A Szegedi Ítélőtábla Pf.20116/2008/4. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 342. §, 343. §, 345. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 79. §, 1986. évi II. törvény (Sajtótv.) 7. §] Bírók: Rakita Zsuzsanna, Sághy László, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.116/2008/4.szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla Dr. Ollé György ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) alatti székhelyű felperesnek - dr. Ádám Sándor ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) szám alatti székhelyű alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság 2008. január 30. napján kelt 2.P.20.028/2008/4. számú ítélete ellen a felperes 5. sorszám és a Csongrád Megyei Bíróság 2008. január 30. napján kelt 2.P.20.084/2008/3. számú ítélete ellen a felperes 4. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és kötelezi az alperest, hogy a ... elnevezésű napilap következő számának 1. oldalán az alábbi helyreigazító közleményt tegye közzé:

Valótlanul állítottuk a ... elnevezésű napilap 2007. november 13-i lapszámában, hogy a felperes gazdálkodásával kapcsolatosan gyanús ügyek merültek fel, költekezik, illetőleg az igazgató utazásai alkalmával a parkolási és autópálya-matricákra a cég évenként még 2,5 millió forintot is elszámolt.

Valótlanul állítottuk továbbá a ... elnevezésű napilap 2007. november 24-i számában, hogy újabb fejezetéhez érkezett tegnap a felperes gazdálkodásával kapcsolatban kirobbant botrány és a felperes könyvelésének egy újabb részletében fedezhetjük fel a pazarló gazdálkodás bizonyítékát.

A felperes perköltségben történő marasztalását mellőzi.

A felek az elsőfokú eljárási költségeiket maguk viselik.

- 2 -

A felperes által fizetendő elsőfokú illetéket 10.500.- /Tízezer-ötszáz/ Ft-ra leszállítja és kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak az adóhivatal felhívására 10.500.- /Tízezer-ötszáz/ Ft elsőfokú eljárási illetéket.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A felek a fellebbezési eljárási költségeiket maguk viselik.

Kötelezi a feleket, hogy fizessenek meg egyenként az államnak az adóhivatal felhívására 12.000.- /Tizenkettőezer/ Ft fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

Az alperes kiadásában megjelentetett ... elnevezésű napilap 2007. november 13-i számának első oldalán "A szegedi ellenzéki képviselők gyanús ügyekről beszélnek. "Vizsgálják a felperes költekezését" címmel cikk jelent meg, amely egy Fideszes képviselő felperest érintő előző heti közgyűlésen történt felszólalásával foglalkozik. A közleményből megállapíthatóan a felperes tevékenységével kapcsolatban a korábbiakban a Városüzemeltetési, Környezetvédelmi, Víz- és Csatornabizottság ugyancsak ellenzéki elnöke írásban intézett kérdéseket a felperes igazgatójához, akinek írásbeli válaszaira a közgyűlésen az előbb említett képviselő reagált. Az újságnak a bizottsági elnök is nyilatkozott. Eszerint a feltett kérdésekre adott választ szakértőkkel vizsgáltatták meg, és az ennek alapján készült jelentésben foglalt problémákat foglalta össze a közgyűlésen az említett képviselő, aki kifogásolta - többek között - a felperes igazgatójának külföldi utazásaival kapcsolatban felmerült költségek nagyságát, kiemelve azt, hogy "az utazásokkor a parkolási és autópálya-matricákra a cég évenként még 2,5 millió forintot is elszámolt". A képviselő úgy nyilatkozott, hogy sem az utazással kapcsolatos, sem pedig a további kérdésre nem kapott érdemi választ.

Az újság 2007. november 24-i számában "Újabb kérdések merültek fel a felperes gazdálkodásával kapcsolatban", "Demokráciadeficit Szegeden" címmel jelent meg cikk, amely szerint "Újabb fejezetéhez érkezett tegnap a felperes gazdálkodásával kapcsolatban kirobbant botrány". Tartalmazza a cikk továbbá azt, hogy "az új elektromos tömegközlekedés-fejlesztés miatt a bizottsági elnök

- 3 -

Pf.II.20.116/2008/4.szám

szükségesnek látta a felperes elmúlt négy év üzleti mérlegének áttekintését. Ennek értékelése után a bizottság tizenkét kérdésben fogalmazta meg aggályait", amelyekre a felperes ügyvezetője válaszolt. A képviselő "a válaszokat szakértőkkel véleményeztette, akik számos ellentmondást fedeztek fel". Az újság közzétette a képviselő nyilatkozatát, amely - többek között - az alábbi kijelentését tartalmazza: "A felperes könyvelésének újabb részletében fedezhetjük fel a pazarló gazdálkodás bizonyítékát".

A felperes a 2007. november 13-án megjelentetett cikk kapcsán 2007. december 11-én, míg a november 24-i közleményt követően 2007. december 21-én élt helyreigazító kérelemmel a sérelmezett cikket megjelentető napilap szerkesztőségénél. A lap azonban 2007. december 15-én megszűnt. A felperes helyreigazítási kérelmeinek az ugyancsak az alperes által kiadott ... elnevezésű napilap 2008. január 11-i számában részben eleget tett.

A felperes mindkét tényállásban írt cikk alapján helyreigazító közlemény közzétételére kérte kötelezni az alperest.

Keresetének indokolása szerint az újságcikk címében szereplő "költekezés" kifejezés azt a látszatot keltette, hogy a felperesi társaságnál szabálytalanul indokolatlan és túlzott kifizetések történtek. Hamis színben tüntette fel a felperest a "gyanús ügyek" megfogalmazás használata is, továbbá valótlan a felperes költekezésének vizsgálatára vonatkozó megállapítás, mert a cégnél semmilyen vizsgálat nem folyik.

Ugyancsak valótlanul állította, hogy a bizottság a felperesi igazgató által adott válaszokat saját szakértővel vizsgáltatta meg, aki erről jelentést készített, erre ugyanis nem került sor.

Valótlanul közli azt is, hogy az igazgató parkolási és autópálya-matricákra évenként további 2,5 millió forintot is elszámolt, e költség ugyanis magában foglalja a társaság teljes létszámának mind külföldön, mind belföldön felmerült, autópálya és parkolási költségeit is.

Nem felel meg a valóságnak, hogy /képviselő neve/ képviselő a feltett kérdésekre nem kapott választ, mivel az igazgató valamennyi kérdést mind írásban, mind pedig szóban a bizottsági ülésen megválaszolta, azzal szemben a bizottság részéről a kifogás nem merült fel.

Valótlan a november 24-i cikk "újabb botrány" kirobbanására vonatkozó megfogalmazása, mert a felperes gazdálkodásával kapcsolatosan nem robbant ki

- 4 -

botrány, az "újabb" kifejezés pedig azt a látszatot keltette, mintha több közgyűlés is foglalkozott volna a felperesi társaság gazdálkodásával, holott e kérdés csak a 2007. november 9-i, a gazdasági társaság háromnegyed éves beszámolójának elfogadása során merült fel.

Nem fedi a valóságot a cikk azon állítása, hogy a bizottsági elnök a felperes négy üzleti mérlegének áttekintését találta indokoltnak és ennek értékelése után a bizottság 12 kérdésben fogalmazta meg aggályait. Valótlan továbbá az, hogy az elnök a válaszokat szakértőkkel véleményeztette, akik abban számos ellentmondást fedeztek fel, ugyanígy nem valós továbbá a pazarló gazdálkodás bizonyítékának felfedezésére vonatkozó alperesi állítás is.