A Miskolci Törvényszék P.21080/2011/81. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 213. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 84. §, 318. §, 339. §, 348. §, 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 77. §, 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 50. §, 54. §] Bíró: Pecsenye Csaba

Miskolci Törvényszék

A dr. Szűcs Péter Ügyvédi Iroda (székhelye: Budapest, Ipoly u. 3. I/101. ügyintéző: dr. Szűcs Péter ügyvéd) által képviselt I.rendű felperes neve, II.rendű felperes neve, III.r. felperes neve, IV.r. felperes neve felpereseknek mindannyian felperesek címe sz. alatti lakosok a dr. Maksa Csaba ügyvéd (székhelye: Miskolc, Bencések u. 45.) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Törvényszék a 2014. szeptember hó 9. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő

k ö z b e n s ő í t é l e t e t:

Megállapítja a törvényszék, hogy alperes azzal, hogy az I.r. felperes kórházba történő felvételét követően a fertőzés megállapítására, vagy kizárására nem végzett vizsgálatokat, s ezért antibiotikus kezelést sem alkalmazott, megsértette felperesek személyhez fűződő jogait, így kártérítő felelőssége felperesek irányába fennáll.

A közbenső ítélet ellen, a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül, az Ítélőtáblához címzett, de a Törvényszéken írásban, három példányban benyújtható fellebbezésnek van helye.

I n d o k o l á s:

Az I. és II.r. felperesek házastársak, a III. és IV.r. felperesek az I. és II.r. felperesek gyermekei.

A IV.r. felperes M-on, a Kórházban született I.r. felperes gyermekeként.

Az I.r. felperes második terhessége során az utolsó menstruációja 1998. február 24. napján volt, ehhez képest a szülés várható időpontját 1998. december 3. napjára határozta meg a terhesgondozást végző Városi Önkormányzat Rendelő Intézete.

Az I.r. felperes a várandósság ötödik hónapjában többször is észlelt hüvelyi vérezgetéseket, melyet utólag a terhes gondozáson jelzett.

1998. szeptember 6. napján az I.r. felperes vérezgetést és görcsöket észlelt, ezért 1998. szeptember 8-án történt terhesgondozó orvos részéről végzett vizsgálat alapján beutalásra került az alperes szülészeti osztályára, ahol 1998. szeptember 11. napján vették fel.

Az alperes szülészeti osztályán kérdőjeles diagnózisként megindult koraszülés és lepényleválás gyanúját határozták meg. Az I.r. felperest fektették, gyógyszeresen kezelték, műszeresen ellenőrizték a magzat állapotát és laboratóriumi vizsgálatokat is végeztek.

A kezelések során a méhösszehúzódások átmenetileg megszűntek, majd a kórházi felvételt követő hatodik napon megindult a szülés, mely során gerincvelői érzéstelenítésben császármetszést végeztek.

A III.r. felperes 1998. szeptember 16. napján jött világra 23 óra 25 perckor. Az újszülöttet neonatológus vette át, majd élesztést követően a neonatológiai intenzív centrumba vitték, ahol megviselt állapotúnak, légtelen tüdejűnek minősítették és mechanikusan kellett őt lélegeztetni három napon át.

A III.r. felperes 1998. november 16. napjáig állt az alperesi gyermekgyógyászati osztály kezelése alatt. Szüléssel kapcsolatos oxigénhiányos állapotból eredően nála agylágyulásos végtagbénulást állapítottak meg, szellemi és motorikus elmaradottság kíséretében. Maradandó oxigénhiányos egészségkárosodást szenvedett el, folyamatos fejlesztésre szorul, önmaga ellátására képtelen és a jövőben is mások gondozására fog szorulni.

Felperesek eredeti keresetlevelükben I.r. alperesként a V. Ö. R. I., II.r. alperesként a alperes nevé-t jelölték meg.

A Bíróság sorszám alatti részítéletével az I., II. és III.r. felperesek keresetét az I.r. alperessel szemben, míg a IV.r. felperes keresetét egészben elutasította. Az Ítélőtábla sz. alatti végzésével a bíróság részítéletének nem fellebbezett részét nem érintve, fellebbezett részét hatályon kívül helyezte és ebben a keretben az első fokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.

A fellebbezésben nem érintett része az első fokú részítéletnek, a felpereseknek az I.r. alperessel szemben keresetet elutasító rendelkezése. Ilyen formában a jogerős részítéletet követően a felperesek kereseti kérelme a jelenben egyedüli alperes alperes neve marasztalására irányul.

o - o - o - o - o

Felperesek módosított keresetükben alperest vagyoni és nem vagyoni kár megfizetésére kérték kötelezni.

Indoklásuk szerint az alperes az I.r. és III.r. felperesek kezelése során nem a legnagyobb gondosságnak megfelelően járt el, s ez okozta a III.r. felperes megbetegedését. Ezen alperesi mulasztással okozati összefüggésben merült fel a felperesek kára.

Alperes a módosított kereset elutasítását kérte.

Védekezése szerint mind az I.r., mind a III.r. felperesek ellátása során a legnagyobb gondossággal a jogszabályi előírásoknak és szakmai szokásoknak megfelelően járt el. A III.r. felperes megbetegedése nem hozható összefüggésbe az alperesi tevékenységgel, így kártérítő felelőssége sem áll fenn.

o - o - o - o - o

A Pp.213.§(3) bekezdése szerint, ha a keresettel érvényesített jog fennállása és a felperest ennek alapján megillető követelés összege (mennyisége) tekintetében a vita elkülöníthető, a bíróság a jog fennállását ítélettel előzetesen is megállapíthatja (közbenső ítélet).

Jelen esetben a felek között vitás volt az, hogy az I. és III.r. felperesek kezelése során az alperes, illetőleg alkalmazottai megfelelő módon jártak-e el. A felperesek az alperesi magatartással összefüggésben hozhatónak tartották az általuk elszenvedett kárt. Figyelemmel arra, hogy a bíróság megítélése szerint a keresettel érvényesített jog fennállása, jelen esetben a kártérítő felelősség megállapítása, és a felpereseket ennek alapján megillető követelés összege, jelen esetben a kártérítés mértéke vonatkozásában a vita elkülöníthető, ezért a bíróság az ügyben közbenső ítéletet hozott.

o - o - o - o - o

Figyelemmel arra, hogy a per folyamán hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (új Ptk.) a bíróságnak mindenekelőtt abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felek jogvitája a régi, vagy az új Ptk. szabályai alapján bírálandó-e el.

Ezzel összefüggésben rámutat a törvényszék arra is, hogy a bírói gyakorlatban korábban nem volt egységes álláspont a vonatkozásban, hogy az úgynevezett orvosi kártérítési perek a szerződéses (concatruális), vagy a szerződésen kívüli (delictuális) felelősségre vonatkozó szabályok alapján bírálandók-e el.

A törvényszék álláspontja szerint a felelősség kérdésében a szerződéses felelősségre vonatkozó szabályok alapján kell állást foglalni.

Ettől függetlenül az új Ptk. hatályba lépéséről szóló 2013. évi CLXXVII. tv. 50.§, illetőleg 54.§-a alapján jelen esetben a jogvita elbírálására mindenféleképpen a régi Ptk. szabályai az irányadók.

A hivatkozott törvény 50.§(1) bekezdése szerint ugyanis, ha e törvény eltérően nem rendelkezik a Ptk. hatályba lépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos a Ptk. hatályba lépését követően keletkezett tényekre megtett jognyilatkozatokra ide értve az e tények, illetve jognyilatkozatok által keletkeztetett újabb kötelmeket is - a Ptk. hatályba lépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.