A Szegedi Törvényszék P.20112/2015/27. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 77. §, 244. §] Bíró: Némethné dr. Suták Anikó

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK

1.P.20.112/2015/27. szám

A Szegedi Törvényszék a dr. Ábrahám László ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve(címe) felperesnek - a dr. Kaszai Balázs ügyvéd (címe) által képviselt Csongrád Megyei Dr. Bugyi István Kórház (címe) alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és kártérítés iránt indított perében - melybe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr. Dudás Edit ügyvéd (címe) által képviselt beavatkozó (címe) beavatkozott - meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes testi épséghez, egészséghez fűződő személyiségi jogát.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 3.000.000,- (Hárommillió) Ft-ot és ezen összeg után 2014. május 30-tól a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot, valamint 200.000,- (Kettőszázezer) Ft perköltséget.

Kötelezi a beavatkozót, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 50.000,- (Ötvenezer) Ft perköltséget.

A le nem rótt illetéket az állam viseli.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 132.360,- (Egyszázharminckettőezer-háromszázhatvan) Ft állam által előlegezett költséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Szegedi Ítélőtáblához címzett, de a Szegedi Törvényszéknél írásban, 4 példányban előterjeszthető fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték, továbbá, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul és a fellebbező fél a fellebbezésében nem kérte tárgyalás tartását.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésében, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetőleg a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések elleni fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. Emiatt a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye, nyilatkozata hatálytalan. Amennyiben a fél jogi képviselővel nem rendelkezik, úgy pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmet nyújthat be a lakóhelye szerint illetékes Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Igazságügyi Osztályánál.

I N D O K O L Á S

A bíróság a peres felek előadása, a csatolt okiratok, valamint a szakértő szakvéleménye alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes 2014. április 30-án balesetet szenvedett, melynek kapcsán jobb csuklója eltört. A felperes sérülését az alperesi trauma ambulancia ambulanter látta el. A felperes jobb csuklótöréséről röntgenfelvétel készült, majd ezt követően a törést függesztésben, húzatásban reponálták, majd körkörös felvágott gipszet helyeztek fel. A kontroll röntgenfelvételen jó helyzetet írtak le. A felperest hazaengedték, majd 2014. május 03-ra keringéskontrollra az ambulanciára visszarendelték. A felperes a kontrollvizsgálaton megjelent, előadta, hogy gipsze szorítja. Ennek tágítása megtörtént, ugyanakkor nem került rögzítésre a végtag keringésére esetleges érzés- vagy mozgászavarára utaló adat. Nem került elvégzésre a kontroll röntgenfelvétel sem, mint ahogy a következő kontroll időpontja sem került meghatározásra. A felperes 2014. június 16-án az alpereshez gipszlevételre érkezett. A felperesen elvégzett röntgenvizsgálat alapján megállapították, hogy a törés 35-40 fokos kézháti elmozdulást mutat. Az elkészült röntgenfelvételen - hat és fél hét rögzítés után - osteoporosis kifejezett jelei voltak észlelhetők. A töréstől eltelt időre figyelemmel a törés már nem volt szétbontható. A felperesnek intenzív gyógytornáztatást, 4 hét múlva röntgent és fizikális kontrollt írtak elő. A felperes gyógytorna kezelése 2014. június 30. és 2014. augusztus 11. között megtörtént.

A felperest 2014. augusztus 12-én más intézet traumatológiai szakambulanciáján vizsgálták, ahol a röntgenlelet alapján orsócsont távoli végharánt törését, 30 fokos kézháti billenés mellett gyógyult állapotban írták le.

Az alperes a felperes ellátása során nem az elvárható gondossággal járt el, amikor is a keringéskontrollon történő megjelenés alkalmával kontroll röntgenfelvételt nem készített, majd elmulasztotta a kéthetenkénti gipszellenőrzést és a további radiológiai kontrollfelvételek elkészítését. Az orsócsont távoli rész elmozdulással járó törése, a következményes deformált helyzetben történő törésgyógyulás, a csuklóízületi mozgásbeszűkülés a hiányos ellátásra vezethető vissza. A felperes a domináns jobb kéz mérsékelt funkcióvesztesége mellett gyógyult, mely kb. 8%-os maradandó egészségkárosodásnak felel meg. A felperes állapota korrekciós műtét nélkül végleges.

A felperesnél bekövetkezett jobb kéz funkciókárosodása a felperest akadályozza a mindennapi életben, öltözködésben, étkezésben, háztartási munkák elvégzésében.

Felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes a felperes sérülésének nem megfelelő kezelésével megsértette a felperes testi épséghez, egészséghez fűződő személyiségi jogát. Kérte továbbá, hogy kötelezze az alperest 3.000.000,- Ft sérelemdíj, valamint ezen összeg után 2014. május 03-tól számított, törvényes mértékű késedelmi kamat, valamint a perköltség megfizetésére.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Azt vitatta mind jogalap, mind összegszerűség tekintetében.

A beavatkozó a kereset elutasítását kérte.

A kereset alapos.

A peres felek között az alperes által nyújtott egészségügyi szolgáltatás tekintetében kötelmi jogviszony jött létre, melynek tartalmát az 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) rendelkezései adják meg.

Az Eütv. szolgáltatásként a beteg egészségi állapotának kedvező alakítása, helyreállítása, illetőleg megőrzése érdekében végzett kezelési, ellátási tevékenységet határozza meg a gyógykezelésben részt vevő egészségügyi személyzet kötelezettségeként. Mindazon mulasztások, melyek e cél elérését veszélyeztetik, kötelezettségszegést jelentenek. A sajátos egészségügyi szolgáltatási jogviszonyban az egészségügyi szolgáltató magatartási mércéjére az Eütv. szerinti speciális szabályok vonatkoznak, egyebekben azonban - az Eütv. 244. §-ának utaló szabálya folytán - a felelősség kérdésében irányadóak a kártérítési felelősség általános polgári jogi szabályai is.

Az Eütv. 244. § /1/ bekezdése rögzíti, hogy az egészségügyi szolgáltatás keretében végzett ellátás során okozott kárért és személyiségi jogsértésért az egészségügyi szolgáltató tartozik felelősséggel, illetve helytállással.