BH 2024.9.210 I. A választottbíróság eljárhat fogyasztói szerződésből eredő jogvitában a 2018. január 1. előtt kötött választottbírósági szerződés alapján [2017. évi LX. törvény (Vbt.) 1. § (3) bek., 66. §].

II. A választottbírósági ítélet érvénytelenítésére intézményesített pertípus jogi sajátossága - a kereset jogvesztő perindítási határideje - kizárja, hogy a bíróság érdemben vizsgálja a Vbt. 47. § (3) bekezdésében meghatározott hatvannapos határidő elteltét követően előadott eltérő vagy további jogállítást.

Pertörténet:

Fővárosi Törvényszék G.40603/2023/16., Kúria Gfv.30352/2023/7. (*BH 2024.9.210*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felek 2017. december 12-én írták alá a "Kivitelezői szerződés lakóház generálkivitelezésére" megnevezésű szerződésüket. Ebben meghatározták a szerződő feleket, a szerződés tárgyát (1. pont), a vállalkozó alperes kötelezettségeit (2. pont), a vállalkozói díjat és annak teljesítését (3. pont), a kivitelezési határidőt (4. pont), a teljesítések ellenőrzését, a felek feladatait (5. pont), az átadás-átvételi eljárást (6. pont), szavatosságot, kötbért (7. pont). Az egyéb rendelkezések között a 8.6. pont tartalmazta a felek megállapodását abban is, hogy minden esetleges vitás ügyeiket peren kívül, békés megegyezéssel rendezik, amennyiben ez eredményre nem vezet, úgy kölcsönösen kikötik és elismerik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság illetékességét.

[2] A kivitelezés során a felperesek fizetési késedelmével kapcsolatban a felek között vita alakult ki, az alperes a szolgáltatás teljesítését felfüggesztette, majd megrendelői intézkedés után az már nem is volt teljesíthető.

[3] A felperesek nem fizettek további vállalkozói díjat, szakértőt kértek fel a vitás szakkérdések megválaszolására.

[4] Az alperes kérelmére kibocsátott fizetési meghagyással szemben a felperesek ellentmondása folytán perré alakult eljárásban a járásbíróság 11. számú végzésével az eljárást megszüntette. A végzés indokolása szerint a felperesek kérték az eljárás megszüntetését a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 240. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény (a továbbiakban: Vbt.) 9. § (1) bekezdése alapján arra hivatkozva, hogy a felek választottbíróság eljárását kötötték ki a közöttük létrejött szerződésben. A bíróság ezért az eljárást - tekintettel arra is, hogy a Vbt. 1. § (3) bekezdése szerinti kizáró rendelkezést a Vbt. 66. §-a értelmében a 2018. január 1. napját követően megkötött választottbírósági szerződésre kell alkalmazni - a Vbt. 9. § (2) bekezdése alapján megszüntette.

[5] Az alperes ezt követően 2020. május 21-én fordult a választottbírósághoz. Keresetében a felperesek egyetemleges kötelezését kérte 9 828 355 forint vállalkozói díj és ennek kamatai, továbbá 1 501 582 forint kártérítés és kamatai megfizetésére. A felperesek viszontkeresettel kérték az alperest kötelezni 2 171 654 forint túlfizetés és kamatai, valamint 11 070 533 forint kártérítés és kamatai megfizetésére.

[6] A választottbíróság a felek által érdemben részletesen kifejtett jogi álláspontokat tartalmazó beadványok, az azokra adott válaszok és viszontválaszok után hozott ítéletében az alperes keresetének helyt adott, a felperesek viszontkeresetét pedig elutasította. Kötelezte a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 9 828 355 forintot és ennek kamatait, valamint 1 501 582 forintot és kamatait, továbbá rendelkezett az eljárás költségeinek a viseléséről.

[7] Az ítélet indokolása szerint a választottbíróság a jogvita elbírálására hatáskörrel és illetékességgel azért rendelkezik, mert a felek a 2017. december 12-én létrejött vállalkozási szerződés 8.6. pontjában a jogviták eldöntésére kikötötték a választottbíróság illetékességét. Értékelte azt is, hogy a 2020. augusztus 27-én tartott előkészítő ülésen a felek kijelentették, a választottbíróság hatásköre, illetve a választottbírósági tanács összetétele ellen kifogásuk nincs.

[8] Az ítélet [258] pontja szerint a felek által nem volt vitatott, hogy közöttük 2017. december 12-én létrejött a kivitelezői szerződés, abban tért el az álláspontjuk, hogy a kivitelezés tényleges műszaki és pénzügyi tartalmát mi határozta meg. A felperesek szerint a szerződés mellékleteként szereplő "Vállalkozói költségvetés" az irányadó dokumentum, míg az alperes szerint ez a banki hitelfelvételhez volt szükséges, és annak tartalmát 2018. februárban véglegesítették.

[9] A választottbíróság hivatkozott a Kivitelezői szerződés 8.3. pontjára, mely szerint a felek a szerződést annak lejárta előtt közösen írásban módosíthatják. A felperesek szerint érvényes írásbeli módosítás nem történt, az alperes szerint volt ilyen. A választottbíróság érvényesnek ismerte el a felek elektronikus levelezésével történt módosítást írásbeli módosításnak, és megállapította, a felek között két esetben is megerősítésre került a szerződésmódosítás 2018. február 27. napjára visszamenőleges hatállyal.

A felperesek keresete és az alperes ellenkérelme

[10] A felperesek keresetükben a választottbíróság ítéletének érvénytelenítését kérték elsődlegesen a Vbt. 47. § (2) bekezdés b) pontjának ba) alpontja, másodlagosan a Vbt. 47. § (2) bekezdés a) pontjának ab) alpontja alapján.

[11] Az alperes a kereset elutasítását kérte.

[12] A Fővárosi Törvényszék 15/I. számú ítéletét, amellyel a keresetnek az elsődlegesen megjelölt jogcím szerint helyt adott, a Kúria a Gfv.VI.30.044/2022/6. számú végzésével hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a másodlagos kereset tekintetében új eljárásra és új határozat hozatalára utasította; egyúttal elutasította a felperesek által az Alkotmánybíróság jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló eljárásának kezdeményezése és emiatt az eljárás felfüggesztése iránt előterjesztett kérelmet is.

Az elsőfokú határozat

[13] Az elsőfokú bíróság a Kúria végzése alapján megismételt eljárásban hozott ítéletével a keresetnek ismét helyt adott, és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság Vb/20025 számú ítéletét érvénytelenítette.

[14] Határozatának indokolása szerint a bíróság az érvénytelenítési keresetet az elsődleges kereseti jogállítás vizsgálatával találta ismét alaposnak; egyben rögzítette, a másodlagos kereseti jogállítás megalapozatlan volt.

[15] Leszögezte, hogy a Kúria Gfv.VI.30.044/2022/6. számú végzése - amelyben megállapította, hogy a választottbírósági szerződés a felek között 2017. december 12-én létrejött - a Vbt. 1. § (3) bekezdése a választottbíróság eljárását nem zárta ki, a 2018. január 1. előtt kötött választottbírósági szerződések alapján a választottbíróság fogyasztói szerződésből eredő jogvitában is eljárhatott - nem ítélet hatályú határozat. A törvényszék a Kúria utasításától eltérő jogi tényekre és új jogi érvelésre alapítottan meghozhatta az elsődleges kereseti jogállítást újra elbíráló határozatát.

[16] Az elsőfokú bíróság jelezte: részben kiegészítette a korábbi, de hatályon kívül helyezett ítélete indokolását. Egyfelől az érvénytelenítési kereset másodlagos jogállítására kiterjedően - noha a látszólagos keresethalmazat jelentése, hogy egyetlen jogállítás elbírálásával is megítélt a kereset, amennyiben az elsődleges kereseti állítás vezet az érvénytelenítéshez -, és kiegészítette az indokolást az elsődleges keresettel állított jogi tényt illetően is.