A Győri Ítélőtábla Gf.20152/2015/6. számú határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 115. §, 116. §, 117. §, 121. §, 127. §, 324. §, 326. §, 327. §, 361. §] Bírók: Ferenczy Tamás, Szalai György, Zámbó Tamás

Kapcsolódó határozatok:

Tatabányai Törvényszék G.40001/2014/51., *Győri Ítélőtábla Gf.20152/2015/6.*

***********

Győri Ítélőtábla

Gf.II.20.152/2015/6/I.

A Győri Ítélőtábla dr. Nemes Andrea ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Kaestner József ügyvéd által képviselt I.r., a jogtanácsos által képviselt "II.r. és a Világi-Hajdú Ügyvédi Iroda által képviselt III.r. alperessel szemben tulajdonjog megállapításai és járulékai iránt iránt indított perében a Tatabányai Törvényszék 2015. július 9. napján kelt 9.G.40.001/2014/51. szám alatti ítélete ellen a felperes által 52. szám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen az I.r. alperesnek 254.000,- (Kettőszázötvennégyezer) Ft másodfokú perköltséget

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

Az "A" (MGTSZ) tagjai a 2000. december 29. napján megtartott közgyűlésen határoztak az MGTSZ részleges átalakulásáról, annak során a felperes kiválás útján megalakításáról. A kiválás útján létrejött felperes "B" Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Rt., valamint a maradó "A" Mezőgazdasági, Beszerző, Értékesítő, Szolgáltató és Termelő Szövetkezet I.r. alperes között 2000. december 29. napján jött létre vagyonmegosztási szerződés. Eszerint a vagyon megosztását követően a felperes a termelőszövetkezet vagyonából 434.013.000 forinttal, míg az I.r. alperes 36.255.000 forinttal részesedett. A szerződésben kikötötték, hogy a 2000. október 31-i fordulónappal elkészített vagyonleltár-tervezet szerinti vagyonból a részvénytársaság vagyonába kerül mindaz a vagyon, amit a maradó szövetkezet vagyonának felsorolása nem tartalmaz. Az átalakulással létrejövő felperes részvénytársaság 105.540.866 forint értékben nyilvántartott ingatlanvagyona részletes kimutatását a szerződés I. számú melléklete tartalmazta. Aszerint - több más ingatlan mellett - a felperes tulajdonába kerül a település 1-i ...1. hrsz-ú víztároló halastó 433.300 forint nettó értéken. A vagyonmegosztási szerződés IV. számú melléklete tartalmazta az I.r. alperes tulajdonában kerülő ingatlanok felsorolását. Az I.r. alperes ezen ingatlanokra a tulajdonjoga bejegyzését jogutódlás címén 2001. március 21. napján kérte a földhivataltól.

A felperes 2001. augusztus 8. napjára hívott össze közgyűlést a közös tulajdonban álló település 1-i ...2. hrsz-ú ingatlan tulajdonközössége megszüntetésére. A jegyző 2002. január 11. napán kelt határozatával engedélyezett telekalakítás, illetve a telekalakítási terv szerint a ...2. hrsz-ú 22 hektár 1.307 négyzetméter területű ingatlant a ...2.... hrsz.-ok alatti 23 földrészletre osztották fel. A telekalakítási terv (vázrajz) a ...2... és ...2... hrsz-ú földrészleteket víztározóként tüntette fel, a tulajdonosát azonban nem jelölte meg. A Település 2i Körzeti Földhivatal a felperes által hozzá benyújtott okiratok (a közgyűlési határozat, a telekalakítási terv és a telekalakítási engedély) alapján a 2004. szeptember 17. napján kelt 36.603/2003.2000.10.10. számú határozatával a ...2... és ...2.... hrsz-ú ingatlanokra a "A" MGTSZ tulajdonjogát jegyezte be eredeti felvétel jogcímén.

A felperes módosított keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a Ptk. 116. § (1) bekezdése alapján, ingatlan-nyilvántartáson kívül megszerezte a település 1-i ...2.... és ...2.... hrsz-ú ingatlanok tulajdonjogát, kérte egyben a földhivatal megkeresését tulajdonjoga megjegyzésére. Másodlagosan - a tulajdoni kereset alaptalansága esetére - jogalap nélküli gazdagodás (Ptk. 361. § (1) bekezdés) jogcímén 19.460.871 forint megfizetésére kérte kötelezni az I.r. alperest. A felperes a II-III.r. alperest tulajdoni keresete tűrésére kérte kötelezni. A keresetét arra alapította, hogy a 2012. évi vagyonfelmérés alatt szerzett arról tudomást, hogy az átalakulás során a tulajdonába kerülő víztározó nem csupán a vagyonmegosztási szerződés I. számú mellékletében megjelölt ...1. hrsz. alatt, hanem további három (a ...2...., ...2... és ...3...) hrsz. alatt van nyilvántartva az ingatlan-nyilvántartásban. A ...2... és ...2.... hrsz. alatti ingatlan tulajdonosa az ingatlan-nyilvántartás szerint az I.r. alperes jogutódlás címén. Az átalakulás során a vagyonmegosztási szerződés megkötésekor a feleket az a szándék vezette, hogy a víztározó egésze a felperes tulajdonába kerüljön. Ezt a szándékot támasztja alá, hogy a víztározót üzemeltető "A" Horgász Egyesület üzemeltetési szabályzata szerint a víztározó a felperes tulajdonában van. Megítélése szerint a tulajdonjoga bejegyzésére irányuló igény nem kötelmi igény, hanem tulajdoni igény, amely a Ptk. 115. § (1) bekezdése szerint nem évül el. A felperes nem átruházással, származékos szerzésmóddal, hanem átalakulással szerzett tulajdonjogot a tulajdonos jogelőd általános jogutódjaként. Ettől eltérő álláspont elfoglalása esetén az elévülés mindaddig nyugodott (Ptk. 326. § (2) bekezdés) amíg a felperes 2012-ben tudomást nem szerzett arról, hogy a halastó egészét nem jegyezték be a nevére az ingatlan-nyilvántartásba. Ezentúl a tulajdonosi részjogosítványok átadása, a gyakorlása folyamatos lehetővé tétele az elévülést megszakítja, mert ez a tulajdonszerzési igény elismerését jelenti. Az I.r. alperes pedig a víztározót a felperes birtokába adta, és a birtoklását folyamatosan lehetővé tette.

Az I.r. alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Kifejtette, hogy az átalakulás nem minősül ingatlan-nyilvántartáson kívüli szerzésnek, ezért a felperes tulajdonjoga keletkezéséhez a Ptk. 117. § (3) bekezdése szerint erre irányuló szerződés, valamint ingatlan-nyilvántartási bejegyzés is szükséges. Elévülési kifogást terjesztett elő, mivel a bejegyzési igény kötelmi igény. A felperes követelésének elévülése az átalakulás fordulónapján, 2000. október 31. napján kezdődött és a követelés a keresetlevél benyújtásáig a 2005. évben elévült. Álláspontja szerint sem az elévülés nyugvására, sem megszakadására nem került sor. Az átalakulási vagyonmegosztást követően ugyanis felperes vállalta az ingatlan-nyilvántartási helyzet rendezését, a tulajdonában kerülő ingatlanok tulajdonjoga bejegyzését. Az ezzel kapcsolatos ügyintézési mulasztás menthető oknak nem minősül. A Ptk. 327. § (1) bekezdése felsorolja az elévülést megszakító jogi tényeket, az ingatlanok birtoklása pedig nem minősül ilyennek. A konkrét esetben a víztározó ingatlanai birtokosa a horgászegyesület volt, amely az üzemeltetésre 2001. februárjában a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal kötött haszonbérleti szerződést.