A Fővárosi Ítélőtábla Pkf.25305/2022/5. számú határozata a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegy ügyben hozott határozatának megváltoztatása tárgyában. [1997. évi XI. törvény (Vt.) 2. § (2) bek., (3) bek.] Bírók: Békefiné dr. Mózsik Tímea, Karaszi Margarita, Lesenyei Terézia

A határozat elvi tartalma:

Védjegy lajstromozása iránti kérelem elutasítása azon az alapon, hogy a megjelölés nem rendelkezik (sem inherens, sem szerzett) megkülönböztető képességgel.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pkf.25.305/2022/5.

A Fővárosi Ítélőtábla a Nemes Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe ügyintéző: dr. Nemes Imre ügyvéd) által képviselt kérelmező neve (kérelmező címe) kérelmezőnek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala védjegybejelentést elutasító határozatának megváltoztatása iránt indított ügyében a Fővárosi Törvényszék 2022. február 3. napján kelt 3.Pk.20.007/2022/4. számú végzése ellen a kérelmező által 6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő

v é g z é s t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja.

A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

[1] A kérelmező (a hivatali eljárásban: bejelentő) 2020. március 26-án benyújtott kérelmében a "kérelmező nevének vezérszava" szómegjelölés lajstromozását kérte a Nizzai Megállapodás 7., 8., 11., 16., 20., 21. osztályába tartozó áruk, valamint a 43. osztályba tartozó szolgáltatások tekintetében.

[2] A Szellemi Tulajdon nemzeti Hivatala (továbbiakban: Hivatal) nyilatkozattételre hívta fel a kérelmezőt a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 2. § (2) bekezdés a) pontjára hivatkozással, mert álláspontja szerint a megjelölés oltalomképessége az árujegyzékben megjelölt áruk és szolgáltatások tekintetében aggályos, mivel nem rendelkezik megkülönböztető képességgel, lévén, hogy kizárólag olyan elemekből áll, amelyeket az üzleti forgalomban az áruk, illetve a szolgáltatások fajtája, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak.

[3] A kérelmező nyilatkozatában előadta, hogy a 2010. óta használt "kérelmező nevének vezérszava" szómegjelölés megkülönböztető képességet szerzett az általa végzett gazdasági tevékenység, internetes elérhetőségek és közösségi oldalak, valamint egyéb felhasználási területek és az ezzel összefüggésben felmerült költségek alapján. Álláspontja szerint a www.kérelmező nevének vezérszava.hu weboldal, az annak látogatottságát igazoló Google Analytics csatolmányok, a "kérelmező nevének vezérszava" szóra a Google internetes keresőn keresztül történő organikus és fizetett rákeresések száma alátámasztják, hogy a "kérelmező nevének vezérszava" szómegjelölés megkülönböztető képességet szerzett, mivel a megjelölés szóképe a weboldalon, a termékek képeinél és a termékfotókon is megjelenik, ezáltal a fogyasztó a megjelölést vele tudja azonosítani az árujegyzékben szereplő termékekkel összefüggésben. Hivatkozott a Facebook oldalán megjelenő hirdetési kampányra, annak költségére, és a fogyasztói megtekintések számára, online közösségi jelenlétével kapcsolatban kiemelte, hogy Facebook oldalát 12 396 ember követte az ezt alátámasztó képernyőfotó elkészültének pillanatában.

[4] A Hivatal ezt követően annak igazolására hívta fel kérelmezőt, hogy a megjelölés megszerezte a megkülönböztető képességet.

[5] A kérelmező válasznyilatkozatában előadta, hogy a www.kérelmező nevének vezérszava.hu weboldalon a korábban különleges írásmóddal feltüntetett "kérelmező nevének vezérszava" szó jelenleg egyszerű írásmóddal szerepel, azonban már korábban a "kérelmező nevének vezérszava" különleges írásmódú szókép is felismerhető volt a fogyasztók számára. Ennek alátámasztására K/1. szám alatt képernyőfotót, K/2. szám alatt a Google Search Console keresési adatokat tartalmazó képernyőfotót csatolt, amely szerint 2020. július 15. és 2021. július 15. közötti időszakban 23.300 keresés történt, amelyből 6.140 kattintás érkezett a kérelmező nevének vezérszava.hu weboldalra. A K/3. szám alatt benyújtott képernyőfotóval azt kívánta alátámasztani, hogy 2020. július 16. és 2021. július 26. között 663.000 forint összeget költött arra, hogy a "kérelmező nevének vezérszava" és a "GASZTRO" szóra kereső fogyasztók számára a kérelmező által fizetett hirdetés előtérbe kerüljön. Így 123.053 alkalommal jelent meg a hirdetés, amelyre 28.213 alkalommal kattintottak a fogyasztók.

[6] A Hivatal tárgyi határozatával a védjegybejelentést elutasította. Utalva az Európai Bíróság C-265/00 számú BIOMILD ügyben előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítéletére azt hangsúlyozta, hogy egy több elemből álló új kifejezés, amelynek valamennyi eleme leíró jellegű, összességében is leíró jellegű marad, kivéve, ha az új kifejezés és az azt alkotó egyes elemek puszta összessége között érzékelhető különbség van.

[7] A Hivatal megállapította, hogy a lajstromozni kért "kérelmező nevének vezérszava" szómegjelölés "GASZTRO" eleme a gasztronómia szó rövidítése, amelynek jelentése az ételek, italok szakértő ismerete, illetve élvezésük művészete, a "NAGYKER" szóelem pedig a nagykereskedelem szó rövidítése, amelynek jelentése árut a termelőktől vásárló és nagy tételekben kiskereskedőknek továbbadó kereskedelem. Ebből arra következtetett, hogy a bejelentett megjelölés láttán a fogyasztók olyan kereskedelmi egységre asszociálnak, ahol nagy tételben vásárolhatnak, illetve kölcsönözhetnek különféle élelmiszeripari, illetve az ételek és italok elkészítéséhez és fogyasztásához kapcsolódó termékeket, így a bejelentett megjelölés kizárólag a bejelentés árujegyzékében szereplő áruk és szolgáltatások fajtájára, illetve egyéb jellemzőjére utal.

[8] A megkülönböztető képesség megszerzésével kapcsolatban a Hivatal kifejtette, hogy az a megjelölés huzamos, kiterjedt használata útján, széles körű reklámozással - televízióban, rádióban, interneten, újságokban, óriásplakátokon - történhet. A csatolt bizonyítékok vizsgálata alapján megállapította, hogy a "kérelmező nevének vezérszava" kifejezés nem a lajstromozásra bejelentett formában, hanem ábrás elemekkel kiegészítve jelenik meg a csatolt ételkísérő szállítólevélen, a weboldalról és a Facebook oldalról készült képernyőfotón, valamint a cég gépjárművein, cégtábláin, illetve irodahelyiségeinek belső terében. Ebből arra következtetett, hogy az online felületekhez kapcsolódó látogatottsági adatok, valamint a reklámanyagok elkészítéséről kiállított számlák sem igazolják azt, hogy a megjelölés a védjegybejelentési kérelemben szereplő formában eljutott a fogyasztókhoz. Kifejtette, hogy a csomagoló dobozokról készült fotókon mindössze a bejelentői társaság weboldalának elérhetősége került feltüntetésre, amely nem alkalmas a megjelölés védjegyszerű használatának igazolására. Az a körülmény pedig, hogy a kérelmező weboldalának neve lényegileg azonos a bejelentett megjelöléssel, még nem elegendő a megkülönböztető képesség megszerzésének alátámasztására a Hivatal álláspontja szerint. Összességében azt látta megállapíthatónak a Hivatal, hogy a csatolt bizonyítékok nem igazolták, hogy a lajstromozni kért "kérelmező nevének vezérszava" szó a kiterjedt, intenzív, és igazoltan a kérelmezőhöz köthető használata révén megszerezte a megkülönböztető képességet. Mindezek alapján a Hivatal a bejelentést elutasította.