A Szegedi Törvényszék P.20028/2008/4. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 343. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 79. §, 85. §, 1986. évi II. törvény (Sajtótv.) 7. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 2. §] Bíró: Pap János

CSONGRÁD MEGYEI BÍRÓSÁG

2.P.20.028/2008/4.

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Csongrád Megyei Bíróság Dr. Ollé György ügyvéd (6722 Szeged, Gutenberg u. 3. mfsz.3.) által képviselt I.rendű felperes neve ... szám alatti székhelyű felperesnek - Dr. Ádám Sándor ügyvéd (6721 Szeged, Szent István tér 14. I/4.) által képviselt I.rendű alperes neve ... szám alatti székhelyű alperes ellen - sajtóhelyreigazítás iránt indult perében - meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság e l u t a s í t j a a keresetet.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 40.000,- (Negyvenezer) Ft perköltséget.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az államnak - az APEH felhívására - 21.000,- (Huszonegyezer) Ft le nem rótt eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet írásban, három példányban a Csongrád Megyei Bíróságnál kell benyújtani a Szegedi Ítélőtáblához címezve.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha

- ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték,

- ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, továbbá ha csak az ítélet indokolása ellen irányul és a fellebbező fél a fellebbezésben nem kérte tárgyalás tartását.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésben, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

I N D O K O L Á S :

Az alperes kiadásában jelent meg a ... elnevezésű újság. Az újság 2007. november hónap 13-i számának első oldalán "A szegedi ellenzéki képviselők gyanús ügyekről beszélnek. Vizsgálják az felperes költekezését" címmel cikk jelent meg. A cikk a következőket tartalmazza többek között: "A számos vitatéma egyike a felpereshez kapcsolódott. ..., a Városüzemeltetési, Környezetvédelmi, Víz- és Csatornabizottság elnöke levélben tett fel kérdéseket felperes igazgatójának, akinek válaszaira képviselő (neve) Fideszes képviselő reagált. A kereszténydemokrata képviselő tizenkét kérdésre adott válaszát pontatlannak ítélték a képviselők, s ezek újabb kérdéseket vetettek fel". "Miután a bizottság tanulmányozta a felperes éves beszámolóját, én egy tizenkét kérdést tartalmazó levelet küldtem felperesi igazgató úrnak, melynek mindegyik pontjára választ kaptunk november elején. Ezeket összevetettük a feltett kérdésekkel, majd megvizsgáltattuk saját szakértőinkkel. A szakértői jelentés alapján foglalta össze a problémákat, s olvasta fel azokat a pénteki közgyűlésen képviselő (neve) képviselőtársam, mivel én külföldön tartózkodtam - tájékoztatta lapunkat elnök (neve) A kérdések szinte minden problémás területet érintettek. képviselő (neve) a közgyűlés előtt a válaszokat több ponton is hiányosnak és ellentmondónak minősítette. A felperes igazgatójának külföldi utazásaival kapcsolatban például azt kifogásolta, hogyha összevetik a levélben leírt 6 millió forintos elszámolást, ami az igazgató 2006-ban történt kilenc külföldi útját - két-három napos kint tartózkodások - finanszírozta, akkor az utanként közel 700 ezer forintot jelent, ráadásul az utazásokkor a parkolási és autópálya-matricákra a cég évenként még 2,5 millió forintot is elszámolt. Az ellenzéki képviselő elmondta: sem erre, sem a többi kérdésére nem kapott érdemi választ. (...) felperesi igazgató szerint a felmerült külföldi utak költségtérítésével kapcsolatban is tévesen értelmezték például az autópálya és a parkolási javadalmazást, hiszen a 2,5 millió forintos keretbe a hazai utak is beleszámítanak, és nemcsak az egyéni költségeit, hanem a teljes felperes elszámolását takarja.

A felperes a ... Szerkesztőségéhez 2007. december hónap 11. napján kelt helyreigazító kérelmében - melyet a szerkesztőség 2007. december 13. napján vett át - a következő tartalmú közlemény közzétételét kérte: A ... 2007. november 13.i számában megjelent "Vizsgálják az felperes költekezését" című cikke több helyen valótlan tényt állít a társaság vonatkozásában és ezen alaptalan állításaival megsértette az I.rendű felperes jó hírnevét. Hamis színben tüntette fel a valóságot a cikk címe, amikor is a "költekezés" szót használta, ugyanis azt a látszatot keltette, mintha a társaságnál szabálytalanul indokolatlan és túlzott kifizetésekre került volna sor. Hamis színben tüntette fel a valóságot, továbbá a "gyanús ügyek" kifejezést is az alcímben. Valótlanul állítottuk a címben, hogy vizsgálják a felperes "költekezését", ugyanis a cégnél semmilyen vizsgálat nincs folyamatban.

A valóságot hamis színben tüntette fel a cikknek azon megállapítása, mely szerint felperesi igazgatónak az elnök (neve) által feltett kérdésekre adott válaszát pontatlannak ítélték meg a képviselők, ugyanis ebből a megállapításból úgy tűnik, mintha valamennyi képviselő pontatlannak ítélte volna meg a felperes ügyvezetőjének válaszait, azonban ez nem felel meg a valóságnak.

Eltorzította a valóságot a cikk azon állítása, hogy miután a bizottság tanulmányozta a felperes éves beszámolóját, elnöke (neve) tizenkét kérdést tartalmazó levelet küldött felperesi igazgató úrnak. Ez az állítás ugyanis azt a látszatot kelti, mintha a beszámoló tanulmányozása után a bizottság intézett volna kérdéseket a felperes ügyvezetőjéhez, azonban a kérdéseket nem a bizottság, hanem elnök (neve) tette fel saját nevében, továbbá a kérdések nem a felperes ez évi ¾ éves beszámolójára, hanem a 2006. évre vonatkoztak. Valótlan tényt állított az újságcikk, amikor arról írt, hogy a bizottság saját szakértővel vizsgáltatta meg a válaszokat és a szakértői jelentés alapján foglalta össze a problémákat, ugyanis ilyen szakértői vizsgálatra nem került sor, ahogyan szakértői jelentés sem készült e körben.

Valótlan volt a cikknek azon állítása, amely szerint a kérdések szinte minden problémás területet érintettek, tekintettel arra, hogy a kérdésekkel érintett területek vonatkozásában semmilyen probléma sem merült fel.

Valótlanul állította a cikk, hogy az igazgató 2006-ban történt kilenc külföldi útja 6 millió forintba került, ugyanis ez az összeg nemcsak az igazgató kilenc külföldi útját foglalta magában, hanem a felperes teljes állományának külföldi költségeit, ideértve például az anyagbeszerzéssel járó jelentős költségeket is.

Valótlanul állította továbbá a cikk, hogy az igazgató parkolási és autópálya-matricára évenként még 2,5 millió forintot is elszámolt, ugyanis ez a költség szintén nemcsak az ügyvezető külföldi utazásaival kapcsolatos költségekre vonatkozik, hanem magában foglalja a társaság teljes állományának mind külföldre, mind belföldön felmerült autópálya, illetőleg parkolási költségeit.