A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27251/2019/18. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KISAJÁTÍTÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [2017. évi I. törvény (Kp.) 157. §]

... KÖZIGAZGATÁSI ÉS

MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

9.K.27.251/2019/18. szám

A ...Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a személyesen eljáró felperesnek - jogtanácsos által képviselt Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal I.r. és a KNORR és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt Jászberény Városi Önkormányzat II.r. alperesek ellen kisajátítás tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított közigazgatási perben meghozta a következő

k ö z b e n s ő í t é l e t e t:

A bíróság megállapítja, hogy a J. települési ...., ... és .... hrsz. alatti ingatlanok vonatozásában az I.r. alperes ...., ... és ... számú határozatokkal elrendelt kisajátítás jogalapja fennáll.

A bíróság a perköltségről a közigazgatási pert lezáró határozatában dönt.

A közbenső ítélettel szemben nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás

A bíróság a felek előadása, a csatolt iratok, a ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság .... számú közigazgatási per iratanyaga, a ..., mint felülvizsgálati bíróság .... számú végzése iránymutatása, és a I.r. alperes előtti hatósági eljárás iratai figyelembevétele mellett és A.Cs. tanú vallomását értékelve a következő tényállást állapította meg:

A J. települési .... hrsz.-ú, 10584 m2 alapterületű, a J. települési ... hrsz.-ú, 15647 m2 területű és a J. települési .... hrsz.-ú, 6343 m2 területű ingatlanok a felperes 1/1 arányú tulajdonában állnak.

A mezőgazdasági igazgatási szerv a termőföldből való kivonást 2015. július 30-ai határozatával engedélyezte mindhárom ingatlan vonatkozásában, így vált a legelő művelési ágú ingatlanokból ingatlannyilvántartási térképi állapot szerint helyi közút és közpark.

A felperes tulajdonában álló .... és ... hrsz.-ú ingatlanok keleti oldalhatárán található a J. települési ... hrsz. alatti azon ingatlana, amelyen J. város által fenntartott egykori szeméttelep található.

J. város hosszú évek óta foglalkozott a szeméttelep rekultivációja kérdésével.

A megelőző eljárás és a peres eljárási iratok között fellelhető több, a rekultiválással összefüggésben keletkezett határozat, így például ... Város Jegyzőjének azon 2004. április 21-én kelt ... számú határozata, amely a külterületi ... hrsz. alatti ingatlanon felhagyott kommunális szeméttelep rekultivációjára irányuló munkavégzésére az építési engedélyt megadta.

A rendelkezésre áll a megelőző eljárás iratanyagába az a ... Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részéről hozott 2010. november 22-i határozat, amely a ... Város Önkormányzat részére ugyanezen ingatlanon található kommunális szilárd hulladéklerakó rekultivációját engedélyezte.

A határozat rendelkező része szerint a lerakó rekultivációját legkésőbb 2013. december 31-ig kellett kezdeni és legkésőbb 2015. december 31-ig kell befejezni.

A határozat indokolása szerint a rekultiváció befejezését követően utógondozási időszak történik, amely utógondozásban a monitoringrendszer minimum 5 évig üzemeltetni kell. A határozat számos, elsősorban környezetvédelem szempontjából jelentős előírást tartalmazott.

Ennek keretei közé tartozik például, az a 2013 szeptemberében létre jött, J. települési Önkormányzat részéről kiadott utógondozási karbantartási utasítás az üzemeltető részére, amely a növényzet karbantartástól a monitoring kutak üzemeltetéséig számos előírást tartalmaz.

A II. r. alperesnek a ... hrsz. alatti ingatlan rekultivációjának befejezése után középtávú tervei között szerepelt az adott területen úgynevezett napkollektorpark létrehozása.

A hulladék lerakó rekultivációja a ... hrsz. alatti ingatlanon 2013-2014. évben befejeződött, melynek következtében a rendezetlen, több méterrel a táj felé magasodó halmok sokaságából egy geometrikus gúla formára rendezett magaslat keletkezett.

A gúla lejtése a felperes tulajdonába álló .... és ... hrsz. alatti ingatlanok felé nem egyenletes - a hulladék széle megközelíti e két ingatlant.

A felperes tulajdonába álló 3 ingatlan körbe fogja a ...., ..., .... és ... hrsz. alatti ipari területet, mely ingatlanokon üzemcsarnokok épültek.

A ... Város Önkormányzatának Építési Szabályzatát megállapító ... önkormányzati rendelet, annak ... önkormányzati rendelettel módosított változata, valamint ezt a szabályozási tervet megállapító és elfogadó rendelet helyébe lépő ... Szönk.r. a felperes tulajdonában álló .... szám alatti ingatlan útként, míg a .... és ... hrsz. alatti ingatlanokat útként és közparkként jelöli.

A II. r. alperes szabályozási terve szöveges magyarázata szerint ezen ingatlanok úgynevezett Z övezetbe soroltak.

A felperes 2016. november 6-án terjesztette elő kisajátítás iránti kérelmét az I.r. alperesnél ingatlanonként külön-külön kérelemben.

A ....hrsz. alatti ingatlan vonatkozásában kifejtette, hogy az útként szerepel a rendezési tervben, a másik két ingatlan esetében a kisajátítás iránti kérelemben rögzítésre került, hogy a telek egy része útként, másik része zöld közparkként szerepelt.

Ezen különbségen túl, mindhárom kisajátítás iránti kérelem tartalmazza, hogy - az út, illetve közpark - az érintett ingatlanok a szabályozási terv hatálya alá esnek, mely terv végrehajtása során a teljes ingatlant igénybe kell venni.

A kérelem rögzíti, hogy az út (illetve közpark) létrehozása és annak későbbi kezelése az ingatlan tulajdonostól nem elvárható, az út létrehozására, továbbá köz, közérdekű cél megvalósítása szempontjából is szükség van.

Mindhárom kisajátítás iránti kérelem rögzítette, hogy az ingatlan tulajdonjogának megszerzése, adásvétel, vagy csere útján nem volt lehetséges.

Mindhárom kérelem tartalmazza, hogy a kisajátítási törvény 3. § (1) bekezdés c) pontja szerint a közérdekű cél megvalósítására kizárólag az adott ingatlanon kerülhet sor, mely a J. települési ... hrsz.-ú hulladéklerakó rekultivációja 2013-14-ben befejeződött, aminek következtében a rendezetlen, több méterrel a táj fölé magasodó halmaz sokaságából egy geometrikus gúla formára rendezett magaslat keletkezett. Ennek következtében szükségessé vált, e terület és az ezt körül vevő tervezett kezelő utak közvetlen kapcsolata a .... hrsz.-ú úttal, amelynek megvalósítása a környezet beépítettsége miatt kizárólag a ...., ... és .... hrsz. alatti ingatlanok igénybevételével lehetséges.

Ugyancsak a kisajátítás iránti kérelem tartalmazza mindhárom esetben azt, hogy a: " az ingatlan útként történő hasznosítását az is indokolja, hogy az ingatlan közvetlen szomszédságában ipari méretű üzemcsarnokok épültek... tekintettel arra hogy a telephely és a rajta található épületek méreteiben meghaladják a 30.000 m2 területnagyságot és az illetékes tűzvédelmi hatóság tájékoztatása alapján fogalmába mind az épületek, mind a telephely (szabadterek összessége) beleértendő) indokolttá vált 100 ingatlan kisajátítási eljárásban közterületként való kialakítása. Figyelemmel arra, hogy a közútról történő megközelítés veszélyhelyzet esetén lényegesen gyorsabb intézkedést, beavatkozást tesz lehetővé."