A Győri Törvényszék Pf.20623/2017/5. számú határozata szülői felügyelet gyakorlásának rendezése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §] Bírók: Bertha Andrea, Mosonyi Eleonóra, Stániczné dr. Imre Csilla

A Győri Törvényszék dr. Nemes Nagy Boldizsár ügyvéd (....) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek dr. Nagy Domokos (...) által képviselt alperes neve (...) alperes ellen szülői felügyeleti jog gyakorlásának rendezése iránt a városi Járásbíróság előtt folyamatba tett perében város, 2017. évi május hó 3. napján 0.X.00.000/0000/00/00. sorszám alatt meghozott ítélet ellen felperes részéről 36. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezéseit nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi alperest, hogy fizessen meg az államnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes Adóigazgatósága külön felhívására, a felhívásban megjelölt módon és határidőben 15.000 (tizenötezer) forint feljegyzett fellebbezési illetéket.

Kötelezi alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg felperesnek 20.000 (húszezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás:

Az elsőfokú bíróság ítéletével - egyéb fellebbezéssel nem támadott rendelkezései mellett - kötelezte alperest, hogy a 2015. április 26. napján született gyermek neve utónevű gyermeke tartása fejében fizessen meg felperesnek 2015. május 1. napjától minden hónap 15. napjáig előre esedékesen havi 28.000 Ft gyermektartásdíjat. Megállapította, hogy alperesnek 2015. május 1. napja és 2017. április 30. napja között 522.000 Ft tartásdíj hátraléka keletkezett.

Az ítélet kapcsolódó indokolása - hivatkozva a Ptk. 4:218. § (4) bekezdésére - rögzíti, alperes esetében megállapítható volt, hogy a bevallott jövedelem nem tudja teljes mértékben fedni az általa felvázolt kiadásokat, különös tekintettel arra, hogy vannak egyéb, a perben nem vizsgált kiadások (ház karbantartás, gépkocsi javításával kapcsolatos költségek, ajándékvásárlások, szabadidő eltöltése, gyermekek zsebpénze), melyek feltételezik, hogy a bevallott 88.000 Ft-nál magasabb jövedelemmel rendelkezik. Alperes a 2014. évi bevételét adóbevallásában csupán 4.709.410 Ft-ban jelölte meg, hivatkozott arra, hogy havi 85.000 Ft-ot kap kézhez, azonban mégis új céget alapított ugyanazon tevékenységi körrel, annak ellenére, hogy abból magas jövedelemre nem tud szert tenni. A bíróság nem fogadta el alperes azon nyilatkozatát, hogy az édesanyja a saját üzletrészének értékesítéséből adott részére 3 millió Ft kölcsönt, tekintettel arra, hogy az alperes által alapított Kft-t 2016. szeptember 16-án jegyezték be a cégnyilvántartásba, míg személy neve csak ezt követően, 2016. december 21. napján értékesítette saját cégének üzletrészét.

A kiadási és bevételi oldalak közötti ellentmondások feloldása végett a bíróság viszonyításképpen a Policy Agenda által a Központi Statisztikai Hivatal módszertana alapján 2017. évben közzétett jelentését használta fel.

Ezen jelentésben foglalt számítás szerint az 1, 13 és 18 éves gyermekével együtt lakó felperesnek a KSH adatai alapján 2016. évi árszintjén két felnőttből és két kiskorú gyermekből álló háztartástípusa szerint az összes háztartási költség 256.995 Ft, melyből az élelmiszerköltség havonta 87.421 Ft, az egy főre eső élelmiszerköltség pedig 21.855 Ft. Az alperes háztartástípusára - két felnőtt, egy nagykorú és egy kiskorú gyermek - számított összes háztartási költség 279.150 Ft, ebből az élelmiszerköltség egy főre esően 23.220 Ft.

Felperes esetében az látható, hogy az általa előadott, részben okiratokkal igazolt kiadások teljes mértékben arányban állnak a létminimum szerinti kiadásokkal az adott háztartástípus esetében azzal, hogy a létminimum tanulmány nem számol hiteltartozásokkal, így annak 60.000 Ft-os összegét levonva családjának kiadásai jóval a létminimum érték alatt vannak.

Alperes esetében, összeadva házastársa és alperes bevallott jövedelmét megállapítható, hogy kiadásai sem érik el a tanulmány szerinti, a megélhetéshez legalább szükséges minimum kiadásokat, mely az alperesi családtípus esetében 279.150 Ft. Alperesnél tehát hiányzik havi 72.150 Ft ahhoz, hogy legalább a létminimum szintjén tudjanak élni. Személy neve tanúvallomásából sem derült ki, hogy minden hónapban ilyen nagyságrendben rendszeresen támogatja alperest és a másik gyermekét is ugyanilyen mértékben. De mindez életszerűtlen is a feltárt cégadatok ismeretében, a házastársánál lényegesen alacsonyabb összegű bevallott jövedelemmel rendelkező alperes esetében osztotta a bíróság felperes érvelését, hogy havi 88.000 Ft összegű jövedelemből egyebek mellett a két személygépkocsi fenntartása, a gyermekek taníttatása nem valósítható meg. Személy neve a feltárt tényállás alapján pénzben és természetben is támogatja alperest, de nem olyan mértékben, hogy az havi szinten a legalább a létminimum szintjén történő életvitelhez hiányzó 72.150 Ft-ot elérje.

Alperes lakásán készült környezettanulmányból, a lakás igényesként történő leírásából és az újszerű bútorok jellemzéséből sem az derül ki, hogy a két személygépkocsit fenntartó alperes a létminimum szintjén élne családjával.

Alperes által elhallgatott többletjövedelmet ekként a bíróság alperes oldalán értékelte és a kiadásokhoz mérten visszaszámítva, annak fedezéséhez minimum szükséges jövedelmet mérlegelés alapján a közös kiskorú gyermek tényleges szükségleteivel összevetve állapította meg a tartásdíj összegét azzal, hogy az a gyermek tényleges szükségleteihez mérten eltúlzottnak nem tekinthető.

A megállapított 28.000 Ft tartásdíjjal számítva három tartásra szoruló gyermek alapulvételével alperesnek a fedezendő kiadásait is számításba véve a bíróság mérlegelés alapján állapította meg, hogy átlagban legalább 175.000 Ft összegű jövedelemmel kell rendelkeznie. Így az alperes által fizetendő 28.000 Ft tartásdíj napi szintre bontva 933 Ft-ot tesz ki, melyből biztosítani kell többek között a gyermek háromszori étkeztetését, folyamatos növekedési üteme miatt ruházkodását, így mindez szükséges a gyermek tartásához, figyelembe véve a felperes által természetben nyújtandó tartást is.

Az ítélet gyermektartásdíj mértékét és hátralékos gyermektartásdíj összegét megállapító rendelkezései ellen alperes élt fellebbezéssel, melyben kérte fizetési kötelezettségét havi 15.000 Ft összegre, a hátralékos gyermektartásdíj összeg 180.000 Ft-ra mérsékelni.

Másodlagosan kérte e körben az ítélet hatályon kívül helyezését és felperes perköltségben való marasztalását.

Indokként előadta, a jövedelmi viszonyaira vonatkozó összes körülményt feltárta, a jövedelemigazolásait még a gyermek születése előtti időre is csatolta, mely alapján megállapítható, hogy jövedelme 88.000 Ft.

Észrevételezte, hogy az elsőfokú bíróság számítása során nem számolt a 13.300 Ft családi pótlék összegével és édesanyja is azt adta elő, hogy rendszeresen támogatja, legalább havonta 30.000 Ft értékben.

Az ítélet szerinti megállapított összes bevételt 60.000 Ft törlesztés is terheli, mellyel a KSH nem számol, így ténylegesen 171.550 Ft számolható, mely szintén jelentősen elmarad az indokolásban írt és rá nézve számított 256.995 Ft összegtől.