A Győri Törvényszék P.21000/2007/77. számú határozata kártérítés tárgyában. [190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet 8. § (1) bek.] Bíró: Bertha Andrea

Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság

18.P.21.000/2007/77.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság dr. Illés Mária ügyvéd által képviselt felperesnek - dr. Békésiné dr. Tóth Ilona ügyvéd által képviselt A. beavatkozó által támogatott dr. Karsay Zsófia ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

Í t é l e t e t :

K ö t e l e z i a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 2.032.035 (kétmillió-harminckétezer-harmincöt) Ft-ot, valamint ezen összegből 2.000.000 (kétmillió) Ft után 2004. október 10. napjától, 7.035 (hétezer-harmincöt) Ft után 2004.november 14. napjától, 25.000 (huszonötezer) Ft után 2004. október 10. napjától a kifizetés napjáig járó a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát.

Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasítja.

K ö t e l e z i a bíróság a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Adóigazgatósága külön felhívására 373.300 (háromszázhetvenháromezer-háromszáz) Ft le nem rótt eljárási illetéket. Az ezt meghaladó illetéket az Álam viseli.

K ö t e l e z i a bíróság a felperest, hogy fizessen meg a magyar Államnak a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Gazdaság Hivatal külön felhívására 39.211 (harminckilencezer-kétszáztizenegy) Ft előlegezett szakértői díjat. Az ezt meghaladó szakértői díjat az Állam viseli.

K ö t e l e z i a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 300.000 (háromszázezer) Ft, a beavatkozónak 150.000 (százötvenezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a - Győr- Moson -Sopron Megyei Bíróságnál 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye a Győri Ítélőtáblához.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezésben előterjesztett kérelem alapján tárgyalás tartását kérhetik a Győri Ítélőtáblától, ha

- a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik,

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos,

- illetőleg a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását a felek fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben kérhetik.

I n d o k o l á s :

A bíróság a csatolt Győri Városi Bíróság B.35/2005. számú ügy iratai, valamint a tárgyalás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Az alperes 2004. október 10. napján a B. frsz-ú személygépkocsival balesetet okozott, áttért a menetirány szerinti bal oldalra és ott nekiütközött a szemből szabályosan közlekedő felperes által vezetett D. frsz-ú személygépkocsinak. A balesetet kizárólag az alperes okozta, a felperest annak bekövetkezésében közrehatás nem terheli. A felperes bekötött biztonsági övvel közlekedett.

A Győri Városi Bíróság B.35/2005/52. számú ítéletével az alperest maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt pénzbüntetésre ítélte.

A felperesnek a baleset során ruházata tönkrement.

A balesetben a felperes agyrázódást, az orr zúzott sebzését, testszerte kiterjedt lágyrész sérüléseket, a bal oldali térdkalács törését, a bal oldali térdizület elülső és hátulsó keresztszalagjának szakadását, jobb térdtáji nyílt roncsolt sebzést, a jobb felkar kétfejű hajlító izmának részleges szakadását, és a bal oldali alkar zúzódásával és kiterjedt bevérzésével járó sérüléseket szenvedett el.

A sérülések tényleges gyógytartama összességében 6 hónapban határozható meg. A bal oldali térdkalács törését fémekkel rögzítették, melyek a per alatt eltávolításra nem kerültek.

A felperesnél a bal oldali vállizületben, a bal oldali csípőizületben valamint mindkét oldali térdizületben mozgástartományi beszűkülés állapítható meg. Mivel a felperes a balesetben bal oldali térdkalács törését, bal oldali térdizület elülső és hátulsó keresztszalag szakadását, jobb oldali térdtájéki nyílt, roncsolt sérülést, a jobb oldali felkar kétfejű hajlító izmának részleges szakadását, valamint bal oldali alkar sérülését szenvedte el, a mozgásbeszűkülés a balesetből eredeztethető. A bal oldali térdizület mozgásbeszűkülésének egy része az elszenvedett térdizület sérülések okán jött létre, ezen beszűkülésben a felperes korából adódó sorsszerű komponens is valószínűsíthető. Ennek arányát számszerűsíteni nem lehet.

A felperes a balesetben az alsó végtagok tekintetében a bal oldali térdkalács törését, a bal oldali térdizület elülső és hátulsó keresztszalag szakadását, jobb oldali térdtáji nyílt roncsolt sérülést szenvedett el, ezen sérülésekből mozgástartományi beszűkülést a bal oldali térdizületi sérülés okozott. A jobb oldali térdizület mozgástartományi beszűkülése sorsszerűnek tekinthető. A két térdizület mozgástartománya között 30 fokos különbség van, s ez a balesetből ered.

A felperesnél a bal oldali vállizület távolítása kb. 20 fokkal marad el a végponttól, a vállizület többi irányú mozgása (közelítés, hajlítás, feszítés) végpontig kivitelezhető. Az alsó végtagok tekintetében a bal oldali csípőizület hajlítása kb. 15. fokkal marad el a végponttól, a kifelé fordítás a teljes mozgásterjedelemben kb. feléig kivitelezhető, a jobb oldali csípőizület mozgásai megtartottak. A jobb oldali térdizület hajlítása 20 fokkal elmarad a végponttól, a feszítés teljes. A bal oldali térdizület hajlítása a teljes mozgásterjedelemben kb. feléig (60 fok) kivitelezhető, a feszítés teljes. Guggolást kb. félig tud végezni a felperes, a bal oldali térdére ránehezedni nem tud.

A felperes bal oldali térdkalácsának töréséből mozgástartományi beszűkülés eredeztethető, s ez maradandó fogyatékosságként értékelhető állapot.

A felperesnél a mozgástartományi beszűkülések alapvetően sorsszerűek, bal oldali térdizület esetében az elszenvedett baleseti törés ebben közrejátszott.

A felperes a balesetben fogai sérülését nem szenvedte el, továbbá nem szenvedett el olyan sérülést, mely kezének finom mozgásait, így írását befolyásolná. Kézremegése sorsszerű, nem hozható összefüggésbe a balesettel.

A felperes jelenleg jó egészségi állapotban van, a gerincmozgások tekintetében jelentős mozgástartományi beszűkülés nem állapítható meg, lehajoláskor a föld és a kézujjak között 15-20 cm a távolság. Ez nem írható a baleset rovására, mivel gerincsérülést a felperes nem szenvedett el. Ez életkorából adódik.

A felperesnek a balesetet megelőzően hátsó fali infarktusa volt (kb 10 évvel korábban). Ezen állapota azonban, abból felépülve, nem akadályozta őt a fizikai aktivitásban, síoktatóként tevékenykedhetett.

A felperesnél egészségi állapota alapján 10 % összszervezeti egészségkárosodás állapítható meg, melyből 5 % baleseti eredetű.