A Legfelsőbb Bíróság Mfv.10111/2008/5. számú határozata társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 67. §] Bírók: Patassyné dr. Dualszky Katalin, Stark Marianna, Zanathy János

Mfv.III.10.111/2008/4.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Horváth Géza ügyvéd által képviselt felperesnek jogtanácsos által képviselt alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Pest Megyei Munkaügyi Bíróságon 5.M.1/2006. szám alatt indított és a Pest Megyei Munkaügyi Bíróságon 2007. október 15. napján kelt 5.M.1/2006/23. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a 2008. november 24. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Munkaügyi Bíróság 2007. október 15-én kelt 5.M.1/2006/23. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek - 15 nap alatt - 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli.

I n d o k o l á s

2005. július 28. napján K. A. az EXC-103SD félautomata kartonzáró gépen dolgozott és az azon elakadt kartondobozt akarta a gép görgős asztalán megigazítani, amikor a felső ragasztószalagot elvágó kés a jobb kezének hüvelykujját elvágta. K. A. kétszer részesült munkavédelmi oktatásban a munkáltatójánál, 2005. június 15-én és június 20-án. Ennek során egyebek mellett kioktatást kapott az EXC-103SD félautomata kartonzáró gép szabályszerű működtetéséről. A gép kezelési utasításának 10-12. pontja rögzíti, hogy amennyiben a karton nem indul meg, a továbbító szalagokat kell közelíteni egymáshoz, ha viszont megszorul a lehetséges méretingadozás miatt, akkor a csavarorsóval távolítani kell egymástól a szalagokat. A ragasztószalagot elvágó kést az áthaladó karton mozgatja, és amikor a gépben nincs karton, a kést önműködően záródó védőburkolat fedi az akaratlan érintés elkerülése érdekében. A kartont tilos a gép belsejébe kézzel besegíteni, mert a szalag átvágásának pillanatában a kés megsértheti a kezet.

K. A. kézsérülés miatt táppénzes állományban volt, ezért az ellátásával összefüggésben 47.651 forint összegű egészségbiztosítási ellátási költség merült fel.

Az alperes fizetési meghagyást bocsátott ki a felperes, mint kötelezett ellen, amelyben 47.651 forint egészségbiztosítási ellátás, 1647 forint összegű kamat, mindösszesen 49.298 forint megtérítésére kötelezte a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 67. §-ára, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvtv.) 40. §, 50. § és 54. §-ban írt rendelkezésekre hivatkozással. Fizetési meghagyásának indokolásában az alperes utalt arra, hogy az üzemi baleset azért következett be, mert a sérült a balesetét okozó gép kezelésére nem volt megfelelően kioktatva, gyakorlatlan volt, a balesetét megelőző munkanapon kezdett a gépen dolgozni, és ott felügyelet nélkül foglalkoztatták.

A kötelezett a fizetési meghagyás ellen keresettel élt a Pest Megyei Munkaügyi Bíróságon és annak hatályon kívül helyezését kérte. Vitatta azt, hogy munkavédelmi szabályszegése miatt következett volna be a baleset, mert a sérült munkavédelmi oktatásban részesült, kifejezetten kioktatták arról, hogy mozgó gépbe nyúlni tilos. Csatolta a munkavédelmi oktatásról készült naplót, amelyből kitűnik, hogy kifejezetten a perbeli kartonzáró gép kezelésének gyakorlati oktatásában részesítették K. A.-t. Utalt arra a felperes keresetlevelében, hogy egy rendkívül egyszerű, betanított munka során érte a baleset a sérültet, amely kizárólag a figyelmetlenségének a következménye. Állította, hogy a munkavégzés során a felügyeletet a munkavégzéshez biztosította, ún. vonalvezető irányította a munkát.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a fizetési meghagyásában írt megállapításai megalapozottak. A sérült a baleset napján végezte először azt a feladatot, amelynek során a baleset érte, nem ismerte a balesetét okozó gép veszélyforrásait kellő mélységben, és a szükséges gyakorlattal sem rendelkezett, a gép kezelésére sem volt megfelelően kioktatva.

A Pest Megyei Munkaügyi Bíróság 5.M.1/2006/23. számú ítéletével az alperes 2005. decemer 15. napján kelt határozatát hatályon kívül helyezte, egyben kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 52.800 forint perköltséget. Megállapította, hogy mind az illetéket, mind az állam által előlegezett költséget a magyar állam viseli. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felperes keresete megalapozott volt, mert a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának KK. 25. számú állásfoglalása értelmében a társadalombiztosítási szerv a munkáltatóval szembeni megtérítési igényével csak akkor nem léphet fel eredménnyel, ha a balesetelhárító vagy egészségvédő óvórendszabályt, óvóintézkedést kizárólag maga a balesetet elszenvedett munkavállaló mulasztotta el. A jelen perben vizsgálva a felperesi munkáltató balesettel összefüggésben fennálló magatartását, az állapítható meg, hogy nem sértett munkavédelmi szabályokat.

A munkaügyi bíróság a Pp. 206. § (1) bekezdése szerint a tényállást a felek előadásai, a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékok egybevetése alapján állapította meg, és a bizonyítékokat a maguk összességében értékelve helyezte hatályon kívül az alperesi fizetési meghagyást, különös tekintettel a beszerzett igazságügyi munkavédelmi szakértő által adott szakvéleményben foglaltakra, ami szerint a baleset oka a sérült magatartására vezethető vissza, nevezetesen hogy a munkavédelmi oktatáson előadottaktól eltérően, a mozgó gépbe belenyúlt.