A Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.409/2013/30. számú határozata kártérítés (BALESETI kártérítés) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 213. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 174. §] Bírók: Banos Éva, Nádor Istvánné, Virágos Zoltán

A Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Rab és Társai Ügyvédi Iroda (dr. Rab Mária ügyvéd) által képviselt felperesnek, a Kallós Éva Ügyvédi Iroda (Friedné dr. Kallós Éva ügyvéd) által képviselt alperes ellen - baleseti kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság megállapítja, hogy felperes 2007. október 20. napján munkavégzés közben balesetet szenvedett.

A bíróság a fentieket meghaladóan a felperes vagyoni és nem vagyoni kártérítés megfizetésére irányuló valamennyi kereseti kérelmét e l u t a s í t j a.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg 150.000,- Ft + Áfa (azaz egyszázötvenezer forint plusz Áfa) perköltséget.

Az állam által előlegezett 335.112,-Ft (azaz háromszázharmincötezer-egyszáztizenkettő forint ) illetéket és 278.819,-Ft (azaz kettőszázhetvennyolcezer-nyolcszáztizenkilenc forint ) perköltséget az állam viseli.

A perrel felmerült egyéb költségeiket a peres felek maguk viselik.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet a Balassagyarmati Törvényszékhez címezve a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál lehet 3 egyező példányban, írásban benyújtani, vagy szóban jegyzőkönyvbe mondani.

I n d o k o l á s:

A bíróság a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság /2010.sz., ( a továbbiakban Főv. KMB-iratok) valamint a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság /2013.sz. ügyiratai ( a továbbiakban St. KMB-iratok) alapján az alábbiakat állapította meg.

A felperes a 2007.06.11. napján kelt határozott idejű munkaszerződéssel létesített munkaviszonyt az alperessel 2007. december hó 10. napjáig tartó határozott időtartamra. A munkavégzés helye az alperesi telephelyen.... szám alatt volt. A felperes munkaköre a készáru raktárban kommisszionáló volt. (Főv. KMB-iratok 4.sz. alperesi ellenkérelem mellékletei: 4/A/2, St. KMB-iratok 5.sz. jkv.)

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt /2010/4/A/3.,5.sz. alatt csatolt Igazolás és nyilvántartás munkavédelmi oktatásról megnevezésű irat szerint a felperes 2007.06.11. napján, munkába állásakor a munkaköre szerinti munkavédelmi oktatásban részesült. A tananyagról szóbeli számonkérés is volt. A felperes neve mellett az Aláírás rovatban volt olvasható egy a nevével megegyező aláírás. Az okirat első oldalán és a második oldalon az oktató aláírásánál vizuálisan megegyező szignók voltak rögzítve. A fenti mellékletekben csatolta alperes a Munkavédelmi Szabályzat kivonatos VI. 1.1-1.4. pontjait. Az ahhoz csatolt keltezés nélküli irat szerint a felperes tevékenységéhez nincs egyéni védőeszköz biztosítási kötelezettség; az 1.2. pontok szerint a munkájához zárt cipő viselése kötelező, amit viselt is a felperes a balesetekor.

Az iraton rögzítésre került az alperesi bélyegző és egy szignó, ami vizuálisan egyezett a munkavédelmi iraton lévő szignókkal.

A felperes munkaköréhez tartozóan a ténylegesen végzett feladatát képezte a munkába állása napjától, szóbeli megbízás alapján, a raktárkezelési feladatok elvégzését követően az ún. Salgó-polcok közötti útvonal, és részben a polcok alatti padlórész takarítása is. A takarítást a műszak végén kellett elvégezni. Felperes az erre vonatkozó szóbeli utasítást a közvetlen szakmai felettesétől kapta, a személyt megnevezni nem tudta.

Felperes személyes előadásában nem vitatta, hogy mind a raktárban végzett anyagmozgatási munka, (kommisszió), mind a takarítás segédmunka volt, melyet az alperes ….-i raktárában végzett. Felperes a munkáját a munkába lépéskor állandó délelőttös egy műszakos munkarendben végezte. A munkavégzés 2007. őszén két-műszakosra változott.

Felperes előadás szerint a munkába állásakor munkavédelmi oktatásban nem részesült, azzal kapcsolatosan jelenléti ívet nem írt alá, munkaruhát az alperestől nem kapott A munkát a saját tulajdonú vászon anyagú cipőjében végezte.

A takarításhoz rendszeresített partvis kb. 80 cm fejszélességű partvis volt, azzal felperes rendszeresen takarított, a munkaeszközt ismerte.(St. KMB-iratok 5.sz. jkv., Főv. KMB-iratok 4/A/12. sz. alatti 3. sz jkv.)

A felperes 2007. október 20. napján, a balesete napján délutános műszakban dolgozott, amely időpontot követően az október 23-i nemzeti ünnepre tekintettel három nap munkaszünet következett.

Felperes előadása szerint aznap rengetegen voltak szabadságon. A délutános műszak végi szokásos takarításkor a korábbi egy sorhoz képest neki négy sor jutott, ezért sietve kellett dolgoznia, hogy a munkásokat szállító gyári buszt ne késse le. Egyéb szokatlan tényező nem merült fel, nem kellett mást csinálnia, mint ami a korábban megszokott munkája volt.

Gyorsan dolgozott, nagy lendülettel végezte a takarítást a Salgó-polcok közötti közlekedési útvonalon, és az ahhoz képest oldalirányban lévő polcok alatt. Rutinművelet volt. Ahogy benyúlt egy polc alá a partvis vége beakadt a polc lábába, és a nyeles rész rácsapódott a bal bokája feletti lábrészre. Erős fájdalmat érzett, de mivel lépni tudott és végezni akart a munkával, a takarítást befejezte, és a gyári busszal hazament.

A balesetnek szemtanúja a felperesen kívül más nem volt, a balesetet az alperes felé aznap nem jelezte. A gyári buszról leszállva O. A. azon kérdésére, hogy miért sántít, neki mondta el az esetet.

Felperes az október 21-23-i napokat a saját előadása szerint otthon töltötte, borogatta a lábát. Háziorvoshoz, ügyeletre nem ment.

Felperes 2007. október 24. és 25. napján lábfajdalmai ellenére dolgozott, munkafeladatait teljesítette. A balesetét alperes felé nem jelezte.

Felperes 2007. október 26. napján a szűnni nem akaró lábfájdalomra hivatkozással szabadságot kért közvetlen felettesétől, M.A.-tól, aki a kérését nem teljesítette, hanem azt tanácsolta, hogy ha fáj a lába menjen orvoshoz. Felperes előadása szerint aznap említette T. L.-nek, hogy a lába a munkahelyen sérült meg, abban nem volt biztos, hogy az időpontot is közölte. (St. KMB-iratok 5.sz. jkv., Főv. KMB-iratok 4/A/12. sz. alatti 3. sz jkv.)

Felperest a háziorvosa dr. R.K. 2007.10.26. napjával táppénzes állományba vette, zúzódást állapított meg, röntgenre nem küldte el a felperest. A háziorvosnak a felperes elmondta, hogy a munkahelyén történt a balesete. (Főv. KMB-iratok 4/A/7. sz. alatti igazolás, 4/A/12. sz. alatti 3. sz jkv., St. KMB-iratok 5.sz. jkv.)

Egy hét táppénzt követően ment vissza kontrollra. Az egy hét alatt felperes a saját elmondása szerint otthon volt, feküdt, kímélte a lábát. Mivel a fájdalom nem szűnt meg, a háziorvosa elküldte ...-ra a sebészetre, ahol november 05-én, vagy 07-én volt a röntgen, ami megállapította a szárkapocs csont törését. Fekvő-, majd járógipszet kapott. (Főv. KMB-iratok 4/A/12. sz. alatti 3. sz jkv., St. KMB-iratok 5.sz. jkv.)

2007. november 7. napját követően a felperes unokatestvére G.J. útján jelezte a munkáltató felé a törést, és kérte üzemi balesetnek elismertetni. Ő vette fel a kapcsolatot az alperes munkavédelmi szakemberével T. S.-sel.