A Kaposvári Törvényszék Pf.20030/2016/8. számú határozata jognyilatkozat pótlása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 117. §, 280. §, 324. §, 365. §, 373. §, 374. §] Bírók: Horváth M. Csaba, Kollárné dr. Foglyos Zsuzsanna, Leidecker Andrea

Kapcsolódó határozatok:

Siófoki Járásbíróság P.20564/2015/12., *Kaposvári Törvényszék Pf.20030/2016/8.*, Kúria Pfv.20841/2016/9., 3287/2017. (XI. 14.) AB végzés

***********

A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság

2.Pf.20.030/2016/8. szám

A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság Miskolci 2. sz. Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Cserba Attila ügyvéd ...) által képviselt felperes neve és címe szám alatti lakos felperesnek - Budapesti 1. sz. Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Répászky Miklós ügyvéd ....) valamint Csujok és Ádám Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Ádám Attila ügyvéd ....) által képviselt alperes neve és címe szám alatti lakos alperessel szemben jognyilatkozat pótlása iránt indított perében a Siófoki Járásbíróság 2015. november 26. napján kelt 6.P.20.564/2015/12-II. sorszámú ítélete ellen alperes 13. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000,- azaz tízezer forint fellebbezési eljárási költséget.

Megállapítja, hogy az alperes jogosult 4.000,- azaz négyezer forint fellebbezési eljárási illeték visszaigénylésére.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a .... Rt. ..... napján 21.000.000,-Ft vételárért eladta alperesnek a ...-i .... hrsz-on nyilvántartott üdülő ingatlant. Az adásvételi szerződésben az eladó javára öt évre visszavásárlási jogot kötöttek ki, s a felek megállapodtak abban, hogy a 21.000.000,- Ft vételár inflációval növelt értéke lesz a visszavásárlási vételár. Megállapodtak továbbá abban is, hogy a visszavásárláskor az előbbiek szerint meghatározott vételáron túl köteles a visszavásárlásra jogosult megtéríteni a kötelezettnek a visszavásárlás időpontjáig számlával igazoltan elvégzett beruházás ellenértékét.

A ... Rt. felszámolója pályázatot hirdetett a visszavásárlási jog gyakorlásának kijelölésére, mely pályázatot a felperes nyerte meg, és 15.000.000,-Ft teljesítését követően jogosult volt a visszavásárlási jog gyakorlására.

Ez alapján ..... napján a felperes a visszavásárlás jogával élt, 27.237.000,- Ft visszavásárlási árat jelölt meg. Alperes visszavásárlást nem fogadta el, közölve, hogy a 27.000.000,-Ft nem felel meg szerződésben megjelölt vételárnak.

A felperes írásban felhívta az alperest, hogy számlával igazolja a vétel tárgyát képező ingatlanon végzett beruházások összegét. Az alperes ezen számlákat .... napján a per folyamán csatolta; az elvégzett beruházások ellenértéke 15.857.250,- Ft volt.

A teljes visszavásárlási ár, a 43.094.250,- Ft teljesítését a felperes felajánlotta, az alperes azonban azt nem fogadta el, ezért felperes a visszavásárlási árat ügyvédi letétbe helyezte.

Felperes keresetében kérte, hogy a bíróság a ...-i ... hrsz.-ú ingatlanra a visszavásárlási jog gyakorlásával létrejött adásvételi szerződés alapján az alperesnek a felperesi tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatát ítéletével pótolja.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a ...-i ... hrsz-on nyilvántartott ingatlanra a felperes visszavásárlási jogának gyakorlásával létrejött adásvételi szerződés alapján pótolta a felperes tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges alperesi hozzájáruló nyilatkozatot. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 100.000,- Ft perköltséget.

Az elsőfokú bíróság kialakult bírói gyakorlatra alapított álláspontja szerint kijelöléssel a gazdálkodó szervezet az őt illető jogok gyakorlását ellenértékért átengedhette, ami azt jelenti, hogy a jogosult gazdálkodó szervezet helyett az általa kijelölt személy válhat szerződő féllé, amennyiben kijelölés folytán szerzett jogát gyakorolja. Ezért a .... napján kelt, alpereshez .... napján megérkezett felperesi visszavásárlási nyilatkozattal a perbeli ingatlanra az adásvételi szerződés létrejött, amelyben a szerződő fél, a vevő a felperes. Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy ellenkező esetben értelmét vesztené a gazdálkodó szervezetek által gazdasági tevékenységként ellenérték fejében való visszavásárlási jog gyakorlásra kijelölés. Azért, hogy a visszavásárlási jogot képviselőként gyakorolja, senki nem fizetne ellenértéket.

A felek előadása és a rendelkezésre álló okiratok alapján az első bíróság megállapította, hogy alperes a beruházásai ellenértékének közlésével késedelembe esett, ami a felperes késedelmét kizárta. Mivel felek közt a visszavásárlási joggal kapcsolatban több peres eljárás volt folyamatban, ezért a felperes követelése nem évült el, annak ellenére, hogy igénye kötelmi követelés.

A felperes az ügyvédi letétbe helyezéssel igazolta a vételár teljesítését, amit az alperes nem volt hajlandó átvenni, azonban az alperesnek nincs olyan érdeke, ami alapján felperes tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatát megtagadhatná.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen alperes terjesztett elő fellebbezést és kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, és a felperes keresetét utasítsa el.

Fenntartotta azon álláspontját, hogy a felperes nem volt jogosult visszavásárlási nyilatkozatot tenni, így a felek közt adásvételi szerződés nem jött létre. Véleménye szerint ilyen nyilatkozatot csak az eredeti jogosult, a ... Rt. tehetett volna.

Hivatkozott arra, hogy a felperes a visszavásárlási jogot nem a szerződésben írtak szerint gyakorolta, a visszavásárlási árat nem az ott meghatározott módon közölte, ezért az alperes nem esett késedelembe

Felperes a peres eljárás során, ..... napján helyezte letétbe a a számlák szerinti összeget és amennyiben ez teljesítés, akkor .... napjához képes felperes késedelme állapítható meg.

Azonban az alperes véleménye szerint a letéti igazolás nem tartalmazta a letét ügyvédi kifizetésének feltételeit, ezért teljesítés igazolására nem fogadható el. Ebből következően felperes a vételárat tehát nem fizette ki, ez pedig kizárja a tulajdonjog bejegyzése iránti nyilatkozatra vonatkozó igényt.

Az alperes fenntartotta az elévülési kifogást is, utalva arra, hogy az elévülés kezdő időpontja a szolgáltatás felajánlásának időpontja, .... napja.

Álláspontja szerint a szerződés érvénytelensége iránti perek az elévülést nem szakították meg.