A Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27208/2013/3. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (AGRÁRTÁMOGATÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 324. §, 340. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 43. §, 2007. évi XVII. törvény (Támtv.) 69. §, 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet 53. §] Bíró: Mihályi Mónika

íóáóZalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

4.K.27.208/2013/3. szám

A Dr. Jobbágy Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Jobbágy Krisztina ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe ) szám alatti lakos felperesnek az Ivanovits Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Ivanovits Andrea ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) szám alatti székhelyű alperes ellen mezőgazdasági támogatási ügyben hozott közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a bíróság - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi

ítéletet:

A bíróság az alperes ügyszám1. és a ügyszám2. iktatószámú határozatokkal szemben előterjesztett keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.400,- /huszonötezer-négyszáz/ Ft perköltséget.

A felperes köteles adóhatósági felhívásra az Államnak 60.000,- /hatvanezer/ Ft feljegyzett kereseti illetéket megfizetni.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás:

A közigazgatási eljárás iratai és a felek nyilatkozatai alapján a bíróság az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes 2010. május 4-én a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet alapján Alapból nyújtott támogatást igényelt a alperes Igazgatóságától. Az elsőfokú hatóság a 2010. szeptember 21-én hozott ügyszám3 iktatószámú határozatában a támogatási kérelemnek - integrált gyümölcs- és szőlőtermesztés célprogramra négy fizikai blokkban összesen 4,45 ha területre - helyt adott azzal, hogy az igénybe vehető támogatás pontos összegéről az alperes kifizetési kérelem alapján kifizetési határozatban dönt.

A felperes 2010. május 12-én kifizetési kérelmet terjesztett elő, melynek az elsőfokú hatóság a 2011. február 16-án hozott ügyszám4 iktatószámú határozatában részben helyt adott és a 2009. szeptember 1-jétől 2010. augusztus 31-ig tartó gazdasági évre 608.127 Ft támogatás kifizetését rendelte el.

A felperes 2011. április 20-án újabb kifizetési kérelmet terjesztett elő, melynek az elsőfokú hatóság a 2011. december 16-án hozott ügyszám5. iktatószámú határozatában részben helyt adott és a 2010. szeptember 1-jétől 2011. augusztus 31-ig tartó gazdasági évre 595.969 Ft támogatás kifizetését rendelte el.

A felperes az elsőfokú hatósághoz 2011. április 18-án érkezett beadványában bejelentette, hogy a szőlőültetvényeket 2010. április 30-án kivágta, 2011. április 14-én pedig újratelepítette. Ezzel szemben a hatóság - a felperes területazonosítási kérelmével kapcsolatos eljárása saját hatáskörben való felülvizsgálata során - megállapította, hogy a felperes olyan területre nyújtott be kifizetési kérelmet, melyen ténylegesen a szőlőültetvényt nem telepítette újra. Ezért az elsőfokú hatóság a 2012. június 1-jén hozott ügyszám6. iktatószámú határozatában a 6. alszámú támogatási határozatát, valamint a felperes területazonosítási kérelme tárgyában hozott 7. alszámú határozatát visszavonta, egyidejűleg a felperest az alap támogatásból a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet (Jogcímrendelet) 53. § (3) bekezdése alapján kizárta. Tekintettel arra, hogy az elsőfokú hatóság szerint a támogatásból való kizárás folytán a már kifizetett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, a 2012. június 13-án hozott ügyszám7. számú határozatában az elsőfokú hatóság a felperest 1.204.096 Ft visszafizetésére kötelezte.

A felperes mindkét határozattal szemben fellebbezést terjesztett elő. Az alperes, mint másodfokú hatóság a 2013. május 22-én hozott ügyszám2. számú határozatában - a támogatásból kizáró - 9. alszámú elsőfokú határozatot helybenhagyta, a határozat indokolását annyiban módosította, hogy a támogatásból való kizárás jogalapját a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet 53. § (6) bekezdés a) pontjában jelölte meg. Az ugyanezen napon hozott ügyszám1. számú határozatában pedig - a jogosulatlanul igénybe vett támogatást visszakövetelő - 11. alszámú elsőfokú határozatot is helybenhagyta. A másodfokú hatóság a 19. alszámú határozatában egyetértett az elsőfokú hatóság által megállapított tényekkel, a támogatásból kizáró rendelkezést a másodfokú eljárás tartama alatt bekövetkezett, 2012. december 23-tól hatályos jogszabályváltozásra tekintettel helyezte más jogalapra. A 18. alszámú határozata lényege szerint pedig a kifizetett támogatás visszakövetelését a 2007. évi XVII. tv. 69. § (1) bekezdés e) pontja alapozza meg.

* * *

Kereset és ellenkérelem:

A felperes a 19. alszámú határozattal szemben előterjesztett keresetében a határozat hatályon kívül helyezését, az alperes új eljárásra kötelezését, perköltségben marasztalását kérte. Álláspontja szerint a Jogcímrendelet 2012. december 23-tól hatályos 53. § (6) bekezdése a felperes ügyében nem volt alkalmazható, mert ez a jogszabályváltozás a jogosultsági feltételeket utólag az ügyfél hátrányára módosította, ez pedig a 2007. évi XVII. Törvény (Tv.) 5. § f) pontjába ütközik. Másrészt a felperes szerint a másodfokú hatóság a fellebbezési eljárás Tv. 57/A. § (4) bekezdése szerinti ügyintézési határidejét lényegesen túllépve hozta meg döntését, ez az eljárási hiba pedig a perbeli esetben az ügy érdemére kihatott, ügyintézési határidőn belüli eljárás esetén a Jogcímrendelet 2012. december 23-tól hatályos rendelkezéseit nem kellett volna alkalmazni.

A 18. alszámú határozattal szemben előterjesztett keresetében a felperes a másodfokú határozat elsőfokú határozatra kiterjedő hatályú hatályon kívül helyezését, az alperes új eljárásra kötelezését, perköltségben marasztalását kérte arra hivatkozva, hogy a támogatásból kizáró 19. alszámú határozat is jogszabálysértő, ennek folytán pedig a kifizetetett támogatás visszakövetelésének nincs jogalapja.

Az alperes az ellenkérelmében mindkét határozat tekintetében a kereset elutasítását, a felperes perköltségben marasztalását kérte. Perbeli álláspontja lényege szerint a jogcímrendelet 53. § (6) bekezdésének alkalmazásával nem sértette meg a Tv. 5. § f) pontját. Nem vitatta a másodfokú ügyintézési határidő túllépését, megítélése szerint azonban az az ügy érdemére nem volt kihatással. A támogatásból való kizárás jogszerűsége folytán pedig a kifizetett támogatást visszakövetelő határozatát is jogszerűnek tartotta.

* * *