A Győri Törvényszék B.346/2006/11. számú határozata befolyással üzérkedés bűntette (HIVATALI befolyással üzérkedés bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 52. §, 56. §, 87. §, 99. §, 256. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 388. §]

Megyei Bíróság

B.346/2006/11. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Megyei Bíróság a 2007. szeptember 24., december 20. és 2008. március 10. napján megtartott nyilvános folytatólagos tárgyalás alapján meghozta a következő

ítéletet:

A 2006. szeptember 15. napjától őrizetben, 2006. szeptember 16. napjától 2006. szeptember 28. napjáig előzetes letartóztatásban volt

vádlott

bűnös

hivatali befolyással üzérkedés bűntettében - a Btk. 256. § (1) bekezdése szerint

Ezért a bíróság 540 (ötszáznegyven) napi tétel pénzbüntetésre és az ügyvédi foglalkozástól 5 (öt) évi eltiltásra

ítéli.

A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 2.000 (kettőezer) forintban állapítja meg.

Az így kiszabott 1.080.000 (egymillió-nyolcvanezer) forint pénzbüntetésbe a vádlott által 2006. szeptember 15. napjától 2006. szeptember 28. napjáig előzetes fogva tartásban töltött időt beszámítja, ezzel 14 (tizennégy) napi tétel pénzbüntetést kifizetettnek tekint.

A fennmaradó 1.052.000 (egymillió-ötvenkettőezer) forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén a napi tételek számával egyező, azaz 526 (ötszázhuszonhat) nap fogházra kell átváltoztatni.

A Megyei Bírósági Gazdasági Hivatal Bj.I.255/2007/1. tétel alatt kezelt 1 db CD lemezt az iratokhoz csatolni rendeli.

Kötelezi a vádlottat az eljárás során felmerült 27.272 (huszonhétezer-kettőszázhetvenkettő) forint bűnügyi költség megfizetésére a Magyar Állam javára, a Megyei Bíróság Gazdasági Hivatala külön felhívása szerint.

Indokolás

A Nyomozó Ügyészség Ny.129/2006. számú, 2006. november 15. napján kelt vádiratában a vádlottat 1 rb, a Btk 256. § (1) bekezdésébe ütköző és e törvényhely szerint minősülő hivatali befolyással üzérkedés bűntettével vádolta.

A vádlott magyar állampolgár. Legmagasabb iskolai végzettsége egyetem, szakképzettsége jogász. A vád tárgyává tett cselekmény idején - 2005. június 4. és 2006. szeptember 15. napja közötti időben -, illetve azt megelőzően a Megyei Területi Ügyvédi Kamara tagja volt, és bejegyzett irodájában ügyvédi praxist folytatott. Miután az Ügyvédi Kamara 2006. november 15. napján, a vádirat benyújtásával egyidejűleg felfüggesztette tagságát, a kamarából kilépett. Ezt követően munkanélküli lett, majd 2007. márciusában a Megyei Jogú Város Kórházánál helyezkedett el, ahol jelenleg is dolgozik. Jogtanácsosként havi nettó jövedelme 255.000 forint, egyéb jövedelemmel nem rendelkezik.

A vádlott házas családi állapotú. Felesége munkanélküli, 2007. augusztus 26. napja óta segélyt nem kap, jövedelemmel nem rendelkezik. A vádlott első házasságából három gyermeke született, akik közül egyik gyermeke 25 éves, önálló keresettel rendelkezik, így tartásra nem szorul. A másik nagykorú gyermek, a 21 éves másodéves jogi egyetemi tanulmányit folytatja, és kiskorú testvérével a 15 éves fiúval együtt tartásra szorul. A vádlott második házasságából egy gyermeke származott, ő 5 éves , akit felesége korábbi kapcsolatából házasságukba hozott gyermekével, a 15 éves fiúval együtt saját háztartásában nevel. A másik két tartásra szoruló gyermek volt felesége háztartásában él, és utánuk a vádlott összesen havi 50.000 forint tartásdíjat fizet.

Vagyona a feleségével közös tulajdont képező családi ház, melyet 20.000.000 forint hiteltartozás terhel. E kölcsön havi törlesztő részlete 140.000 forint. Vagyona továbbá a testvérével közös tulajdonban álló nyaraló, melyet édesanyjuk haszonélvezeti joga terhel, továbbá ¼ részben tulajdonát képezi az édesapja után örökölt lakás, melyet ugyancsak édesanyja haszonélvezeti joga terhel.

Büntetlen előéletű.

A vádlott 2005. júniusában ügyvédként került kapcsolatba tanú 2-vel, tanú 2 ellen a Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya büntetőeljárást folytatott különösen nagy kárt okozó csalás bűntette miatt, melynek során tanú 2. 2005. június 7. napján őrizetbe, majd előzetes letartóztatásba került. A cellatársak a vádlott kapcsolatrendszerére utalva ajánlották tanú 2-nek az ügyvédet, mondván, hogy ".. a vádlott jó pénzért sok mindent el tud intézni."

tanú 2. az előzetes letartóztatás mielőbbi megszüntetése érdekében - amellett, hogy korábbi védője már volt - levelet küldött a vádlott részére, kérve, hogy a korábbi védővel párhuzamosan vállalja el védelmét, és mielőbb keresse fel a BV-intézetben.

A 2005. június 12. napján kelt levélhez tanú 2. egy - ugyancsak általa írt és aláírt - 2005. június 7. napjára datált meghatalmazást csatolt, mely szerint meghatalmazza vádlottat, mint ügyvédet azzal, hogy a Megyei Rendőr-főkapitányság előtt ellene folyó büntetőeljárásban védelmét lássa el.

A vádlott ezt követően két alkalommal járt bent tanú 2-nél a BV intézetben, és a meghatalmazásra tekintettel 300.000 forintos munkadíjban állapodtak meg, melyet 2006. augusztusában tanú 2. volt felesége, tanú 1. fizetett ki a vádlott részére. Eközben tanú 2. védelmében a korábbi ügyvéd továbbra is eljárt.

tanú 2. előzetes letartóztatását 2005. december 6. napján megszüntették, egyúttal lakhelyelhagyási tilalom hatálya alá került. A nyomozás befejezését követően a Megyei Főügyészség B.984/2005/24-I. szám alatt 2006. április 3-án vádiratot nyújtott be a Megyei Bírósághoz tanú 2. és társa ellen különösen nagy kárt okozó csalás bűntette és más vagyon elleni bűncselekmények miatt, melyek közül a legsúlyosabb büntetési tétele 2 évtől nyolc évig terjed. Az ügy egy bírónőhöz került.

A bírónő a vádlott első felesége volt, akitől a vádlott 2000-ben vált el. A bírónő a vád tárgyává tett cselekmény elkövetésének időpontjában - és jelenleg is - a Megyei Bíróság bírája. A bírónő - nem észlelve, hogy az ügyben volt férje védőként jár el - 2006. május 3. napján intézkedett a vádirat és felhívás kézbesítéséről, melyet a vádlott 2006. május 11-én vett át.

Miután a vádlott a bíró személyéről tudomást szerzett, május 17. napján felhívta tanú 1-t, és tanú 2. telefonszáma után érdeklődött. Miután védencével telefonon kapcsolatba tudott lépni, elmondta, hogy az ügyben kijelölt bíró az ő volt felesége, mely eljárásjogi problémát vet fel, és megbeszélték, hogy további egyeztetés céljából személyesen is találkoznak.

A vádlott tájékoztatta védencét, hogy az összeférhetetlenség folytán két választási lehetőségük van: vagy kérnek másik bírót, vagy ő, mint védő lép ki az eljárásból. A terhelt ez utóbbi megoldást javasolta védencének azzal, hogy felesége rendkívül humánus bíró, így védence jobban jár, ha ügye az eredetileg kijelölt bírói tanácsnál marad. Szóba hozta a vádlott, hogy a vádlott a válás után is jó viszonyt ápol volt feleségével, rá befolyással bír. tanú 2. erre azt az ajánlatot tette, hogy 5.000.000 forintot - vagy felfüggesztett szabadságvesztés esetén 10.000.000 forintot - fizet, ha a vádlott az ügyét a bírónőnek megemlítve megpróbál érdekében közbejárni, hogy ügyében kedvező ítélet szülessen. A vádlottban ugyan fel sem merült, hogy az ügyet volt feleségének megemlítse, azonban a szóba került összeg reményében - bevallottan elnehezedett anyagi körülményei miatt - nem tagadta meg tanú 2-vel az együttműködést.