A Debreceni Ítélőtábla Bf.205/2013/3. számú határozata vesztegetés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 250. §, 317. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 351. §, 361. §, 371. §, 372. §, 403. §] Bírók: Balla Lajos, Gömöri Olivér, Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra

Kapcsolódó határozatok:

Szolnoki Törvényszék B.5/2012/17., *Debreceni Ítélőtábla Bf.205/2013/3.*

***********

Debreceni Ítélőtábla

Bf.I.205/2013/3. szám

A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben, 2013. május hó 13. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt ... és társa ellen indított büntetőügyben a Szolnoki Törvényszék 2012. évi november hó 14. napján kihirdetett 6.B.5/2012/17. számú ítéletét megváltoztatja az alábbiak szerint:

... I.r. vádlott vesztegetési cselekményét a Btk. 250.§ (1) bekezdés I. fordulata és a (3) bekezdés III. fordulata szerinti vesztegetés bűntettének minősíti.

E vádlott esetében a börtönbüntetés végrehajtását, tartamának érintetlenül hagyása mellett 4 (négy) évi próbaidőre felfüggeszti.

A közügyektől eltiltás mellékbüntetést mellőzi.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

... I. r. vádlott lakcíme: .... szám, tartózkodási helye: ...

I n d o k o l á s :

Az első fokon eljárt törvényszék ... I. r. vádlott bűnösségét vesztegetés bűntettében (Btk. 250. § (1), (3) bekezdés I. ford.) és bűnsegédként elkövetett sikkasztás bűntettében (Btk. 317. § (1), (4) bekezdés a) pontja) állapította meg és halmazati büntetésül 2 évi börtönre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A II. r. vádlottat bűnösnek mondta ki sikkasztás bűntettében (Btk. 317. § (1), (4) bekezdés a) pontja) és 7 hónapi börtönre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett az eljárás során felmerült bűnügyi költségről.

A határozathirdetésen jelen lévő vádlottak a nyilatkozattételre 3 napot tartottak fent.

... I. r. vádlott a 3 napon belül elsőként felmentésért, másodsorban enyhítésért fellebbezett.

... II. r. vádlottól a nyilatkozattételre fenntartott idő alatt jogorvoslat nem érkezett.

A védőknek az ítélet kézbesítés útján került közlésre.

I. r. vádlott meghatalmazott védője fellebbezést nem jelentett be.

II. r. vádlott meghatalmazott védője II. r. vádlott nevében is fellebbezést jelentett be, elsőként felmentés érdekében, másodlagosan a bizonyítás továbbfejlesztése céljából.

Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozatlan. Akként került sor a vádlott bűnösségének megállapítására, hogy lényeges törvényi tényállási elem hiányzik. Az elsőbíróság nem tisztázta, hogy a vád tárgyává tett kábelek a cselekmény elkövetésének időpontjában kinek a tulajdonában álltak és ily módon a "rábízás" ténye a tulajdonos által nem állapítható meg. A kábelek nem képezik a vádlott munkáltatójának a tulajdonát. Jogkérdés okán is tévesnek tartja az elsőfokú bíróság álláspontját, mivel a sajátjakénti rendelkezés tényállási kategóriát kiterjesztően értelmezte.

A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség Bf.322/2011/9-I. sz. átiratában arra az álláspontra helyezkedett, hogy a tehergépkocsi sofőrök feljelentési kötelezettséget maga után vonó jogsértése az elsőfokú bíróság álláspontjától eltérően a megismételt eljárás adataira is figyelemmel nem bizonyítható. I. r. vádlott az intézkedés során csak a látszatát keltette, hogy a gépkocsi sofőr túlvezetés folytán jogsértést követett el és a jogtalan előnyt csak a látszólagos feljelentési kötelezettségétől való eltekintése érdekében kérte. I. r. vádlott I. tényállási pontban írt cselekménye az irányadó tényállásra is figyelemmel a Btk. 250. § (1) bekezdés I. fordulatában meghatározott, de a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő vesztegetés bűntette.

Észlelte továbbá, hogy a II. r. vádlott javára szóló védője által a vádlott nevében is előterjesztett fellebbezés e vádlott tekintetében elkésett, ennek elutasítását indítványozta.

Az ítélőtábla a védelmi fellebbezések okán az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 348. § (1) bekezdése alapján a Be. 361. § (1) bekezdése szerinti nyilvános ülésen a meghozatalát megelőző eljárással együtt teljes terjedelmében felülbírálatának körébe vonta.

A nyilvános ülésen I. r. vádlott védője perbeszédében kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást csak részben és hiányosan tárta fel, ezért ítélete nagyrészt megalapozatlan. Indokolási kötelezettségének csak részben tett eleget, a bizonyítékokat egyoldalúan értékelte, mérlegelési kötelezettségét megsértette. A titkos információgyűjtés adatainak felhasználhatóságát vitatta, tekintettel arra, hogy álláspontja szerint sérült a haladéktalanság elve, mivel a feljelentésre csupán 68 nap múlva került sor.

Az elsőfokú bíróság nem követte mindenben az ítélőtábla iránymutatásait a megismételt eljárásban, a beszerzett bizonyítékokat összességében nem értékelte és nem adta helyes indokát annak, hogy egyes bizonyítékokat miért fogad el és másokat miért zár ki.

Egyetértett a fellebbviteli főügyészség azon megállapításával, hogy ...-nak feljelentési kötelezettséget maga után vonó jogsértése nem bizonyítható, ellentétben az elsőfokú bíróság ítéletének 14. oldal 2. bekezdésében tett megállapításával. E vonatkozásban az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan és iratellenes, a bűnösségre levont következtetés hipotézisen alapul. Olyan tachográf korongokra hivatkozik, amelyeknek a léte bizonyítást nem nyert, vizsgálat tárgyát nem képezte.

Utalt arra is, hogy I. r. vádlottat az ún. nullás ellenőrzésre tekintettel jelentéstételi kötelezettség nem terhelte.

Elsődlegesen bűncselekmény hiányában, másodsorban bizonyítottság hiánya okán védence felmentését kérte. Ugyanilyen álláspontra helyezkedett a vádlott terhére rótt másik bűncselekmény kapcsán is. Az elsőfokú bíróság a vádlott tudattartalmát tekintve nem vizsgálódott, és nem állapította meg konkrétan a sértett személyét sem.