A Fővárosi Törvényszék P.21527/2020/56. számú határozata jogsértés megállapítása (SZERZŐI jogsértés megállapítása) tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:587. §] Bíró: Csóti Tamás

Fővárosi Törvényszék

3.P.21.527/2020/56-I.

A Fővárosi Törvényszék dr. Prágai Gabriella Edit egyéni ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek dr. György András ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes elleni szerzői jogsértés megtörténtének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránti perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 373.920 (Háromszázhetvenháromezer-kilencszázhúsz) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszéken lehet benyújtani.

I n d o k o l á s

I.

[1] A felperes mérnöki tevékenység és műszaki tanácsadás főtevékenységgel bíró vállalkozás; ügyvezetője G.P. (a továbbiakban: szerző). A szerző kizárólagos felhasználási engedélyt adott a "Gázzal telített szénhidrogén folyadékok tömegárammérési eredményeinek kiértékelési algoritmusa" című műre vonatkozóan a felperesnek, egyben feljogosította, hogy jogsértő harmadik személy jogsértővel szemben saját nevében felépjen (1/F/2).

[2] Az alperes kőolaj-feldolgozást végző gazdasági társaság. Az alperes tulajdonában lévő kőolaj- és földgázkitermelő állomások folyamatirányítási rendszereit a perben nem álló A. cég kezeli, fejleszti és ellenőrzi.

[3] 1998-ban merült fel részéről az igény, hogy a termelvény víztartalmának növekedése és az olajelszámolásban így jelentkező hatás miatt az olajgyűjtő állomásokon a kezdeti igényeket kielégítő mintavételi módszereknél pontosabb, közvetlenül értékelhető módszereket alkalmazzon. Közelebbről, a feladat a kitermelvény kőolaj, rétegvíz és gáz arányának pontosabb meghatározása volt az alperesi gyűjtőállomásokba épített tömegárammérők adataiból.

[4] Ehhez az igényhez kapcsolódóan 1998. december 29. napján "Víztartalom meghatározás algoritmusának kidolgozása Algyő SzT-olajgyűjtő állomáson" (6/A/10.), majd 1999. szeptember 15. napján "SzT-4-5-6 gyűjtőállomás víztartalma meghatározásának algoritmusa" tárgyban (1/F/4) a felperes mint tervező és az alperes mint megrendelő tervezési szerződéseket kötöttek. A szerződések az algoritmusnak próbaüzem keretében az SzT-algyő (SzT 8-9), illetve az SzT-4-5-6 gyűjtőállomásokon történő jogszerű telepítéséről szóltak; a felek úgy rendelkeztek, hogy minden további alkalmazásokhoz a szerző külön engedélye és önálló hasznosítási szerződés kötése szükséges; a szerződés rögzíti a használat módját és ellenértékét is. A szerződések 1. melléklete szerint az alperes feladata volt az algoritmus kidolgozása, írásos dokumentáció készítése és mágneslemezen való átadása. A szerződéseknek rendre a 3. és a 2. sz. - "Egyéb vállalkozási feltételek" című - melléklete értelmében a tervdokumentációban alkalmazott eljárás olyan újszerű műszaki megoldást tartalmaz, amely szerzői jogi mű, vagyoni értékkel rendelkezik, s mint ilyen szerzői jogi védelem alatt áll. Ehhez az utóbbi szerződés 2. sz. melléklete azt is hozzáfűzte, hogy a szerzői jogi védelem 99...3T azonosítási számon áll fent.

[5] A felperes e szerződések nyomán elkészített egy, a gázzal telített szénhidrogén folyadékok tömegáram mérésének kiértékelése szolgáló számítási eljárást (a továbbiakban: Algoritmus), amely lehetővé teszi, hogy az alperesnél alkalmazott tömegárammérő által szolgáltatott primer adatokból (térfogat és átlagsűrűség) közvetlenül meghatározzák a kitermelvény olaj-, víz- és gázfázisainak arányát.

[6] A felperes 8/F/32 alatt mellékelte a "Gázzal telített szénhidrogén folyadékok tömegárammérési eredményeinek kiértékelési algoritmusa" című írásos leírást, mely az algoritmus egyes lépéseit ismerteti matematikai képletekkel kifejezve.

[7] Az Algoritmust az alperes szakemberei véleményezték, további alkalmazásra megfelelőnek nyilvánították (1/F/3 alatt csatolva).

[8] A szerző az Algoritmust írásban bővebb kifejtéssel is rögzítette a "Gázzal telített szénhidrogén folyadékok tömegáram mérésének kiértékelése" című műszaki tanulmányban, melynek műpéldányát nevezett személy 1999. júniusában helyezte letétbe az Artisjusnál 99...3T számon (F/1; a továbbiakban: Tanulmány).

[9] Az SZT-8. sz. olajgyűjtő-állomáson, a próbaüzem (F/36.) során végezett ellenőrző mérésekhez készítette el a felperes a T8bevq.xls Excel fájlt (a továbbiakban: Excel fájl), amely kifejezetten az ezen állomáshoz adaptált Algoritmuson alapul és azt makróként hajtja végre.

[10] Az alperes az általa alkalmazott tömegárammérők primér eredményeinek kiértékelésére - azaz a kitermelvény folyadék, olaj és a gáz arányának meghatározására - az Algoritmust alkalmazza jelenleg is.

[11] A felperes 2006. január 31-i levelében kereste meg az alperest (1/F/6) azzal, hogy tudomására jutott, hogy az SzT-4-5-6 gyűjtőállomásokon a fenti tervezési szerződéssel, és a SzT-8-9-10 gyűjtőállomásokon külön szerződéssel jogosított felhasználásokon túl az alperes további gyűjtőállomásokon lévő tömegárammérőkre is használja a "szoftvert", amire nem kért és kapott engedélyt a felperestől, ezért a felperes e felhasználások utáni elszámolást kért az alperestől. A felek között ezt követően hosszas tárgyalássorozat kezdődött, melynek során az alperes egy 2017. szeptemberében elküldött emailben (1/F/8) összesen 49 olyan felhasználásáról tájékoztatta a felperest, melyek a próbaüzemet követően, 1999. év végén, illetve a 2000., a 2003. a 2004. és a 2017. években kezdődtek, és amelyek tekintetében a felek között nem került sor elszámolásra. Ezután a felperes felhasználási szerződés tervezetet küldött az alperesnek (1/F/9-10) amellyel felhasználásokként 350.000 forint + ÁFA, kamatokkal együtt összesen 17.000.000 forint felhasználási díjat igényelt. Az alperes ezt sokallotta, de újabb egyezetetéseket követően egy "Szoftver felhasználási előmegállapodást" szövegezett meg (1/F/12), mely szerződéssel a felek a kompenzálást és a további jogszerű használatot biztosították volna, s az elmaradt díjfizetésről is rendelkeztek, azonban a megállapodást az alperes végül nem írta alá. Ezt követően a felperes bírósági út igénybevételét kilátásba helyezve 2018. szeptember 17-én felszólította az alperest a teljesítésre, valamint a jogsértés abbahagyására (F/13a-b). A felek között újabb levélváltásokra és megbeszélésekre került sor (F/14-17) melynek végén az alperes a felperes követelését elévültnek minősítette (1/F/18.), amit a felperes korábbi írásos felszólításaira, a felek korábbi folyamatos egyeztetéseire, és az alperes írásos tartozáselismerésére tekintetettel vitatott (1/F/19.).

II.

[12] A felperes a 2019. november 5. napján benyújtott, 2020. szeptember 16. napján (8. válaszirat) eshetőleges keresettel felemelt keresetével kérte, hogy a bíróság