A Kecskeméti Törvényszék Pf.20187/2017/8. számú határozata gondnokság alá helyezés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 163. §] Bírók: Maróti Rozália, Szemőkné dr. Jávor Gabriella, Vajda László

Kecskeméti Törvényszék

1.Pf.20.187/2017/8. szám

A Kecskeméti Törvényszék ..... vezető tanácsos által képviselt felperes neve, címe, szám alatti székhelyű felperesnek - dr.Kiss Zoltán ügyvéd , címe meghatalmazott képviselő (...) és dr. AB ügyvéd, ügygondnok címe, ... által képviselt alperes neve, címe.szám alatti lakos alperes ellen gondnokság alá helyezés iránt indított perében a Kecskeméti Járásbíróság 2016. december 6. napján kelt 14.P.22.298/2014/76. számú ítélete ellen az alperes 77-79., Pf. 5.- Pf. 7. sorszámú fellebbezése folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t:

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletének a felperes megítéltet meghaladó keresetét elutasító és a felperes alperes javára megállapított perköltség fizetési kötelezettségéről rendelkező nem fellebbezett részét nem érinti,

megfellebbezett részében pedig az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Az alperes ügygondnokának dr. AB ügyvédnek a másodfokú eljárásban felmerült ügygondnoki díját 5.000 (Ötezer) forint + áfa, összesen 6.350 (Hatezer-háromszázötven) forintban állapítja meg, melyet az állam visel és felhívja a Kecskeméti Törvényszék Gazdasági Hivatalát, hogy ezen a költségjegyzék 5. tételszáma alatt felvett ügygondnoki díjat és az elsőfokú ítélet szerinti 38.100 (Harmincnyolcezer-száz) forint ügygondnoki díjat (költségjegyzék 3. tétel) fizesse ki az ügygondnok részére.

A másodfokú eljárásban felmerült költségét az alperes maga köteles viselni, míg a le nem rótt 24.000 (Huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Korábban a Kecskeméti Járásbíróság a P......./2007.... számú ítéletével az alperest cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte, mely ítéletet a Bács-Kiskun Megyei Bíróság az ......./2009/... számú ítéletével hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására, új határozat meghozatalára utasította. Ezt követően az elsőfokú bíróság a ....../2009/... számú ítéletével az alperes cselekvőképességét az ingó és ingatlan vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog, családjogi jognyilatkozatok megtétele és egészségügyi ellátáshoz fűződő jogok gyakorlása tekintetében korlátozta, egyebekben a keresetet elutasította. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság az ......../2011/.... számú ítéletével ezen elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.

Jelen perben a felperes keresetében az alperes cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezését kérte.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezte az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása, a bírósági, hatósági eljárás kezdeményezése és az abban való eljárás ügycsoportok vonatkozásában. A felülvizsgálat idejét 3 évben határozta meg, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kimondta, miszerint a gondnokság alá helyezés az alperes választójogának gyakorlását nem érinti. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 19.050 forint perköltséget. Dr. AB ügygondnok díját 38.000 forintban állapította meg. A 21.000 forint eljárási illetéket és a 100.267 forint előlegezett költséget az állam által rendelte viselni.

Indokolása szerint az igazságügyi elmeorvos szakértő véleményében kifejtette, hogy az alperes paranoid skizofrénia betegségben szenved, mely betegség kezeletlen volta időközönként pszichotikus állapot kialakulását eredményezi az alperesnél. Ilyenkor maga és környezete számára is veszélyeztető állapotba kerülhet. Ezen szakértői véleményre is figyelemmel megállapította, hogy az alperes betegségbelátással nem rendelkezik, pszichiátriai jellegű gyógyszereket nem szed, a mindennapi életben azonban megfelelően boldogul, magát ellátja, háztartását vezeti, földjeit műveli, jövedelmével megfelelően gazdálkodik, azzal rendelkezik. Az alperes betegsége kihat ezen körülményekre is, azonban nem éri el azt a mértéket, hogy az alperes cselekvőképességének korlátozása szükséges lenne. A cselekvőképesség teljes korlátozása iránti kereseti kérelmet tehát elutasította. A rendelkezésre álló adatok alapján - figyelemmel az igazságügyi elmeorvos szakértő véleményére is - megállapította, hogy az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása, valamint a bíróság, hatóság előtt való eljárás kezdeményezése, az abban való részvétel vonatkozásában az alperes belátási képessége, mentális zavara, paranoid skizofrénia betegsége miatt tartósan, nagy mértékben csökkent, és ezen csoportok körében a cselekvőképesség korlátozása szükséges és indokolt. Az egészségügyi ellátással kapcsolatos jogok gyakorlása körében az alperes cselekvőképességét arra tekintettel látta szükségesnek korlátozni, hogy az alperesnek betegségbelátása egyáltalán nincs, magatartásában megfigyelhetők a disszimulációs tendenciák, folyamatosan törekszik arra, hogy magát jobb színben tüntesse fel mind a környezete, mind a hatóságok, mind a bíróság előtt, mint amilyen valójában. A bírósági eljárás során tanúsított alperesi magatartás, a tárgyalásokon való viselkedése, a tanúkhoz való kérdései, nyilatkozatai, az alperes által befolyásoltan mások által írásban benyújtott vélemények is ezt tükrözik. Az alperesnek feltétlenül szüksége lenne orvosi kezelésre, rendszeres orvosi felügyelettel, gyógyszeres kezeléssel az állapota jelentősen javulhatna és megfelelőbb életminőséget tudna elérni.

A rendőrség által megküldött büntetőeljárási iratok, a csatolt levelek, XY és XC tanúk vallomása alapján megállapította, hogy az alperes előnyugdíjazási eljárást kezdeményezett a nyugdíjfolyósító igazgatóságnál más személyek nevében, más személyek javára, illetőleg az általa kezdeményezett büntetőeljárások szomszédja, ismeretlen tettes ellen, valamint az ezen eljárásokban tanúsított alperesi magatartások az alperes betegségéből kifolyólag ugyancsak azt igazolják, hogy a bíróság, hatóság előtti eljárásban az alperes megfelelő belátási képességgel nem rendelkezik. Az általa kezdeményezett eljárások, azok száma nem éri el a kóros perlekedés mértékét, de a gondnokság alá helyezést szükségesnek ítélte az alperes jelen peres eljárásban tanúsított magatartása, a csatolt iratok alapján. A hivatkozott tanúvallomások is azt igazolják, hogy az alperes betegségéből kifolyólag nem képes azon magatartás tanúsítására, amelyet egy kötött eljárási szabályokkal rendelkező bírósági, hatósági eljárás kezdeményezése, lefolytatása igényel. Az alperes magatartása a tárgyaláson kritikátlan volt, nem volt hajlandó a tárgyalás rendjét megtartani, folyamatos közbeszólásaival saját igazának feltétel nélküli hangoztatásával nehézkessé tette a bizonyítási eljárás lefolytatását, a tanúk kihallgatását. Nagy számú beadványt nyújtott be az eljárás folyamán. Ezen alperesi magatartás, valamint az a körülmény, hogy a rendőrségen is több alaptalannak bizonyuló, üldöztetéses téveszméktől indíttatott eljárást kezdeményezett azt támasztja alá, hogy az alperes mentális zavara következtében nem képes arra, hogy az eljárási jogait megfelelően gyakorolja, ezért a cselekvőképességet részlegesen korlátozta a bírósági, hatósági eljárás kezdeményezése, az abban való részvétel ügycsoportokban.