A Miskolci Törvényszék K.701150/2020/17. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 2. § (2) bek., (3) bek., 12. §, 18. § (1) bek., 36. § (2) bek., 40. § (1) bek., 41. § (1) bek., 44. § (1) bek., 47. §, 48. §, 54. § (1) bek., 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 67. § (1) bek., 68. §, 68/A. § (1) bek., (3) bek., 75/A. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83. §, 2017. évi I. törvény (Kp.) 35. §, 85. § (1) bek., (2) bek., 88. § (1) bek., 99. § (1) bek., 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Bana-Nagy Adrienn

Miskolci Törvényszék

4.K.701.150/2020/17. szám

A Miskolci Törvényszék Kovácsné dr. Henter Ágnes (cím8 szám alatti székhelyű) ügyvéd által képviselt Felperes1. (Cím2. szám alatti székhelyű) felperesnek - Baloghné dr. Körtvélyesi Beáta kamarai jogtanácsos által képviselt Alperes1 (Cím1. szám alatti székhelyű) alperes ellen hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság felperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg alperesnek 55.000.- (ötvenötezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

[1] A bíróság az alábbi tényállást állapította meg a perben:

[2] képviselő1 sérült balesete idején rakodómunkás munkakörben dolgozott a felperesi munkáltatónál. A baleset 2018. október 16-án 6 óra 40 perc körül településen, a cím9 szám alatti telephelyen történt. képviselő1 személy gépkocsivezetővel együtt - miután kivették a papírokat és a kesztyűt a gépkocsiból - elindultak az irodába átvenni az árut a rakodásra. A gépkocsi előtt egy kis tehergépkocsi állt, amelyet képviselő2 targoncás a tipus típusú gázüzemű targoncával rakodott éppen. A baleset idején csak ezzel a targoncával volt munkavégzés a telephelyen. A gépkocsivezető a rakodott gépkocsi felé ment, képviselő1 pedig ellenkező irányba, a rakodó targonca felé. A targonca a gépkocsi hátsó végénél állt, éppen végzett a rakodással. képviselő1 ekkor a targoncát megkerülve ment az iroda irányába, amikor a targonca elindult hátrafelé jobbra kanyarodva, és a targonca jobb hátsó része a bal lábát megütötte. Az ütéstől képviselő1 hanyatt esett, bal lába becsúszott a kerékjáratba, majd beszorult az első és hátsó kerék között a targonca küszöbje és az úttest közé,

amelynek következtében balesetet szenvedett.

[3] A balesettel összefüggésben az alperes hivatalból megtérítési eljárást indított. A tényállás tisztázását követően megállapításra került, hogy a balesettel összefüggésben felperest felelősség terheli, ezért alperes a 2020. június 17. napján kelt határozat száma/2020. számú fizetési meghagyásával összesen 2.356.789.- Ft egészségbiztosítási ellátás költsége, továbbá kamatai megfizetésére kötelezte a felperest. A határozat indokolásában megállapította, hogy az ellátásra okot adó baleset azért következett be, mert a munkáltató megbízottja, képviselő2 a targoncával való hátramenet során figyelmetlenül járt el és nem észlelte, hogy a jármű mögött az úttesten tartózkodik képviselő1. Fentieken túl a felperes nem biztosította az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, nem határozta meg, nem jelölte ki a gyalogosforgalom, valamint a járművek számára a közlekedési útvonalat. Az alperes szerint felperes megszegte a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 2. § (2) és (3) bekezdése, 12. §, 18. § (1) bekezdése, 36. § (2) bekezdése, 40. § (1) bekezdése, 41. § (1) bekezdése, 44. § (1) bekezdése, 48. § és az 54. § (1) bekezdés a), c), d) és h) pontjainak követelményeit, valamint nem tett eleget a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet (továbbiakban: R.) 2.§ (1) és 12. § (2) bekezdésében foglaltaknak.

[4] A felperes törvényes határidőn belül kereseti kérelmet terjesztett elő az alperes fizetési meghagyásával szemben, amelyben kérte annak megsemmisítését, továbbá kérte az alperes perköltségben történő marasztalását. Előadta, hogy alperes kellő jogalap nélkül, jogszabálysértően kötelezte a felperes az egészségbiztosítási ellátási költség és kamatai megfizetésére, mely összegek megfizetése vagyoni hátrányt jelent felperesnek. Álláspontja szerint téves és ellentétes a vizsgálat során keletkezett iratokkal azon megállapítás, hogy a munkáltató nem biztosította a biztonságos munkavégzés körülményeit, a gyalogosforgalom a KRESZ szabályainak megfelelően a csarnok melletti rámpán történik, a sérült és a targoncával rakodást végző dolgozó ismerte ezeket a szabályokat és ezek betartásával kellett tevékenységüket végezni, a sérült ennek ellenére nem megfelelően járt el, az irodába az ellenkező irányban kellett volna haladnia, nem pedig a hátrafelé közlekedő targonca mellett, szabálytalanul. A felperes a közlekedési útvonalakat kijelölte, a gyalogos közlekedési útvonalat elválasztotta, a KRESZ szabályainak megfelelően alakította ki. Az eljárás során maga a sérült adta elő, hogy a baleset oka a figyelmetlensége volt.

[5] Alperes védiratában kérte a kereset elutasítását és a felperes perköltségben történő marasztalását. Álláspontja szerint a fizetési meghagyás jogszerűen tárta fel a tényállást, és megalapozott döntést hozott az alperes, amikor felperest az egészségbiztosítási ellátás megfizetésére kötelezte.

[6] A felperes keresete az alábbiak szerint nem megalapozott:

[7] A közigazgatási perben a bíróság az alperes határozatát felperes keresete alapján vizsgálta a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) szabályai alapján. A bírósági eljárásban azt kellett vizsgálni, hogy az alperes döntését a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően hozta-e meg, a rá vonatkozó eljárási szabályokat betartotta-e.

[8] A Kp. 85. § (1) és (2) bekezdése alapján a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a kereseti kérelem korlátai között vizsgálja. A bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálja.

[9] A Kp. 88. § (1) bekezdés szerint a bíróság a keresetet elutasítja, ha

a. a kereset alaptalan,

b. a felperes jogának, vagy jogos érdekének közvetlen sérelme nem állapítható meg,

c. olyan eljárási szabályszegés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt.

[10] Az Ebtv. 67. § (1) bekezdés szerint a foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.

[11] Az Ebtv. 68/A. § (1) bekezdés alapján a 67-68. §-ok alapján megtérítésre kötelezett a ténylegesen megállapított és folyósított egészségbiztosítási ellátásért, valamint az egészségbiztosítás keretében igénybe vett, finanszírozott egészségügyi szolgáltatásért felelős. A megtérítés összege nem csökkenthető azért, mert az ellátásban részesülőt egyéb címen is megilletné egészségbiztosítási ellátás.