 2008. december 1-jén megállapodtak abban, hogy a felperes a lízingszerződésbe, mint a lízingbevevő jogutóda belép, és vállalja a lízingdíj fizetését, egyúttal a beavatkozó a felperesre engedményezte a lízingszerződésből eredő követeléseit. Rögzítették, hogy a tartozásátvállalás és a szerződés érvényességének feltétele az alperes írásbeli hozzájárulása. A felperes közölte az alperessel a megállapodást, és kérte a lízingszerződés lízingbevevői pozíciójában történő alanyváltozáshoz szükséges jóváhagyást. Az alperes tájékoztatta a felperest a hozzájáruláshoz szükséges okiratok tartalmáról, annak feltételeiről, hozzájáruló nyilatkozatot azonban nem tett.

A beavatkozó üzletrész tulajdonosai 2009. január 26. napján arról tájékoztatták az alperest, hogy a korábbi vezető tisztségviselőjük, (személy neve) tartozásátvállalási nyilatkozatához nem járulnak hozzá, mivel azt jogosulatlanul írta alá. A beavatkozó ugyanezen a napon felpereshez írt levelében levezette a jogügylettel kapcsolatos jogi és elszámolási problémáit, illetve a tartozásátvállaló nyilatkozatot megtámadta.

A kialakult helyzetben a felperes és a beavatkozó 2009. február 12-én több megállapodást kötöttek. Megállapították, hogy a lízingelt ingatlanokat a beavatkozó 2009. január hó 5. napján a felperes tulajdonában álló "A..." Kft. birtokába adta üzemelés céljából. A beavatkozó vállalta, hogy 2009. május 15. napjáig kiválással létrehoz egy olyan gazdasági társaságot, amelynek kizárólagos rendelkezésébe kerül a lízingszerződésből eredő összes jogosultság és kötelezettség, majd a cég bejegyzését követően a 100 %-os üzletrészét átruházzák a felperesre vagy üzletrész tulajdonosára. Eddig az időpontig a lízingdíj fizetési kötelezettséget továbbra is a felperes teljesíti. A felperes vállalta a beavatkozónak és a K... Kft-nek különböző pénzösszegek kifizetését, míg a beavatkozó különböző ingóságok tulajdonjogát ruházta át a felperesre. A szerződés hatálybalépését a felperes ezen fizetési kötelezettségeinek teljesítéséhez kötötték. Kiemelték, hogy a 2008. december hó 1. napján létrejött szerződés mindaddig hatályban marad, míg az újabb megállapodásban foglalt és a felek által vállalt feltételek mindegyike maradéktalanul nem kerül teljesítésre. Az alperes a bérleti szerződéshez hozzájárult.

A beavatkozó üzletrész tulajdonosai létrehozták a C... Kft-t, amelyet 2009. november 5. napján jegyeztek be a cégjegyzékbe. A kiválással létrejött társaság a maradó társaság vagyonelemei közül megszerezte az alperessel kötött lízingszerződés lízingbevevői pozícióját. Az alperes a C... Kft-t lízingbevevőként a nyilvántartásában átvezette.

A felperes a beavatkozó ellen a Fővárosi Bíróság előtt 40.P.21.956/2010. szám alatt peres eljárást indított, melyben kérte a bíróságot, hogy a 2009. február 12. napján megkötött üzletrész adásvételi előszerződés alapján hozza létre a C... Kft. 100 %-os üzletrésze vonatkozásában az adásvételi szerződést.

A beavatkozó 2010. november 10. napja óta felszámolás alatt áll.

A felperes 2008. december 16. napjától 2011. január 26. napjáig 61.083.783,- Ft-ot fizetett meg az alperesnek, melyet az a lízingbevevő számláján írt jóvá.

A felperes keresetében kérte a bíróságot, állapítsa meg, hogy a beavatkozóval 2008. december 1. napján megkötött és a lízingszerződésből eredő kötelezettségek átvállalására vonatkozó szerződés az alperessel szemben hatályos. Álláspontja szerint a tartozásátvállalási szerződés érvényesen létrejött, a jogosult hozzájárulása nem annak létrejöttéhez vagy érvényességéhez szükséges, hanem a szerződés vele

- 3 -

Gf.I.30.324/2011/5.szám

szembeni hatályosulásához. Az alperes ráutaló magatartással valójában megadta hozzájárulását, miután a beavatkozó helyett kifizetett lízingdíjakat elfogadta. Tovább erősíti ezt az a tény, hogy a szerződéscsomag részét képező bérleti szerződés létrejöttéhez a hozzájárulását adta.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Utalt arra, hogy a perbeli lízingszerződés a futamidő végén ingatlan tulajdonjog átruházást eredményez, ezért érvényességéhez írásbeliség szükséges. Ebből következően sem a tartozásátvállalás, sem az engedményezés, sem pedig az ezekhez történő hozzájárulás nem történhet hallgatólagosan, ráutaló magatartással. A tartozásátvállalás vele szembeni hatályosulásának feltétele, hogy ahhoz hozzájárulását adja, ez jelen esetben nem történt meg. A lízingdíj fizetést a felperes a beavatkozóval kötött szerződés alapján vállalta, annak elfogadása nem jelent ráutaló magatartást. A beavatkozó a lízingszerződésből eredő jogok átruházásától kifejezetten elzárkózott, mert a tartozásátvállalási szerződés megkötését követően jogvita bontakozott ki közte és a felperes között, ezért a felperes lízingdíj fizetését a beavatkozó, illetve jogutódja teljesítéseként ismerte el. Kijelentette, hogy a bérleti szerződés megkötéséhez történő hozzájárulása sem jelenti a tartozásátvállalás ráutaló magatartással történő elfogadását.

A beavatkozó csatlakozva az alpereshez, kérte a kereset elutasítását. Utalt arra, hogy a kiválással létrejött C... Kft. a jogutódja a lízingbevevői pozícióban.