A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21207/2017/12. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. Bírók: Istenes Attila, Kisbán Tamás, Kovaliczky Ágota

Fővárosi Ítélőtábla

32.Pf.21.207/2017/12-II.

A Fővárosi Ítélőtábla a személyesen eljárt felperes neve (felperes címe.) felperesnek - a személyesen eljáró dr. alperes neve (alperes címe.) alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2017. július 12. napján meghozott - 28/I. sorszám alatt kijavított - 4.P.24.744/2016/28. számú ítélete ellen az alperes részéről 33. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatja és a keresetet teljes egészében elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 22.500 (huszonkétezer-ötszáz) forint együttes első- és másodfokú perköltséget.

A le nem rótt 84.000 (nyolcvannégyezer) forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a peres felek között számos büntető, illetve polgári eljárás volt és van folyamatban. Az egymás közötti konfliktusaik jogi útra terelése okán a felek intenzív pereskedésben állnak egymással, viszonyuk haragos.

A ...i Bíróság előtt a felperes, mint magánvádló által kezdeményezett 1.Bpk.11.233/2016. számú eljárásban a bíróság 2016. október 18. napjára személyes meghallgatást tűzött ki. Ezzel azt kívánta tisztázni, hogy egy szakvélemény alperes általi jogosulatlan megszerzése és felhasználása kapcsán alperessel szemben indított ügyben lehetséges-e a feljelentő és a feljelentett kibékítése. Ugyanezen a napon az 1.Bpk.11.234/2016. számon is személyes meghallgatásra idézte a bíróság az alperest. Ennek az ügynek a tárgya az volt, hogy az alperes kijelentése szerint a felperes "nárcisztikus-paranoid-pszichopata."

Az alperes a 2016. október 18. napján 8 óra 9 perckor a bíróság ügyfelek részére fenntartott fax készülékére a beadványában feltüntetett fenti ügyszámokra hivatkozással beadványt terjesztett elő, melyben jelezte, hogy a személyes meghallgatáson nem tud megjelenni, kérte távollétét igazoltnak tekinteni. További négy oldalon keresztül a bíróságot tájékoztatta az ügy előzményeiről. Ennek során beadványa 2. oldal utolsó előtti bekezdésében azt írta, hogy ...t a felperes megerőszakolta, illetve több alkalommal megpróbálta megerőszakolni.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a felperes jórhírnévhez, becsülethez és emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogait azzal, hogy az alperes 2016. október 18. napján a ...i Bírósághoz 1.Bpk.11.233/2016. számú és 1.Bpk.11.234/2016. számú személyes meghallgatással kapcsolatban előterjesztett beadványában azt a kijelentést tette a felperesre nézve, hogy ...t évekig zaklatta, fenyegette, rágalmazta, megerőszakolta, illetve több alkalommal megpróbálta megerőszakolni.

Előadta, hogy az alperes a büntetőeljárás során harmadik személyek nyilvánossága előtt öncélúan, a folyamatban lévő büntetőeljárás szempontjából indokolatlanul, személyére vonatkozóan valótlan, sértő tényt állított.

Hivatkozott a bíróság megbízott igazgatási vezetőjének tájékoztatásában kifejtett véleményére, mely szerint a személyes meghallgatás célja a magánvádas büntetőügyekben a feljelentő és a feljelentett kibékítésének megkísérlése, az ülésen - a Be. 234. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban - a bíróság a vád tárgyában cselekmények vonatkozásában bizonyítást egyáltalán nem vesz fel. Hangsúlyozta ítéletekre hivatkozással, hogy az egyes kijelentések jogellenességének kérdésénél nem elegendő az, hogy perben hangzott el a nyilatkozat. Az is vizsgálandó, hogy a per tárgyával összefüggenek-e a kijelentések, a feljelentés ténye nem pótolja azt, hogy az adott ügyben bűncselekmény elkövetését a magánvádlóról a bíróság nem állapította meg. Álláspontja szerint a kifogásolt bűncselekményekre vonatkozó kijelentések használata semmilyen formában nem függött össze a korábbi, rágalmazás vétsége miatt indított büntetőeljárásokkal. Hivatkozott az ártatlanság vélelmére, valamint arra, hogy az alperestől képzettsége és gyakorlata birtokában az átlagemberhez képest jobban elvárható, hogy mellőzze a más személy súlyos bűncselekményekkel való alaptalan vádolását.

Az alperes kérte a kereset elutasítását, illetve indítványozta a per megszüntetését.

Permegszüntetési kérelmében ítélt dologra hivatkozott. Álláspontja szerint a Fővárosi Törvényszék 22.P.22.060/2010/448. számú részítéletével és a felperesi kereset 35. tényállását felülbíráló 1.Pf.20.537/2016/14/2. számú részítélettel ítélt dologgá vált az a kérdés, hogy az alperes megsértette-e a felperes jóhírnevét, amikor a ... előtt a 7.B.30.265/2013. ügyszámú perben a felperes keresete szerint a vádhoz nem kapcsolódó módon valótlanul állította, hogy a lakásán megpróbálta megerőszakolni az alperes volt ügyfelét. A határozat indokolásának 13. pontjában írtak szerint vizsgált közlés tartalmában megegyezik a jelen perben megjelölt közléssel, ekként elbírálásra került.

Kiemelte a másodfokú határozat indoklásából, hogy senkit nem érhet azért hátrány, mert jogai érvényesítése, illetve megóvása érdekében fellép és az általa relevánsnak tartott információkat a hatóság rendelkezésére bocsátja. Hivatkozott arra, hogy a magatartása nem volt jogellenes, mivel a közlése összefüggésben állt a büntetőeljárás tárgyával, az ügy érdemére, az ottani bíróságra tartozó kijelentés volt. ... korábbi védőjeként az ügyfelétől tudomására jutott tényállítást közölte, attól nem térhetett el, a közlés tartalmát egyebekben valósnak tekintette. Hivatkozott olyan határozatokra, amelyek hasonló tényállás alapján felmentéssel végződtek. Indítványozta, hogy a bíróság vizsgálja felül a felperes részére biztosított teljes személyes költségmentességet.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez, becsülethez és emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy 2016. október 18. napján a ...i Bírósághoz a bíróság ügyfelek részére fenntartott fax készülékére a ...i Bíróság (...) előtt folyamatban volt 1.Bpk.11.233/2016. számú és 1.Bpk.11.234/2016. számú aznap reggel tartandó személyes meghallgatáson való meg nem jelenése igazolására vonatkozó beadványának 2. oldal utolsó előtti bekezdésében azt a kijelentést tette a felperes vonatkozásában, hogy "...t megerőszakolta, illetve több alkalommal megpróbálta megerőszakolni." Eltiltotta az alperest a további jogsértés elkövetésétől, kötelezte, hogy adjon elégtételt a felperesnek 15 napon belül magánlevél útján, melyben a felperessel szembeni jogsértés miatt sajnálkozását fejezi ki. Kötelezte továbbá az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 200.000 forint sérelemdíjat. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.

Ítéletének indokolásában idézte a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. § (2) bekezdését, 2:43. § d) pontját.