A Szegedi Törvényszék P.20632/2004/48. számú határozata. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §] Bíró: Béri András

Csongrád Megyei Bíróság

5. P. ....................... szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Csongrád Megyei Bíróság a dr. Tomasovszky Csilla ügyvéd ( Szeged) által képviselt I.rendű felperes neveI.rendű felperes címe szám alatti állandó lakos I. r., és II.rendű felperes neve6762 Sándorfalva, szám alatti állandó lakos II. r. felpereseknek - a dr. Posgay Kázmér ügyvéd (Szeged) által képviselt alperes neve Szeged, szám alatti székhelyű alperessel szemben - amely perben a dr. Jakab Tamás ügyvéd ( Szeged) által képviselt .... .. Békéscsaba, székhelyű gazdálkodó szervezet beavatkozott - meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság kötelezi alperest, hogy 15 (tizenöt) nap alatt fizessen meg a felpereseknek összesen 1.500.000.- (egymillió-ötszázezer) Ft-ot, valamint ezen tőkeösszeg után 2004. január hó 20. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes késedelmi kamatát.

Ezt meghaladóan a keresetet e l u t a s í t j a .

A le nem rótt 373.500.- (háromszázhetvenháromezer-ötszáz) Ft eljárási illetékből a felperesek kötelesek megfizetni a Magyar Államnak az Illetékhivatal felhívása szerint 322.000.- (háromszázhuszonkétezer) Ft-ot, míg a fennmaradó 51.500.- (ötvenegyezer-ötszáz) Ft a Magyar Állam terhén marad.

Kötelezi az alperest, hogy 15 (tizenöt) nap alatt fizessen meg a felpereseknek bruttó 300.000.- (háromszázezer) Ft perköltséget.

A felperesek egyetemlegesen kötelesek megfizetni 51.000.- (ötvenegyezer) Ft, míg az alperes 16.187.- (tizenhatezer-száznyolcvanhét) Ft előlegezett szakértői költséget a Csongrád Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalának felhívása szerint.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, amelyet írásban és 4 példányban a Csongrád Megyei Bíróságnál kell előterjeszteni a Szegedi Ítélőtáblához címzetten.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést, ha azt a felek kérték, továbbá ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, avagy csupán az ítélet indokolása ellen irányul, és a fellebbező fél a fellebbezésében nem kérte tárgyalás tartását, továbbá ha bármely okból a tárgyaláson kívüli elbírálást a másodfokú bíróság indokoltnak tartja.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésében, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetőleg a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

I N D O K O L Á S :

A megyei bíróság a keresetlevél, az alperes ellenkérelme, a peres felek által csatolt iratok, a beavatkozó előadása, az általa csatolt iratok, dr.... és dr. ... magánszakértői véleményei, a .... Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézete által előterjesztett szakvélemény, valamint dr.... és dr. ... tanúk vallomása alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperesek jogelődje, a rokkantnyugdíjas ....... alhasi görcsök és a kismedencében tapintott daganat miatt dr. .... háziorvos utalta be az alperes nőgyógyászati osztályára, ahol 1999. november 23. napján nyert felvételt. Fizikális és ultrahang vizsgálattal a méh mögött - és nagyobb részt mellette bal oldalon - nagyrészt hólyagos (cystikus), részben tömött képletet találtak. A feltételezett kórisme a bal petefészek tömlős átalakulása volt, de felvetették a rosszindulatú daganat lehetőségét is.

Az alperesnél 1999. november hó 24. napján a felperesi jogelődön műtétet végeztek, melynek során eltávolították mindkét petefészkét, a méhtestet és a méh mögötti hashártya áthajlásból egy kis szövetdarabot. A méhnyakat műtéttechnikai nehézségek miatt kényszerűségből visszahagyták. A csepleszt, a májszélt és a kismedencét áttapintották, de kórosat, megnagyobbodott nyirokcsomókat nem találtak. Az 1999. december 14. napján kiadott szövettani leletben mindkét petefészken, valamint a kivett szövetdarabban ismeretlen kiindulású, valószínűleg nem petefészek eredetű, mirigyes szerkezetű rosszindulatú daganatot véleményeztek, amely mindkét petefészekre, illetve a hashártya áthajlásra is áttételeződött.

A szövettani lelet ismeretében a tumor eredetének, kiindulásának felkutatására 2000. január hó 13. napján a felperesi jogelőd alapos kivizsgálását kezdeményezték az alperesnél. Az elvégzett tüdő- és emlőröntgen, gyomor- és béltükrözés, hasi-kismedencei CT-vizsgálatokkal a primér daganatot kimutatni nem lehetett.

2000. február hó 2.-a és 8.-a közötti időszakban a felperesi jogelőd ismét az alperes nőgyógyászati osztályára nyert felvételt továbbra is a primér tumor keresése céljából, ahol a kényszerűségből visszahagyott méhnyak-csonkból szövettani mintákat vettek, de a daganatot kimutatni nem sikerült.

2000. február hó 22-28. között utóvérzés és annak ellátása, míg április 19-20. között trombózis gyanúja miatt feküdt az alperesi nőgyógyászati osztályon. 2000. június hó 21-29. között ismételten kivizsgálták a nőgyógyászati osztályon, amikoris tapintással a méhnyak csonkja mellett bal oldalon almányi, érzékeny szövettömörülést, UH vizsgálattal 72 x 27 mm szabálytalan alakú echo területet, laborvizsgálattal magas, 1808 egységnyi CA 125 - daganatjelző fehérje - értéket találtak, amelyek a tumor kismedencei kiújulását valószínűsítették. Előzőek miatt további ellátásra a ...... Kórház Nőgyógyászati Osztályára irányították, ahol 2000. július hó 7.-én hasi feltáró műtétet végeztek. A has megnyitása után a kismedencében letapadt, daganatosan beszűrt csepleszt felszabadították és eltávolították. A tumort is eltávolították, de a hasfali hashártyán és a máj jobb lebenye alatt számos, rizsszem nagyságú daganatos felrakódást - daganatos szóródást - találtak, amelyeket eltávolítani nem lehetett. A kivett daganat és a cseplesz kiterjedt, immunhisztokémiai módszereket is alkalmazó szövettani vizsgálatával egyértelműen primér petefészek eredetű, a csepleszre is áttételeződő, közepesen érett rosszindulatú daganatot véleményeztek.

A fenti egzakt szövettani lelet ismeretében 2000. július hó 18. napja és december hó 6-napja között a felperesi jogelőd hat ciklusú, daganatsejt-burjánzását gátló kombinált - taxor-carboplatin - gyógyszeres kezelésben - kemoterápiában - részesült. A kezelés befejezése után háromhavonta ellenőrző vizsgálatokat javasoltak. A hat ciklusú kemoterápia a daganat egy éves időtartalmú remisszióját - átmeneti visszafejlődését, nyugalmi állapotát - eredményezte.

A 2001. december hó 2. napján végzett CT-vizsgálat ismételten kiújulásra utalt, ezért 2002. január hó 14. - 2002. - június 28-a között más kombinációval - carboplatin-cytoxan - újabb kemoterápiás kúrákban, vérszegénysége miatt pedig vérátömlesztésekben részesült a felperesi jogelőd.

A felperesi jogelőd 2004. január hó 24. napján elhunyt.

A diagnózis pontos felállítására irányuló tevékenysége során az alperesnél tevékenységet végző kezelőorvosok a legnagyobb elvárható gondossággal jártak el, azonban a felperesi jogelőd kezelését nem a legnagyobb gondossággal végezték az alperesnél akkor, amikor a daganat rosszindulatú jellegének szövettani igazolása után - a műtéti sebgyógyulást követően - nem kezdtek nála daganatellenes - cytosztatikus - kezelést. Az ebből fakadó késedelem, azaz az cytosztatikus gyógyszeres kezelés korai megkezdése esetleg meghosszabbíthatta volna a túlélés időtartamát, ennek a meghosszabbodásnak az esélyét a minimálishoz lehet csak viszonyítani.