A Pécsi Ítélőtábla Pf.20006/2008/5. számú határozata öröklési igény tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 195. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 199. §, 207. §, 600. §, 607. §, 674. §] Bírók: Hrubi Adrienn, Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet, Veszeley József

Kapcsolódó határozatok:

Pécsi Törvényszék P.20457/2007/11., *Pécsi Ítélőtábla Pf.20006/2008/5.*

***********

Pécsi Ítélőtábla

Pf.III.20.006/2008/5. szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Pécsi Ítélőtábla a dr. Vida Sándor ügyvéd (7800 Siklós, Ady Endre utca 13.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Dr. Horváth Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Horváth Gábor ügyvéd 7621 Pécs, Munkácsy Mihály utca 25.) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen öröklési igény kielégítése iránt indított perében a Baranya Megyei Bíróság 2007. november 23. napján kelt 8.P.20.457/2007/11. számú ítélete ellen a felperes által 12. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 190.000 (egyszázkilencvenezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint 2003. július 21-én végintézkedés hátrahagyása nélkül hunyt el HJ, a felperes nagyapja, az alperes apja. Halálakor két gyermeke, SMné, a felperes anyja és az alperes voltak a törvényes örökösei, az özvegyi jogot az őt túlélő házastársa örökölte.

A hagyatéki eljárást dr. KJ s-i közjegyző Kjö.633/2003. szám alatt folytatta le. A hagyatéki tárgyaláson a felperes anyja - a tárgyalási jegyzőkönyv szerint - kijelentette "az örökhagyó után örökölni nem kíván, a hagyatékot visszautasítja". Korábban ugyanis az örökhagyó és a házastársa többször kifejezésre juttatta azt az akaratát, hogy a felperes anyja ne kívánjon a szülei után örökölni, a hagyaték legyen teljes egészében az alperesé, aki a szülőkkel közös háztartásban élt és közösen gazdálkodtak. SMné úgy gondolta, hogy a hagyaték legyen a testvéréé, azaz az alperesé, a szülői kívánságnak megfelelően.

SMné fenti nyilatkozata után a közjegyző teljes hatályú hagyatékátadó végzést hozott, amelyben a hagyatékot az alperesnek átadta, a lakóházas ingatlan tekintetében özvegyi joggal terhelten, míg az egyéb vagyonra az özvegy a haszonélvezeti jogát érvényesíteni nem kívánta. A végzést a közjegyző nyomban kihirdette, írásba foglalta, az érdekeltek a fellebbezési jogukról lemondtak, a végzés kézbesítése is megtörtént a 2004. november 24-én megtartott hagyatéki tárgyaláson.

A felperes anyja abban a reményben és szülői ígéretben bízva tette meg ezt a nyilatkozatát, hogy a későbbiekben az alperessel megállapodásra jutnak a vagyon megosztásáról. Az alperes és a házastársa 4.000.000 forintot ajánlott fel a felperes szüleinek, akik ezt nem fogadták el.