A Győri Ítélőtábla Pf.20174/2011/10. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 81. §, 206. §, 235. §, 239. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 340. §, 345. §, 355. §, 360. §] Bírók: Ábrahám Éva, Szalay Róbert, Vass Mária

Győri Ítélőtábla

Pf.I.20.174/2011/10. szám

A Győri Ítélőtábla dr. Illés Mária ügyvéd által képviselt felperesnek - dr. Békésiné dr. Tóth Ilona ügyvéd által képviselt beavatkozó által támogatott dr. Karsay Zsófia ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság előtt folyamatba tett perében Győrben, 2011. január 28. napján 18.P.21.000/2007/77. szám alatt hozott ítélet ellen az alperesi beavatkozó részéről 78. sorszám alatt benyújtott fellebbezés, a felperes által Pf.3. sorszám alatt benyújtott, valamint az alperes által Pf.4. és Pf.6. sorszám alatt benyújtott csatlakozó fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja.

Az alperes által a felperesnek 15 napon belül fizetendő kártérítés összegét 1.032.035 (egymillió-harminckettőezer-harmincöt) forintra és 1.000.000 (egymillió) forint után 2004. október 10. napjától, 7.035 (hétezer-harmincöt) forint után 2004. november 14. napjától, 25.000 (huszonötezer) forint után 2004. október 10. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre az elsőfokú ítélet szerinti késedelmi kamataira leszállítja.

A felperes által a Magyar Államnak az illetékügyben eljáró adóhatóság felhívására fizetendő le nem rótt eljárási illeték összegét 447.900 (négyszáznegyvenhétezer-kilencszáz) forintra felemeli.

A felperes által 15 napon belül az alperesnek fizetendő perköltség összegét 350.000 (háromszázötvenezer) forintra, a beavatkozónak fizetendő elsőfokú perköltség összegét 175.000 (egyszázhetvenötezer) forintra felemeli.

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit ezt meghaladóan helybenhagyja.

Köteles a felperes 15 napon belül megfizetni az alperes és az alperesi beavatkozó részére 50.000 - 50.000 (ötvenezer-ötvenezer) forint másodfokú perköltséget.

Köteles a felperes az állam részére az illetékügyben eljáró adóhatóság felhívására megfizetni 165.000 (egyszázhatvanötezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket.

Köteles az alperesi beavatkozó az állam részére az illetékügyben eljáró adóhatóság felhívására megfizetni 60.000 (hatvanezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket, 30.000 (harmincezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket az állam visel.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság kötelezte alperest 2.032.035 forint és járulékai megfizetésére, ezt meghaladóan felperes keresetét elutasította. Rendelkezett továbbá a le nem rótt eljárási illeték, valamint a perköltség viseléséről.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes 2004. október 10. napján a ... frsz-ú személygépkocsival balesetet okozott, áttért a menetirány szerinti bal oldalra és ott nekiütközött a szemből szabályosan közlekedő, felperes által vezetett ... frsz-ú személygépkocsinak. A balesetet kizárólag az alperes okozta, a felperest annak bekövetkezésében közrehatás nem terheli. A felperes bekötött biztonsági övvel közlekedett.

Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy felperes ruházata a balesetben tönkrement. Az eljárás során beszerzett igazságügyi szakértői vélemények alapján megállapította, hogy a felperes egészségi állapota alapján 10 % össz-szervezeti egészségkárosodás állapítható meg, melyből 5 % baleseti eredetű. A felperes a baleset következtében a bal oldali térdkalács törését, a bal oldali térdizület elülső és hátulsó keresztszalagjának szakadását, a jobb oldali térdtájék nyílt, roncsolt sérülését, a jobb oldali felkar kétfejű hajlító izmának részleges szakadását és a bal oldali alkar sérülését szenvedte el. A két térdizület mozgástartománya közötti 30 fokos különbség a balesetből ered. A bal oldali térdkalács töréséből eredő mozgásbeszűkülés maradandó fogyatékosságként értékelhető állapot. Ezt meghaladóan a felperesnél kialakult további- a bal oldali vállizületet, a bal oldali csípőizületet, valamint a mindkét oldali térdizületet érintő-mozgástartományi beszűkülések nem hozhatóak összefüggésbe az alperes károkozó magatartásával. A felperes lehajolási nehezítettsége ugyancsak sorsszerű. A felperesnél a balesettel összefüggésben heveny stressz reakció, átmeneti, rövid ideig tartó poszttraumás amnézis és heveny poszttraumás zavar alakult ki, melyek azonban már lezajlottak. Felperes pszichés állapota gyógyultnak tekinthető.

Az elsőfokú bíróság nem látta bizonyítottnak a felperesnek azt az előadását, hogy egy évig volt fekvőbeteg. A felperes kórházi kezelésben részesült, a balesettől számított hat hónapig igényelt ápolást, gondozást. Mozgásában akadályozva három hónapig volt, további három hónapig az alsó végtag csökkent terhelhetősége miatt szorult segítségre. Kórházból történő haza kerülését követően otthonában hozzátartozói ápolták.

A felperes vagyoni kártérítés iránti igényét a megyei bíróság 32.035 Ft erejéig találta alaposnak, figyelemmel arra is, hogy a személygépkocsiban bekövetkezett kárt alperes felelősségbiztosítója, az alperesi beavatkozó megtérítette.

A felperes a balesetet megelőzően szabadidejében nyugdíját kiegészítő tevékenységet, síoktatást végzett, elvégezte a ház körüli munkákat is. Egész életében sportosan élt, de öregkori betegségei nála is előjöttek, lábon kihordott egy infarktust, szívproblémái miatt gyógyszert szedett. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes jelenleg minden olyan tevékenységben akadályozva van, mely az alsó végtag tartós, nagy erőkifejtésével jár, beleértve minden ilyen jellegű kerti munkát, szabadidős tevékenységet. Korábbi sportos életvitelét fogytatni nem tudja. A felperes kisebb részben a balesetből kifolyólag nem élhet teljes életet.

Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a 190/2004. (VI.8.) Korm. r. 8.§ (1) bekezdésének értelmezése szerint a felperes nem kizárólag a biztosítóval, hanem a károkozó alperessel szemben is érvényesítheti kárigényét, ezért az alperes által hivatkozott permegszüntetés feltételei nem állnak fenn.

A felperes vonatkozásában a biztonsági öv hiányára a perben nem merült fel adat, ezért a Ptk.340.§ (1) bekezdése alapján - a felperes közrehatásának hiányára figyelemmel - az alperes a felperest ért teljes kárért helytállni tartozik.

A megyei bíróság a felperes által igényelt 6.000.000 forint összegű nem vagyoni kártérítés eltúlzottnak találta. Hangsúlyozta, hogy a felperes életvitelében megállapítható változás csak részben áll okozati összefüggésben a perbeni balesettel. A baleset fizikai következményei vélhetőleg fennmaradnak, de ezek csak kis mértékben akadályozzák a felperest a mindennapi életben, nem olyan jelentősek, amelyek magasabb összegű nem vagyoni kárpótlást indokolnának. Erre tekintettel 2.000.000 forint összegben látta megállapíthatónak a nem vagyoni kártérítés mértékét. Az elsőfokú bíróság a perköltség összegét a felperes 75 %-os pervesztességére figyelemmel állapította meg.