A Kecskeméti Törvényszék P.20998/2015/7. számú határozata érvénytelenség megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 349. §, 355. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §, 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet 1. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Bódog Zoltánné

KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK

10.P. 20.998/2015/7. szám

A Kecskeméti Törvényszék a Bátor Program Egyesület (képviseli: Kozma József igazgató, felperesi képviselő címe által képviselt I.rendű felperes neve I.rendű felperes címe szám alatti lakos I. rendű, II.rendű felperes neve I.rendű felperes címe szám alatti lakos II. rendű felperesek által - a Moldován és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Moldován András, alperesi jogi képviselő címe) által képviselt alperes neve, címe szám alatti lakos alperes ellen közjegyzői okirat érvénytelenségének megállapítása iránt indított perben meghozta az alábbi

ÍTÉLETET:

A törvényszék a felperesek keresetét elutasítja.

Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek egyetemlegesen 127.000 (százhuszonhétezer) forint perköltséget, valamint a lakóhelyük szerinti adóhatóság külön felhívására egyetemlegesen 425.500 (négyszázhuszonötezer-ötszáz) forint feljegyzett eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül 4 példányban írásban benyújtandó fellebbezésnek van helye, melyet a Szegedi Ítélőtáblának címezve, de a jelen bíróságnál lehet benyújtani.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, illetve csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést, ha a felek ezt kérték. A másodfokú bíróság a felek bármelyikének kérelmére tárgyalást tart.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

INDOKOLÁS:

Az alperes a felperesek kérésére 2010. június 14. napján kiállította a felperesek egyoldalú kötelezettségvállaló, tartozáselismerő nyilatkozatát magába foglaló 1/Ü/1/2010. számú közjegyzői okiratot a felperesek által ugyanezen a napon a pénzintézeti fiók hitelezővel megkötött jelzálogkölcsön szerződésre tekintettel.

A közjegyzői okirat 2. pontja szerinti előzmények: a felperesek C elnevezésű kölcsön folyósítása iránt kérelmet nyújtottak be a bankhoz. A kölcsön célja a kölcsönigénylő lapon meghatározott bankkal szemben fennálló kölcsönszerződésből eredő teljes tartozás, valamint a bank felé fennálló egyéb tartozások kiegyenlítése. A felperesek kérelmezték továbbá az átmeneti fizetési nehézségeikre tekintettel, hogy a bank a Standard C-re vonatkozóan megállapított törlesztőrészlet csökkentését engedélyezze a számukra.

A közjegyzői okirat I.2. pontja tartalmazza: felpereseknek 37.446,15 CHF összegű kölcsönre van szüksége 198 hónapos futamidőre. A kölcsön biztosítékául szolgál a B hrsz. alatt nyilvántartott, természetben I.rendű felperes címe szám alatt található ingatlan, amelyre a bank a kölcsön és járulékai erejéig zálogjogot jegyeztet be az ingatlan-nyilvántartásba.

A II. a) pont szerint a kölcsön összege 37.446,15 CHF, amely a kölcsön folyósításakor érvényes deviza átváltás árfolyamán 198,71%-on számolva 7.440.924 forint. Futamideje 198 hónap, folyósítás időpontja 2010. június 14. napja, a törlesztés kezdő időpontja 2010. július 14. napja, lejárata 2026. december 14. napja.

A havi törlesztőrészlet 294,05 CHF, első kamatperiódusban 60.146 forint/hónap.

Kezelési költség mértéke havi 0,1%, összege 37,45CHF/hónap, 7.659 forint havi kezelési költség. Kezelési költség évi mértéke 1,2%, havi törlesztőrészlet és kezelési költség konverziós jutalékának összege 678 forint, törlesztési konverziós jutalék mértéke 1%, havi törlesztőrészlet és kezelési költség együttes összege 331.50 CHF, 68.483 forint, mely megegyezik a havonta fizetendő teljes összeggel. Ügyleti kamat évi 5,79%. A THM értéke 7,95%.

A VIII.7.1. pont kockázatfeltáró nyilatkozatot tartalmaz, mely szerint adós kijelenti, hogy a jelen szerződéssel kapcsolatos tájékoztatást a szükséges és elégséges mértékben a banktól megkapta, tisztában van az ügylet esetleges kockázataival, így különösen azzal, hogy az adott deviza forinttal szembeni alakulása a kölcsön forintban történő visszafizetésének terheit egyaránt növelheti és csökkentheti. Az adós kijelenti, hogy az esetleges árfolyam ingadozást is figyelembe véve képes fizetési kötelezettségeinek maradéktalan és pontos teljesítésére.

VIII.16. pont: Az adós kijelenti továbbá, hogy a jelen szerződés aláírását megelőzően a banktól, illetve a hitelközvetítőtől egyértelmű tájékoztatást kapott a kölcsön fő jellemzőiről, a kölcsön adós pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásáról, a fizetés elmulasztásának következményeiről, a késedelmi kamatról, a kölcsön felmondásáról és a biztosítékok érvényesítéséről.

IX.1. pont: A jelen szerződés mellékletét képezi a bank mindenkor hatályos lakossági kondíciós listája. Adós kijelenti, hogy a lakossági kondíciós lista hatályos szövegéről és feltételeiről a jelen szerződés aláírását megelőzően tájékozódott, és azokat elfogadta. IX.2.pont: Az adós a jelen szerződés aláírásával kijelenti, hogy a bank lakossági üzletszabályzatát és általános üzleti feltételeit átvette, azt áttanulmányozta, az azokban foglaltakat magára nézve kötelezőnek elismeri.

A felperesek 2014. október 27-én alpereshez címzett levelükben kérdést intéztek alpereshez, az egyoldalú nyilatkozat közokiratnak tekinthető-e, illetve ellátható-e végrehajtási záradékkal. Az alperes a 2014. november 12. napján a kérdésre válaszolva közölte: amennyiben meglátásuk szerint a közjegyzői okirat érvénytelen, akkor ennek megállapítása iránt pert indíthatnak a hatáskörrel rendelkező illetékes bíróság előtt.

A felperesek módosított keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az alperes által 2010. június 14. napján kiállított 1/Ü/1/2010. számú közokirat nem minősül közokiratnak, így annak joghatása sem érhető el a közjegyzőkről szóló 1991. évi LXI. törvény - továbbiakban: Ktv. - 131. § (1) bekezdés alapján. Sérelmezték, hogy az okirat alapján bírósági eljárás nélkül, csupán a közjegyzői végrehajtási záradék alapján megindulhat a felperesekkel szemben a végrehajtási eljárás. Széles körű tapasztalat ugyanis, hogy a közjegyzők aggály nélkül minden esetben kiállítják a közjegyzői okirat alapján a végrehajtási záradékot. Az okirat nem felel meg a Ktv. 111. § (1)-(2) bekezdése rendelkezéseinek, hivatkoztak továbbá a Ktv. 1. § (1) bekezdésére, a 3. § (1) bekezdésére, 120.§ (1) bekezdésére, 121. §-ára, a Fővárosi Ítélőtábla Pf. 21.704/2013/5 számú ítéletére és az Európai Bíróság C-32/14. számú ítéletére. Tisztességtelen előbb elismerni a tartozást, mint az ténylegesen létrejött volna.

A fentiekre tekintettel kérték kötelezni az alperest vagyoni kártérítés címén 56.932 forint tőke és annak 2010. június 15. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatai, valamint nem vagyoni kártérítés címén 500.000 forint megfizetésére. A vagyoni kár az érvénytelen, sablonszerű szerződés munkadíja, melyet meg kellett fizetniük a felpereseknek. Az alperest abban az esetben illetné meg a 14/1991. (XI.26.) IM rendelet szerinti díjazás, amennyiben az alperes nem vitatható módon készítette volna el a közokiratba foglalt iratát. A felperesek az eladósodás szélére kerültek, napi megélhetésük került veszélybe, és ebben az alperes közreműködése állapítható meg. Hivatkoztak az EBH 2009.1958. számú eseti döntésre, a Ptk. 349. §-ára és a Legfelsőbb Bíróság PK 42. számú állásfoglalására, valamint a 3/2004 PJE. számú határozatában foglaltakra. A felek között nem a Ptk. szerinti megbízási szerződés jött létre, hanem közöttük közjogi jellegű jogviszony keletkezett. A közjegyző nem szabad belátása szerint elfogadja vagy visszautasítja az ügyfél felkérését, hanem eleget kell hogy tegyen a Ktv. 5. §-ában írt közreműködési szolgáltatási kötelezettségének. A visszautasítás joga sem saját mérlegelése alapján, hanem csak a törvényben meghatározott szűk körben illeti meg a Ktv. 3., 4. §. szerint.