A Szegedi Ítélőtábla Pf.21304/2016/4. számú határozata érvénytelenség megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 195. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 349. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 40. §] Bírók: Bálind Attila, Bánfalvi-Bottyán Csilla, Kiss Gabriella

Kapcsolódó határozatok:

Kecskeméti Törvényszék P.20998/2015/7., *Szegedi Ítélőtábla Pf.21304/2016/4.*

***********

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.21.304/2016/4. szám

A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Kása Nikoletta ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (címe) szám alatti lakos I. rendű és II.rendű felperes neve (címe) szám alatti lakos II. rendű felpereseknek - a dr. Moldován András ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) szám alatti lakos alperes ellen közjegyzői okirat érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Kecskeméti Törvényszék 2015. december 9. napján kelt 10.P.20.998/2015/7. számú ítélete ellen a felperesek részéről 9. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T:

Az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az I. és II. rendű felperesek által egyetemlegesen fizetendő le nem rótt elsőfokú eljárási illeték összegét 33.400,- (Harmincháromezer-négyszáz) forintra leszállítja.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az I. és II. rendű felpereseket, 15 nap alatt egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 60.000,- (Hatvanezer) forint másodfokú eljárási költséget, és az államnak - külön felhívásra - 44.600,- (Negyvennégyezer-hatszáz) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

A felperesek kérésére az alperes 2010. június 14-én közjegyzői okiratba foglalta egyoldalú kötelezettségvállaló, tartozáselismerő nyilatkozatukat, melyben mint zálogkötelezettek (adósok) kijelentették, hogy (település neve)-n 2010. június 14-én jelzálogkölcsön szerződést kötöttek a ... Bank Zrt. hitelező jogosulttal. A 2. pont szerint az adósok Újrakezdés Hitel elnevezésű kölcsön folyósítása iránt kérelmet nyújtottak be a bankhoz. A kölcsön célja a kölcsön igénylőlapján meghatározott, bankkal szemben fennálló kölcsönszerződésből eredő teljes tartozás, valamint a bank felé fennálló egyéb tartozások kiegyenlítése. Tartalmazza azt is, hogy az adósok kérelmezték átmeneti fizetési nehézségeikre tekintettel a Standard Újrakezdési Hitelre vonatkozóan megállapított törlesztőrészlet ideiglenes csökkentését. A bank a szerződésben meghatározott feltételekkel engedélyezte, hogy az első kamatperiódusban csökkentett mértékű törlesztőrészletet fizessenek. Erre tekintettel megállapodtak abban, hogy az adósokat forint pénznemben terhelő törlesztőrészleteket ideiglenesen csökkentik kizárólag az első kamatperiódus időtartamára a szerződés II/b) pontjában foglaltaknak megfelelően. A szerződés II/a) pontjában meghatározták a kölcsön standard kondícióit, míg II/b) pontjában a bank által engedélyezett csökkentett törlesztőrészlet került rögzítésre. Az okirat tartalmazta a szerződés tárgyát, a kölcsön kondícióit, a hiteldíjat, a kölcsön folyósítására, törlesztésére, biztosítékaira, a szerződés felmondására és egyebekre vonatkozó rendelkezéseket, köztük VIII.7. pontjában a kockázatfeltáró nyilatkozatot. Eszerint az adósok kijelentik, hogy a szerződéssel kapcsolatos tájékoztatást a szükséges és elégséges mértékben a banktól megkapták, tisztában vannak az ügylet esetleges kockázataival, így különösen azzal, hogy az adott deviza forinttal szembeni árfolyamalakulása a kölcsön forintban történő visszafizetésének terheit egyaránt növelheti és csökkentheti. Kijelentik továbbá, hogy az esetleges árfolyamingadozást is figyelembe véve képesek fizetési kötelezettségeik maradéktalan és pontos teljesítésére.

Az okirat záró rendelkezései között szerepel a szerződő felek megállapodása abban, hogy a "közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállalás alapján mindenkor az adós terhére fennálló kölcsön- és járuléktartozás tekintetében, az adósnak a hitelezőnél vezetett számlái és a hitelező vonatkozó bizonylatai alapján készített, közjegyzői okiratba foglalt közjegyzői ténytanúsítványt elfogadja a kölcsönszerződés alapján az adós terhére fennálló kölcsön- és járuléktartozás közokirati tanúsításaként". Alávetették magukat annak, hogy "a kölcsönszerződés alapján a terhükre fennálló kölcsön- és egyéb járuléktartozás mértékét, esetleges végrehajtási eljárás kezdeményezése esetére is, a hitelező felkérésére a fenti módon közjegyző tanúsítsa". Az okirat tartalmazta, hogy az alperes tájékoztatta az ügyfeleket a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv. 23/C. §-ában foglaltakról. Végül az alperes rögzítette, hogy miután meggyőződött az ügyfelek ügyleti képességeiről és jogosultságáról, valódi szándékáról, valamint tájékoztatta őket a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről, az okiratot elkészítette, az ügyfelek előtt felolvasta, tartalmára nézve megmagyarázta, akik kijelentették, hogy az okirat tartalma mind valóságos ügyleti akaratuknak, mind a jognyilatkozataiknak mindenben megfelel, ezért azt előtte saját kezűleg jóváhagyóan aláírják.

A felperesek 2014. október 27-én írásban közölték az alperessel, tartozásukat azt megelőzően ismerték el, hogy a kölcsönszerződés érvényesen létrejött volna. Álláspontjuk az volt, az alperesnek a jogügyletben való közreműködést meg kellett volna tagadnia. Kifejtették, a közjegyzői okirat az 1991. évi XLI. tv. (Ktv.) 131. § (1) bekezdése alapján nem tekinthető közokiratnak. Részletezték álláspontjukat a kölcsönszerződés egyes szerződési feltételei tisztességtelenségére vonatkozóan.

A felperesek módosított keresetükben 56.932,- forint vagyoni kár és késedelmi kamatai, valamint 500.000,- forint nemvagyoni kár megtérítésére kérték kötelezni az alperest. Hivatkozásuk szerint eljárása során elmulasztotta a Ktv. 120. § és 121. §-ban foglalt kötelezettségét, nem győződött meg a felek ügyleti képességéről és jogosultságáról, valódi szándékáról, nem tájékoztatta őket a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről. Nemvagyoni kárigényük alapja a közjegyzőkbe vetett közbizalom súlyos sérelme. Véleményük szerint az ügyfél és a közjegyző között nem a Ptk. szerinti megbízási szerződés jön létre, hanem közjogi jellegű jogviszony keletkezik. A közjegyző feladata, hogy eleget tegyen a Ktv. 5. §-ában írt közreműködési (szolgáltatási) kötelezettségének. Az alperes viszont azáltal, hogy nem tájékoztatta őket megfelelően az általa hitelesített közokirat tartalmáról és olyan tényeket is közokiratba foglalt, amelyek jogellenesek, a Hpt. 213. § (1) bekezdés a)-e) pontjait sértette meg. Állították, az okirat valótlanul rögzíti, hogy felkérték volna az alperest az egyoldalú kötelezettségvállaló, tartozáselismerő nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalására. Hozzátették, az okirat nem minősül a Pp. 195. § (1) bekezdése szerinti közokiratnak, így joghatás kiváltására sem alkalmas. Sérelmezték, hogy az okirat alapján bírósági eljárás nélkül, csupán közjegyzői végrehajtási záradék alapján indulhat velük szemben végrehajtás.