A Kecskeméti Járásbíróság P.22298/2014/76. számú határozata gondnokság alá helyezés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 74. §, 81. §, 311. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Makra Zsuzsanna

KECSKEMÉTI JÁRÁSBÍRÓSÁG

14.P.22.298/2014/76. szám

A Kecskeméti Járásbíróság a vezető főtanácsos (főtanácsos címe) által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek, - dr. Kiss Zoltán ügyvéd, meghatalmazott képviselő (meghatalmazott képviselő címe) és dr. Rakonczay Éva ügyvéd, ügygondnok (ügygondnok címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen gondnokság alá helyezés iránt indított polgári perében meghozta a következő

ÍTÉLETET:

A bíróság az A. szám alatti lakos alperest (születési hely, idő, édesanyja neve) cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezi az alábbi ügycsoportokban:

- egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása,

- bírósági, hatósági eljárás kezdeményezése, az abban való eljárás.

A felülvizsgálat idejét a bíróság 3 évben határozza meg.

A bíróság a keresetet ezt meghaladóan elutasítja.

A gondnokság alá helyezés az alperes választójogának gyakorlását nem érinti.

A bíróság a fentieket bevezetni rendeli a bíróságon a gondnokoltakról vezetett névjegyzékbe.

A bíróság megkeresi a gyámügyi osztályt a szükséges intézkedések megtétele végett.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 19.050 Ft (tizenkilencezer-ötven forint) perköltséget.

A bíróság dr. Rakonczay Éva ügygondnoki díját 38.100 Ft-ban (harmincnyolcezer-száz forintban) határozza meg. Az ügygondnoki díj a költségjegyzék 3. tételszáma alatt kerül bejegyzésre.

A 21.000 Ft (huszonegyezer forint) eljárási illetéket, és a 100.267 Ft (százezer-kettőszázhatvanhét forint) állam által előlegezett költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni a Kecskeméti Törvényszékhez, melyet a Kecskeméti Járásbíróságnál kell írásban, 4 példányban benyújtani.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetőleg a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, ha csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, ha csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ezekben az esetekben a fellebbező fél a fellebbezésében tárgyalás tartását kérheti.

INDOKOLÁS

A bíróság a felperes keresete, az alperes személyes nyilatkozata, a tanúk vallomása, az orvosszakértői intézet szakvéleménye, környezettanulmány, rendőrségi iratok, a B./2007. és a C./2009. számú peres eljárások iratai, valamint a per egyéb adatai és iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az alperes D. napján született. Szakközépiskolai érettségit szerzett, majd évtizedeken át bérszámfejtőként dolgozott. Az alperes elvált családi állapotú, 2 nagykorú fiúgyermeke van, akik külföldön élnek. Jelenleg már E. napján született gyermeke is nagykorú. Az alperes egyedül él az 1079/2321 arányú tulajdonában álló F. település G. hrsz.-ú, természetben A. szám alatt található zártkerti ingatlanban. További 5 ingatlanban tulajdonos az alperes. Az alperes nyugdíjas, emellett napszámba is eljár dolgozni, földjeit műveli, a termésből is van bevétele. Házát karbantartja, önmagáról gondoskodik, a háztartást vezeti, lakásának tisztántartottsága megfelelő, jövedelmét maga osztja be. Az alperes szomszédaival való kapcsolata megfelelő, egy család kivételével. Az alperes H. nevű testvérével évente néhány alkalommal találkozik, nővérével, azonban haragban van. Az alperes vélekedése szerint nővére a vagyonára pályázik, lánya feletti gyámságot is csak anyagi haszonszerzési célzattal szerezte meg.

Az alperes bizalmatlan, szorosabb kapcsolatot nem ápol senkivel, gyermekeivel is csak ritkán találkozik.

Az alperes hosszú idő óta paranoid skizofrén beteg. 2002. augusztusától pszichiátriai gondozóban kezelték, 2006. és 2008. között több alkalommal került sor osztályos kezelésére, legutóbb 2014. nyarán, amikor nővére lakása elől mentő szállította kórházba veszélyeztető magatartása miatt.

Az alperes pszichiáter szakorvoshoz nem jár, gyógyszert nem szed, betegségbelátása nincs.

Az alperes I./2012.Bű., J./2013.Bű., K./2013.Bű. és L./2014.Bű. számon kezdeményezett a rendőrkapitányságon büntető eljárást ismeretlen tettes ellen zaklatás vétsége, lopás, sikkasztás bűncselekmények, valamint szomszédja ellen zaklatás miatt. A nyomozást valamennyi esetben megszüntette a rendőrség, tekintettel arra, hogy a nyomozás tárgyává tett cselekmény nem volt bűncselekmény, illetőleg bűncselekmény elkövetésének gyanúja nem volt megállapítható. A feljelentésekben a nyomozás során tett alperesi vallomásokban üldöztetéses téveszmék jelentek meg.

Az alperes ismerős személyek nevében és javára előnyugdíjazási eljárásokat kezdeményezett a nyugdíjfolyósító igazgatóságnál, illetőleg más személyek nevében több ízben leveleket írt nővérének, aki ellen gyermekével kapcsolatos gyámsági jogok gyakorlása miatt jelzéssel élt a gyámhatóság felé is.

Az alperes családi és közvetlen környezetére kiterjedő vádaskodó jellegű érzékcsalódásokkal és üldöztetéses, meglopatásos, mérgeztetéses téveszmerendszerrel jellemezhető tudathasadásos elmebetegségben szenved, nehezen kezelhető. Állapota jelenleg nem veszélyeztető. A bírósághoz intézett beadványainak tartalma, a tárgyalási megnyilvánulásainak kritikátlansága a disszimulációs tendenciák ellenére elmebetegségének kezeletlen voltát jelzi. A bíróság tárgyalásain erőszakosan lépett fel azt követően, hogy a bíróság nem az ő vélelmezett érdeke, kívánsága szerint járt el. Az alperes nem volt hajlandó a tárgyalás rendjét betartani, többszöri figyelmeztetés ellenére sem, nem a feltett kérdésekre válaszolt, csak azon tanúk vallomását, nyilatkozatát fogadta el, akik az ő álláspontját támasztották alá.

Az alperes ellenséget lát azokban, akik egészségügyi ellátás igénybevételével segíteni próbálnak rajta.

Az alperes belátási képessége mentális állapota miatt tartósan, nagymértékben csökkent az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása, valamint a bírósági, egyéb hatósági eljárás kezdeményezése, az abban történő eljárás ügycsoportban.

Az alperes belátási képessége a választójog gyakorlása körében megtartott.