A Győri Ítélőtábla Bf.36/2008/4. számú határozata befolyással üzérkedés bűntette (HIVATALI befolyással üzérkedés bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 43. §, 87. §, 89. §, 99. §, 256. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 351. §, 371. §, 372. §] Bírók: Csák Csilla, Kovács Tamás, Zólyomi Csilla

Kapcsolódó határozatok:

Győri Törvényszék B.346/2006/11., *Győri Ítélőtábla Bf.36/2008/4.*

***********

A Magyar Köztársaság nevében !

A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Győrött, a 2009. évi szeptember hó 15. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A hivatali befolyással üzérkedés bűntette miatt vádlott ellen indult büntető ügyben a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2008. évi március hó 10. napján kihirdetett B.346/2006/11. számú ítéletét megváltoztatja, a mellékbüntetés érintetlenül hagyásával a vádlott főbüntetését 1 /egy/ évi börtönre súlyosítja.

A szabadságvesztés végrehajtását 3 /három/ évi próbaidőre felfüggeszti.

A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén beszámítja a vádlott által 2006. szeptember hó 15. napjától 2006. szeptember hó 28. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

I n d o k o l á s :

A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság B.346/2006/11. számú ítéletében a vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali befolyással üzérkedés bűntettében (Btk.256.§ (1) bekezdés). Ezért 540 napi tétel pénzbüntetésre és az ügyvédi foglalkozástól való 5 évi eltiltásra ítélte. A napi tétel összegét 2.000 forintban állapította meg, a pénzbüntetés összege így 1.080.000 forint. Rendelkezett a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról, a bűnjelről, valamint a bűnügyi költség viseléséről.

A megyei bíróság ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosításért, végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása, közügyektől eltiltás és pénzmellékbüntetés alkalmazása végett, míg a vádlott és védője bűncselekmény hiányában való felmentésért terjesztett elő fellebbezést.

A Győri Fellebbviteli Főügyészség Bf.363/2006/3-I. számú átiratában az ügyészi fellebbezést módosított formában tartotta fenn. Indítványozta az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a vádlottal szemben végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását, valamint pénzmellékbüntetés megállapítását, míg egyebekben az elsőfokú ítélet helybenhagyását.

A vádlott védője fellebbezésének írásban előterjesztett indokolásában arra hivatkozott, hogy nem merült fel az, hogy a terhelt ajánlotta volna fel tanú 2-nek azt a lehetőséget, hogy volt felesége révén ellenszolgáltatás fejében kedvezőbb döntést érjen el. Álláspontja szerint a büntetőügyekben eljáró ügyvédek gyakran sikerdíjért dolgoznak, mert a megbízó ez alapján azt reméli, hogy a jogi képviselő eredményesen jár el. A tényállásban szereplő ötmillió forintot a vádlott nem kérte. Értékelése szerint a vádlott vallomásaiban nincs ellentmondás, és a vádlott a pénzt nem fogadta el, hanem sikerdíjként kívánta letétbe helyezni.

A másodfokú nyilvános ülésen megjelentek az érintettek, és fellebbezéseiket fenntartották.

A fellebbviteli főügyészség képviselője az átirattal egyezően terjesztette elő nyilatkozatát. Álláspontja szerint a büntetés kiszabása körében a vádlott beismerő vallomása és tanú 2 provokatív magatartása nem vehető figyelembe enyhítő körülményként. Az egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett jelentős tárgyi súlyú bűncselekménnyel nem áll arányban az elsőfokon kiszabott pénzbüntetés, ezért annak megváltoztatását, próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását, valamint pénzmellékbüntetés megállapítását indítványozta.

A védő perbeszédében - az írásban kifejtettekkel egybehangzóan - előadta, hogy a befolyással üzérkedés egyik elkövetési magatartása sem valósult meg, ezért kérte védence felmentését. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság részletes bizonyítást folytatott le, de tényből tényre helytelenül következtetett, ezért az ítélet megalapozatlan. A lehallgatási anyagra pontatlanul hivatkozott, és a szövegkörnyezetből kiragadva idézett abból. A tettenéréskor is volt technikai eszköz tanú 2-nél, erről hivatalos feljegyzés olvasható az elsőfokú iratok közt, azonban ennek tartalma nem ismert, mert a bizonyítási eszközt megsemmisítette a hatóság, amely eljárás törvénytelen. Védence nem kért előnyt, az utóbbi esetben pedig két okiratot íratott alá. Véleménye szerint a vádlottnak a hivatali befolyással üzérkedés bűntette tényállásának egyik elkövetési magatartása sem róható fel. Hivatkozott még arra, hogy az esetleges felfüggesztett szabadságvesztés büntetés következményeként a vádlott nemcsak ügyvédként nem praktizálhat, hanem jogászként sem dolgozhat tovább, így munkaviszonya is megszűnik.

A vádlott az utolsó szó jogán előadta, hogy a tanú 2-vel folytatott beszélgetés során etikai vétséget követett el, azonban a pénz ígéretének elfogadása nem bűncselekmény. Álláspontja szerint fontos bizonyíték volt a 2007. szeptember 16. napján készült lehallgatási anyag, amelyet nem lehetett volna megsemmisíteni, az arról telefonon adott felvilágosítás államtitoksértést valósított meg. Előadta, hogy nem követett el bűncselekményt, háromszázezer forint munkadíjban állapodott meg az ügyféllel, a második találkozáskor pedig a megbízási szerződést és a meghatalmazást íratta alá, pénzt nem kért.

A Győri Ítélőtábla a Be. 348.§ (1) bekezdése szerinti felülbírálat során a felmentésért előterjesztett fellebbezést nem, míg a súlyosításra irányuló fellebbezést részben alaposnak találta.