A Fővárosi Törvényszék G.40664/2021/15. számú határozata választottbírósági ítélet érvénytelenítése tárgyában. [2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 25. § (1) bek.] Bíró: Juhász Csaba

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék G.40664/2021/15.*, Kúria Gfv.30044/2022/6., 3151/2023. (III. 27.) AB végzés

***********

Fővárosi Törvényszék

9.G.40.664/2021/15/I.

A Fővárosi Törvényszék dr. Dobos István ügyvéd (Cím1), a PROVARIS Varga & Partners Ügyvédi Társulás Dr. Varga István Ügyvédi Iroda (Cím2 - ügyintéző: dr. Varga István ügyvéd), a PROVARIS Varga & Partners Ügyvédi Társulás Dr. Nagy N. Lajos Ügyvédi Iroda (Cím2 - ügyintéző: dr. Nagy N. Lajos ügyvéd) által képviselt Felperes1 (Cím3) I. rendű, Felperes2 (Cím3) II. rendű felpereseknek Lévai Alexa ügyvéd (Cím4) által képviselt Alperes (Cím5) alperes ellen választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság ítélet1 számú ítéletét érvényteleníti.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy a felpereseknek tizenöt napon belül fizessen meg 2.664.526,- (Kétmillió-hatszázhatvannégyezer-ötszázhuszonhat) forint perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

[1] A peres felek 2017. december 12-én írtak alá olyan - megkötni kívánt - kivitelezési szerződést, amelynek akkor írásba foglalt részleges tartalma szerint akarták megrendelni az érvénytelenítési per felperesei fogyasztóként az érvénytelenítési per alperesétől vállalkozói szolgáltatás teljesítését. A vállalkozói szolgáltatást jelentő lakóház-generálkivitelezési munkák műszaki tartalmát végül - a vállalkozási díj számítására is kiterjedően - ezután a 2018. februári megállapodásukkal határozták meg. A vállalkozói teljesítés folyamatában a megrendelői fizetési késedelem állításával a felek között jogvita alakult ki, a vállalkozó a szolgáltatás teljesítését felfüggesztette, majd megrendelői intézkedés után a vállalkozói szolgáltatás tovább nem is volt teljesíthető. Az érvénytelenítési per felperesei egyoldalú jognyilatkozatukkal kívánták megszüntetni a kivitelezési szerződést, a kiadott felmondásuk miatt a munkaterületet visszakövetelték. A megrendelők a jogvitás helyzet feloldása érdekében szakértőt vontak be a vitás szakkérdések megválaszolása érdekében. Az érvénytelenítési per felperesei megrendelőként a további vállalkozói díjat nem fizették meg.

[2] A 2017. december 12-én aláírással ellátott kivitelezési szerződéssel vegyesen a felek olyan tartalmú választottbírósági szerződést is kívántak kötni, amellyel a szerződéses jogvitáik megítélésére jogosultként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróságot (továbbiakban: választottbíróság) jelölték ki.

[3] A 2019. november 6-án az érvénytelenítési per alperese által kezdeményezett polgári nemperes eljárásban a közjegyző fizetési meghagyást bocsátott ki, ezzel szemben az érvénytelenítési per felperesei ellentmondással éltek. Az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban keresetével az érvénytelenítési per alperese a fennmaradó ellenszolgáltatás teljesítésének követelését jelentő jogát kívánta érvényesíteni, így igényelve a 9.828.355,- forint vállalkozói díj megfizetését, illetőleg 979.166,- forint szerződésszegéssel okozott kár megtérítését követelte.

[4] Az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban írásbeli ellenkérelmet alaki védekezésként az érvénytelenítési per felperesei azzal az indokolással terjesztettek elő, hogy bár fogyasztók voltak szerződő félként, de a kivitelezési szerződéssel vegyesen végül létrejött választottbírósági szerződés kizárná az állam törvénykezési hatalmát gyakorló bíróság előtt a szerződéses jogvitájuk feloldását. Az érvénytelenítési per felperesei alaki védekezésükkel így az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban arra hivatkoztak, hogy a szerződéssel kijelölt választottbíróság eljárásának lenne csak helye.

[5] Az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban 2020. március 27-én meghozott végzésével a kerületi bíróság az eljárást megszüntette, miután - a határozat indokolása szerint, külön bizonyítási cselekmények nélkül is - nem volt való tényként megállapítható az, hogy a jogvitában részes felek választottbírósági szerződése ne jött volna létre, illetőleg érvénytelen vagy hatálytalan, betarthatatlan lenne. A jogerős eljárást megszüntető végzés indokolása felidézte a választottbíráskodásról szóló törvény rendelkezését azzal, hogy a fogyasztói szerződésből eredő jogvitákat érintően korlátozó rendelkezés csak azokra a választottbírósági szerződésekre alkalmazandó, amelyeket 2018. január 1-jét követően kötöttek meg. A felek szerződéses jogvitája szerint azonban e végzés azt állapította meg, hogy 2017. december 12-én volt a választottbírósági szerződés megkötött, a törvényhozói tiltás ezért arra nem terjedt ki.

[6] Miután az érvénytelenítési per alperesének vállalkozói díjkövetelése nem volt teljesített, a kártérítési követelésével azonosított igényét az érvénytelenítési per felperesei nem elégítették ki, a 2020. május 21-én a választottbíróságra benyújtott keresetlevelével indította meg azt az újabb polgári eljárást az érvénytelenítési per alperese, amellyel részben a fennmaradó ellenszolgáltatás teljesítésének követelését jelentő jogát érvényesítette a 9.828.355,- forint vállalkozói díj megfizetésének követelésével, részben károsodásának megszüntetését igényelte immár 1.501.502,- forint kártérítés követelésével.

[7] A választottbíróság előtti keresetindítás eljárásjogi lehetőségét indokolva hivatkozott arra a választottbírósági eljárás felpereseként pénzköveteléssel élő fél, hogy a választottbírósági eljárás alperesei (az érvénytelenítési per felperesei) az állam törvénykezési hatalmát gyakorló kerületi bíróság előtt maguk követelték a választottbírósági szerződés kikötés figyelembevételét, a kivitelezési szerződéssel vegyen megkötött választottbírósági szerződés teljesítését, mert a választottbírósági kikötést nem tartották tisztességtelennek. Hivatkozott arra a választottbírósági eljárás felperese, hogy a kerületi bíróság sem tudta való tényként azt megállapítani, hogy a választottbírósági szerződés ne jött volna létre, illetőleg érvénytelen, hatálytalan vagy betarthatatlan lenne. Az eljárást megszüntető végzés ebből következően volt meghozható. A választottbíróság előtti keresetindítással az eljárás felperese így maga is a választottbírósági szerződést teljesítette, és ugyanígy követelte az ellenérdekű felektől is a választottbírósági szerződés további teljesítését.

[8] A keresettel érvényesített egyik jog, az ellenszolgáltatás teljesítésének követelését jelentő jog alapjául szolgáló tényként hivatkozott arra jogállításával az eljárás felperese, hogy 2018. februárban volt valóban az egyébként szerződésmódosításként értékelt megállapodással a vállalkozói szolgáltatás, azaz a konkrét műszaki tartalom meghatározott, az arra vonatkozó megrendelői szolgáltatással, a vállalkozói díjjal és a megrendelői fizetési esedékességgel együtt. A választottbírósági eljárás felperesének jogállítását meghatározó volt így az az állított jogi tény, hogy 2018. februárban úgy módosítottak szerződést a felek, ahogy azzal változatlanul fenntartott volt az egyébként korábban létrejöttnek nevezett szerződéses kötelem. A jogvita feloldása során a választottbírósági eljárás felperese szerint a választottbíróságnak figyelembe kellett volna venni a részben kirendelésre véleményt nyilvánító szakértő által kiadott szakvéleményt, részben azonban kiadott szakvélemény nem is lett volna értékelhető bizonyíték a választottbírósági eljárásban. Vitatta az eljárás felperese, hogy az ellenérdekű felek a fennmaradó díj kifizetését vállalkozói teljesítés hibájára hivatkozással megtagadhatták volna. A fizetési kötelezettség teljesítésének jogos ok nélküli megtagadásával oksági kapcsolatban állhatott be a választottbíróság előtt indított kereset állítása alapján az a károsodás a kifizetett költségek számításba vételével, amelynek megtérítését követelte az eljárás felperese 1.501.502,- forinttal. Az eljárás felperese okiratok tartalmát jelölte meg bizonyítékként, emellett bizonyítási eszközként kívánta felhasználni tanúk vallomását, illetőleg a más eljárásban készült szakvéleményt is. Meghatározható bizonyítási érdek alapul vételével egyúttal az eljárás felperese a választottbíróság előtti szakértői bizonyítás elrendelését is kérte a meghatározott kérdések megválaszolása érdekében.