A Kecskeméti Törvényszék P.21750/2015/30. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 213. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 188. §, 191. §, 339. §, 349. §] Bíró: Czinege Gyöngyvér

ÁÍÓÁKECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK

4.P.21.750/2015/30. szám.

A bíróság a Dr. Pintér Tamás ügyvéd (cím ) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, - Dr. Pencz Kamilló ügyvéd (fél címe 6) és a Lukács Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Lukács Tibor ügyvéd - cím.) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű, - a Szőllősi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Szőllősi Szabolcs ügyvéd - cím.) által képviselt II.rendű alperes neve (cím.) II. r. alperesek ellen, - kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

R É S Z , - K Ö Z B E N S Ő Í T É L E T E T :

A bíróság a felperes II. r. alperessel szemben előterjesztett kereseti kérelmét elutasítja és kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az II. r. alperesnek 80.000 (Nyolcvanezer) Forint perköltséget.

A bíróság megállapítja, hogy az I. r. alperes a felperest ért, a 2010. évben a xxxx-i 0001., 0002., 00003., 0004., 000005., 0006., 0007., és 00008. hrsz.-ú ingatlanokon termelt csemegekukoricában 2010 szeptember 3. napja és szeptember 29. napja között vadászható állat által okozott teljes kárt köteles megtéríteni.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Szegedi Ítélőtáblához címzett, de e bíróságnál írásban 4 példányban előterjesztendő fellebbezésnek van helye.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, ha csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, ha csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ezekben az esetekben a fellebbező fél a fellebbezésében tárgyalás tartását kérheti.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a felperes keresetlevele, személyes előadása, előkészítő iratai, az alperesek ellenkérelme, előkészítő iratai, a xxxx-I Községi Önkormányzatok Körjegyzője 0000/0000. számú határozata, a yyy-i Városi Bíróság 0000000000. számú ítélete, a ccccc-i Törvényszék pf. szám. számú ítélete, a yyy-i Városi Bíróság 0000000. számú irataiban fellelhető szakértői vélemények, a területbejárásról készült jegyzőkönyvek, tanú 5 vadásztársasági elnök jegyzőhöz címzett levele, a 2010. július 27-én kelt felperes 9. számú előkészítő iratához mellékelt jegyzőkönyv tartalma, tanú 3, tanú 5, tanú 4, tanú 2 tanúk vallomása, aX megyei Kormányhivatal megkeresésre adott 23. számú tájékoztatása és annak vizsgálati eredményközlés elnevezésű mellékletei és a tárgyalás egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes yyyy-i külterületén 2010. július elején a 0001., 11., 12., 13., 14., 15., a 0007. és a 00008. hrsz.-ú ingatlanokon mindösszesen 16 ha. területen 800.000 szem sheba és basin fajtájú csemegekukoricát vetett. A vetés szakaszosan történt.

A felperes 2010. július 15-én az I. r. alpereshez címzett leveléből kitűnően már észlelte, hogy vadak járnak a területen annak ellenére, hogy az ültetéssel párhuzamosan a területre madárriasztó is kihelyezésre került. Tapasztalta varjú és fácán bejárását is. Jelezte, hogy a problémát egyedül nem tudja megoldani és kérte a vadásztársaság segítségét.

A megkeresését megküldte az illetékes jegyzőnek is tájékoztatás végett.

xxxx-I Községi Önkormányzatok Körjegyzője 222222. számú jegyzőkönyvében a vadásztársaság és a mezőőr együttes jelenlétében rögzítette, hogy a felperes már vaddisznó nyomokat is talált a vetésben, és csak a védekezésben kéri a vadásztársaság segítségét, vadkárt nem akar bejelenteni. A jegyzőkönyvben szerepel az is, hogy a felperes hangágyút is vásárolt, de azzal nem tudja egyedül hatékonyan távol tartani a vadakat.

A I. r. alperes a perrel érintett területeken folyamatosan, 2010. augusztus 5-étől 2010. szeptember 24-éig területbejárást végzett.

A területbejárásról készült feljegyzések közül az első alkalommal, 2010. szeptember 7-én látták, hogy a vad két helyen átszakította a villanypásztort, mely a szakadás után funkcióját nem tudta betölteni. Ez alkalommal vaddisznó és borz bejutásának nyomait találták. A bejárás alkalmával 2010. szeptember 10-én arról győződtek meg, hogy az eddigi vadriasztás hatékonysága megszűnt, a vadásztársaság elnöke nyilatkozott, hogy önmagában a villanypásztor, a hangágyú használata nélkül nem elegendő annak ellenére sem, hogy a vadásztársaság fokozottabban őrizte a területet. A vadásztársaság elnöke felhívta a tulajdonos figyelmét arra, hogy azonnal rendeltessen ki kárszakértőt az eddigi kár felmérésére.

A területbejárások 2010. szeptember 12-étől 2010. szeptember 29-éig azt igazolták, hogy a vadak, így különösen vaddisznó, őz, borz, de seregélyek is jártak a kukoricásban, a kár növekedett. Ezen év szeptember 29. napját követően vadak nem jártak a csemegekukoricában, a károkozás megszűnt, vadak nyomai nem voltak fellelhetők.

A II. r. alperes 2010. szeptember 3-án a 0000/0000. ügyiratszámú határozatával helyt adott x.y. xxxx-i lakos birtokvédelmi kérelmének és megtiltotta a felperesnek, hogy a vadriasztó hangágyút használja, minthogy az általa okozott zaj zavarja a helyi lakosok egy részét.

A határozat indokolása szerint a jegyző a szemle és a mindennapok során tapasztalta, hogy a hangágyú nappal és éjjel is üzemel, változó intenzitással, a falu központjában is hallhatóan.

Kifejtette, hogy a hangerősség-mérést nem rendelte el, álláspontja szerint ugyanis valamely zaj akkor is lehet zavaró, ha a határértéknek megfelel. Mérlegelte a kukorica védelmét mint érdeket és a felperes szomszédainak, valamint a közelben lakóknak pihenéshez való jogát, és annak tulajdonított jelentőséget, hogy a hét minden napján hallható, beállítható gyakorisággal jelentkező, puskalövésre emlékeztető erős zaj több embert zavar, így az ő pihenéshez való jogukat erősebb jogosultságkként értékelte.

A felperes az ezen a napon kézhez vett határozat szerint eljárva a hangágyú használatát felfüggesztette és a bírósághoz fordult a körjegyző határozatának megváltoztatása iránt. Előadta, hogy a gazdasága védelmében egy engedélyezett riasztóberendezést használt, szabályosan a mezőgazdasági művelés alá vont területen a vadkár megelőzésére, így jegyző jogtalanul tiltotta el a vadriasztó hangágyú működtetésétől.

A yyy-i Városi Bíróság 2010. szeptember 24-én kelt végzésében a körjegyző határozatának végrehajtását 2010. október 31. napjáig felfüggesztette.

A X Bíróság 00000000. számú végzésével, melyről a felperes 2010. szeptember 28-án értesült, az elsőfokú végzést akként változtatta meg, hogy a körjegyző határozatának felfüggesztésére irányuló kérelmét elutasította.

A felperes a hangágyút 2010. szeptember 29. napjától 2010. október 31. napjáig ismét üzemeltette.