A Fővárosi Törvényszék K.33893/2009/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (IDEGENRENDÉSZETI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [2007. évi II. törvény (Harm. tv.) 13. §, 43. §, 45. §, 47. §, 120. §] Bíró: Bögös Fruzsina

Fővárosi Bíróság

27.K.33.893/2009/5.

a magyar köztársaság nevében!

A bíróság a dr. Izsó István ügyvéd (cím.) által képviselt felperes (cím.) ,

a dr. Szabó Sándor köztisztviselő által képviselt Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság (cím) alperes ellen,

idegenrendészeti ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított peres eljárásában meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság az alperes 2009. augusztus 3. napján kelt, 106-1-1332/10/2009-Ké. számú határozatát hatályon kívül helyezi.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) forint perköltséget.

A kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felperes elmondása szerint 2004. év elején érkezett Magyarországra, üzleti célú vízum és útlevél birtokában. Az idegenrendészeti nyilvántartás adatai szerint a felperes első ízben 2005. február 17. napján, összesen négy alkalommal nyújtott be menekültkérelmet, saját névvel, de hamis születési idő megadásával, melyek minden alkalommal jogerősen elutasításra kerültek. A menekültügyi hatóság 2009. január 30. napján kelt 106-1-9796/2009-M. számú végzésével visszavonta a felperes 2009. október 14. napjáig érvényes ... számú humanitárius tartózkodási engedélyét.

Az alperes 2009. augusztus 3. napján személyesen hallgatta meg a felperest, aki elmondta, hogyegy honfitársa által bérelt lakásban lakik ingyen, magyarországi tartózkodása alatt nem dolgozott, amióta itt van felesége tartja el. Elmondta, hogy vagyontárggyal nem rendelkezik, eltartásra szoruló hozzátartozója Magyarországon nincs, itt él a felesége. A szülei, gyermeke és négy testvére ...ban élnek. A felperes vállalta a Magyar Köztársaság területének önkéntes elhagyását.

Az alperes . augusztus 3. napján kelt, 106-1-1332/10/2009-Ké. számú határozatával a felperest a Magyar Köztársaság területéről ... területére kiutasította és vele szemben 5 év időtartamra beutazási és tartózkodási tilalmat rendelt el. Határozatának rendelkező részében elrendelte a beutazási és tartózkodási tilalomra vonatkozó figyelmeztető jelzés Schengeni Információs Rendszerben történő elhelyezését.

Az alperes határozatának indokolásában hivatkozott a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 13. § (1) bekezdésére és kifejtette, hogy a kiutasítás elrendelésére arra tekintettel került sor, mert a felperes nem teljesítette a törvényben előírt tartózkodási feltételeket, mivel nem rendelkezik tartózkodási, bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel, érvényes vízummal, továbbá egészségbiztosítással sem. Határozatában megállapította, hogy a kiutasítás elrendelésére a Harmtv. 43. § (2) bekezdés b) pontja alapján került sor.

Határozatának indokolása értelmében mérlegelte, hogy a felperes nyilvántartása szerint illegálisan érkezett a Magyar Köztársaság területére, mivel nem rendelkezett vízummal, továbbá, hogy több mint öt éve a jogszerű tartózkodási feltételek hiányában tartózkodik az országban. Utalt arra, hogy a humanitárius tartózkodási engedélyt a Harmtv. 29. § (1) bekezdésének értelmében a tartózkodási feltételek hiányában kell kiállítani, továbbá arra, hogy a 1030/2002/EK tanácsi rendelet 1. cikk (2) bekezdése és az 562/2006/EK tanácsi rendelet 2. cikk 15. b) pontja alapján a menedékjogi kérelem elbírálásának időtartamára kiadott engedély nem minősül tartózkodási engedélynek. Kifejtette, hogy a felperes a tartózkodás engedélyezésére vonatkozó anyagi és eljárási jogszabályok megkerülésével - menekültkérelmek benyújtásával - biztosította magyarországi tartózkodását, így az alperesi határozat indokolása szerint a felperes rosszhiszemű magatartásával súlyosan veszélyezteti a közrendet, a közbiztonságot és a jogbiztonságot.

Határozatának indokolásában kifejtette, hogy az idegenrendészeti kiutasítás elrendelése és a beutazási és tartózkodási tilalom mértékének meghatározása előtt mérlegelte a Harmtv. 45. § (1) bekezdés a-d) pontjában foglalt szempontokat, az a) pont keretében azt, hogy a felperes a tartózkodási szabályokat több mint öt éve megsérti, melyet az alperes úgy értékelt, hogy ezzel a felperes súlyos veszélyt jelent a nemzetbiztonságra, a közbiztonságra és a közrendre. A Harmtv 45. § (1) bekezdés b) pontja alapján az alperes a felperes hátrányára értékelte, hogy a felperes több mint öt éve a Harmtv. 13. § (1) bekezdésében felsorolt tartózkodási engedélyek hiányában tartózkodik Magyarországon, a c) pont keretében azt, hogy a felperes korára (30 éves) tekintettel a kiutasítás nem jár hátrányos következményekkel, a felperes szülei, gyermeke és testvérei ...ban élnek, segítségükkel aggálymentesen biztosítható a társadalmi reintegrálódás. Figyelembe vette, hogy a felperesnek Magyarországon él a felesége, "azonban évek óta és jelenleg ő tartja el" a felperest. Az alperes a Harmtv. 45. § (1) bekezdés d) pontjának keretében mérlegelte, hogy a felperes keresőtevékenységet nem végzett, eltartását ... ismerősei és házastársa biztosították, továbbá, hogy nem alakulhatott ki a felperes körül olyan társadalmi kapcsolatrendszer, mely őt Magyarországhoz, a magyarsághoz kötné. Figyelembe vette, hogy a felperes személyes meghallgatásakor tolmács igénybevételére volt szükség, annak ellenére, hogy a felperes több mint öt éve tartózkodik Magyarországon.

Az alperes határozatának indokolásában végül számot adott arról, hogy a Harmtv. 45. § (6) bekezdésében foglaltakat a felperes esetében alkalmazni nem tudja, tekintettel arra, hogy a felperes cselekedetei nem irányulnak az ország önkéntes elhagyására, hanem annak éppen ellenkezőjére. Határozatának indokolásában végül kifejtette, hogy az idegenrendészeti jogszabályok betartása, illetve betartatása elsőbbséget élvez a felperes egyéni érdekeivel szemben.

A felperes az alperes határozata ellen keresetet nyújtott be, melyben kérte annak hatályon kívül helyezését és az alperes perköltségben történő marasztalását.

Keresetében hivatkozott arra, hogy nem alapos azon alperesi állítás, mely szerint a felperes nem teljesíti a magyarországi tartózkodási feltételeket, kifejtve, hogy a felperes a humanitárius tartózkodási engedély lejárta előtt családegyesítő tartózkodási célú engedély iránti kérelmet terjesztett elő, melyet a hatóág nem bírált el véglegesen. Kifejtette, hogy ennek idejére az alperesnek el kellett volna őt ideiglenes tartózkodási engedéllyel látnia, azonban ezt nem tette meg a Harmtv. 30. § (1) bekezdés a) pontja ellenére. Vagyis a felperes jogszerűen tartózkodott Magyarországon, csak az alperesi mulasztás miatt nem rendelkezett ezt igazoló okmánnyal.

Keresetében sérelmezte, hogy az alperes a felperest nemcsak a Magyar Köztársaság területéről, hanem a schengeni tagállamok egész területéről kiutasította, amelynek álláspontja szerint nincs jogalapja, figyelemmel arra, hogy a felperes az alperesi határozat szerint is legfeljebb a magyarországi tartózkodási szabályokat szegte meg.