A Fővárosi Törvényszék P.24744/2016/28. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 8. §, 163. §, 221. §, 2017. évi XC. törvény (Be.) 1. §] Bíró: Pákozdi Zoltán

Fővárosi Törvényszék

..P../2016/28.

A Fővárosi Törvényszék

a személyesen eljárt

felperes neve (felperes címe) felperesnek

a személyesen eljárt

alperes neve (alperes címe) alperes ellen

személyhez fűződő jog megsértése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t

A bíróság megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez, becsülethez és emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy 2016. hó napján a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz a bíróság ügyfelek részére fenntartott fax készülékére a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt folyamatban volt ..Bpk.../2016. számú és ..Bpk.../2016. számú aznap reggel tartandó személyes maghallgatáson való meg nem jelenése igazolására vonatkozó beadványának 2. oldal utolsó előtti bekezdésében azt a kijelentést tette a felperes vonatkozásában, hogy " C. M.-et megerőszakolta, illetve több alkalommal megpróbálta megerőszakolni."

A bíróság a további jogsértés elkövetésétől eltiltja az alperest.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy adjon elégtételt a felperesnek 15 napon belül magánlevél útján, melyben a felperessel szembeni jogsértés miatt sajnálkozását fejezi ki.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 100.000,- (százezer) forint sérelemdíjat.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy az állami adóhatóság külön felhívására fizessen meg 36.000,- (harminchatezer) forint feljegyzett eljárási illetéket.

A bíróság ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye a Fővárosi Ítélőtáblához, melyet a Fővárosi Törvényszéken kell előterjeszteni.

Fellebbezés esetén a Fővárosi Ítélőtábla előtt a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Ha a fellebbezés csak a perköltség nagyságára, vagy viselésére, a teljesítési határidőre, vagy az állam által előlegezett költség viselésére vonatkozik, illetőleg ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

I N D O K O L Á S

A peres felek között számos büntető, illetve polgári eljárás volt és van folyamatban. Az egymás közötti konfliktusaik jogi útra terelése okán a felek intenzív pereskedésben állnak egymással, viszonyuk haragos.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt a felperese, mint magánvádló által kezdeményezett ..Bpk../2016. számú eljárásban a bíróság 2016. hó napjára személyes maghallgatást tűzött ki, amellyel a Be. 502.§ (4) bekezdése alapján azt kívánta tisztázni, hogy egy szakvélemény alperes általi jogosulatlan megszerzése és felhasználása kapcsán indult ügyben lehetséges e a feljelentő és a feljelentett kibékítése.

A fentiek megkísérlése véget került sor ugyan ezen napra kitűzésre az ..Bpk.../2016. számú azon személyes meghallgatás is, amelyet a felperes azért indított, mert az alperes a felperesről azt a kijelentést tette, hogy "nárcisztikus-paranoid-pszichpata".

Az alperes 2016. hó napján 8 óra 9 perckor a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz a bíróság ügyfelek részére fenntartott fax készülékére a reggel 8 óra 30 perces, a beadványban feltüntetett ..Bpk.../2016. számú és .1.Bpk../2016. számú személyes meghallgatáson történő bemutatás véget egyrészt olyan tartalmú beadványt terjesztett elő, amelynek első bekezdésében - más tárgyaláson történő megjelenési kötelezettségére tekintettel - kérte, hogy a személyes meghallgatáson történő meg nem jelenését a bíróság tekintse igazoltnak, másrészt a további 4 oldalon keresztül a bíróságot tájékoztatta az ügy előzményeiről. Beadványának 2. oldal utolsó előtti bekezdésében alperes azt a kijelentést tette a felperes vonatkozásában, hogy "C. M.-át megerőszakolta, illetve több alkalommal megpróbálta megerőszakolni."

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnevéhez, becsületéhez és emberi méltóságához fűződő személyiségi jogait azzal, hogy alperes 2016. hó napján a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz az ..Bpk.../2016. számú és ..Bpk.../2016. számú személyes meghallgatással kapcsolatban előterjesztett beadványában azt a kijelentést tette a felperesre nézve, hogy "C. M.-át évekig zaklatta, fenyegette, rágalmazta, megerőszakolta, illetve több alkalommal megpróbálta megerőszakolni." Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest elégtétel adásra magánlevél útján, melyben a felperessel szemben a jogsértés miatt is sajnálkozását fejezi ki. Kérte továbbá, hogy kötelezze a bíróság 200.000,- forint sérelemdíj megfizetésére az alperest.

Előadta, hogy az alperes a büntetőeljárás során harmadik személyek nyilvánossága előtt öncélúan - a bíróság előtt folyamatban lévő büntetőeljárás szempontjából indokolatlanul - személyére vonatkozóan valótlan tényt állított, mely tartalmánál fogva sértő rá nézvést, és a személyéről kialakult értékítélet hátrányos befolyásolására alkalmas.

Abban a körben, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt a felperese, mint magánvádló által kezdeményezett ..Bpk.../2016. számú és az ..Bpk.../2016. számú eljárásban 2016. hó napjára kitűzött személyes maghallgatást kertén belül mi tartozott az eljárás konkrét tárgyához hivatkozott a 2017. hó napján 2017.El.IV.D../3. elnöki szám alatt a Pesti Központi Kerületi Bíróság megbízott igazgatási vezetőjének a tájékoztatásában kifejtett véleményére, mely szerint."a Be. 502. § (4) bekezdése értelmében a személyes meghallgatás célja a magánvádas büntetőügyekben a feljelentő és a feljelentett kibékítésének megkísérlése, az ülésen a - Be. 234. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban - a bíróság a vád tárgyában cselekmények vonatkozásában bizonyítást egyáltalán nem vesz fel". Utalt arra, hogy ezen állítást az is erősíti, hogy "a magánvádas személyes meghallgatásokon titkárok járnak el, akik később a tényleges bizonyítási eljárásban nem járnak el, ott bírói szerepet kap az ügy".

A felperes csatolta az iratokhoz a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 2016. hó napján meghozott ..B.../2016/27-es ssz-ú alperest rágalmazás vétségében azért marasztaló ítéletet, mert az alperes a ..Bpk.../2014 ssz-ú eljárásban a 2015. hó napján megtartott személyes meghallgatáson azt a kijelentést tette, hogy "Én azt gondolom, hogy nem lehet képviselni egy olyan személyt, aki a kapcsolattartás alatt megerőszakol egy másik embert". Utalt rá, hogy a határozat 5. oldal utolsó bekezdésében tett azon megállapítás, hogy "a Be. 7.§-ban írt ártatlanság vélelmére is tekintettel mindaddig, amíg a magánvádló megjelölt cselekményben való bűnösségét jogerős bírósági határozat nem állapította meg, semmilyen indokra hivatkozással nem lehet róla bűncselekményben való bűnösségére utaló, tényként megfogalmazott kijelentést tenni" a jelen perben is mérvadó.