A Szegedi Ítélőtábla Pf.20031/2019/7. számú határozata személyiségvédelmi igény tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. §, 6:519. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 81. §, (2) bek., 110. §, (3) bek., 170. §, (1) bek. b) pont, 179. §, (1) bek., 369. §, (3) bek. c) pont, 386. §, (4) bek.] Bírók: Bálind Attila, Lengyel Nóra, Szeghő Katalin

Kapcsolódó határozatok:

Szegedi Törvényszék P.20903/2018/19., *Szegedi Ítélőtábla Pf.20031/2019/7.*, Kúria Pfv.20991/2019/5.

***********

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.031/2019/7.szám

A Szegedi Ítélőtábla a dr. Kriveczky György ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) szám alatti székhelyű felperesnek - a dr. Magyar György ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) szám alatti lakos alperes ellen személyiségvédelmi igény érvényesítése iránt indított perében a Szegedi Törvényszék 2018. december 20. napján kelt 7.P.20.903/2018/19. számú ítélete ellen az alperes részéről 20. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T:

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 6350 (hatezer-háromszázötven) Ft másodfokú perköltséget.

A feljegyzett 64 000 (hatvannégyezer) Ft fellebbezési illetéket az alperes, míg a feljegyzett 8000 (nyolcezer) Ft csatlakozó fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

Az alperes (város neve) Város polgármestere, aki (képviselőjelölt neve) országgyűlési képviselőjelölt (település neve)-i és (város neve)-i lakossági fórumán 2018 márciusában a következő nyilatkozatot tette:

"Albániában jobb az egészségügyi ellátás, mint ma Magyarországon. Ha önök bemennek a (város neve)-i kórházba, teljesen érthetetlen módon azzal vádoltak, hogy én be akarnám záratni, ezt az a doktornő mondta el, mármint a TV-ben, aki főorvosként a kórház, egyik főorvosaként pontosan kellett tudnia, hogy a polgármesternek semmi joghatósága nincs a kórház fölött, ami állami kézben van, nem önkormányzati kézben. Ezzel szemben azt látjuk, hogy ma aki bemegy a (város neve)-i kórházba, az életét kockáztatja.

Nemcsak azért, mert a sürgősségi osztályon olyan sorok vannak, hogy a barátom, amikor elvágta a kezét csontig, akkor még hazamehetett megvacsorázni és vissza, mielőtt kezelést kapott. Nemcsak azért, mert (szomszéd neve) a szomszédom bement, 3 nap alatt egyetlen reggeli, ebéd, vacsorát nem kapott, nemhogy kezelést, hogy egy 42 éves fiatal asszony meghalt ebben a kórházban, hogy a múlt évben egy csecsemő meghalt 3 naposan ebben a kórházban és erről önök nem tudnak, mert hírzárlat van, hogy Önök érezzék biztonságban magukat. Hát annyira nem érzem magam biztonságban, ha ezt a kórházat nézem.

Még egyszer mondom, Albánia megelőzte, a legutóbbi felmérés óta megelőzte Magyarországot egészségügyi ellátás terén. Aki a (város neve)-i kórházba bemegy, az életét kockáztatja és erre számos példát tudok mondani és el is mondom és most ezzel támadnak, hogy én a szegény kórházi dolgozókat megaláztam. Nem én alázom meg a kórházi dolgozókat, az a rendszer alázza meg a kórházi dolgozókat, aki nem fizet nekik annyit, hogy itthon maradhassanak és Önökről gondoskodjanak. Ahol nincsen motiváció arra, hogy ők mosolyogjanak Önökre, mint betegekre és ellássák a betegségüket, a problémáikat. Ahol egy gipszelésért be kell menni (város 2 neve)-be...."

Az alperes fenti nyilatkozatait a (...) című napilap leközölte a 2018. március 30-i lapszámában és az internetes felületén "(alperes neve) megvádolta a (város neve)-i Kórházat", illetve "(alperes neve) szerint az életét kockáztatja aki bemegy a (város neve)-i kórházba" címmel.

Az alperes barátja (barát neve) 2016 októberében csontig hatolóan elvágta a kezét, ezért jelentkezett a felperes sürgősségi osztályán 14 óra körüli időpontban. Érdeklődésére a nővér arról tájékoztatta, hogy csak órák múlva kerül rá sor, mivel nagyon sok a súlyos beteg. A tájékoztatást követően a beteg saját döntése alapján eltávozott, majd este a feleségével elment moziba és 23 óra körül ment vissza a sürgősségi osztályra, ahol ellátták, sebét bekötötték.

Az alperes szomszédja (szomszéd neve) 2014. január 22-én az esti órákban rosszul lett, ezért barátnője segítségével bement a (város neve)-i kórház sürgősségi osztályára, ahol az éjszakát töltötte, majd másnap egy másik osztályra került át. Ezen időszak alatt enni nem kapott. A beteget a kórházi tartózkodása alatt kivizsgálták, antibiotikumos kezelést kapott és infúziós kezelést írtak elő számára, amelyet azonban nem vett igénybe, a kórházból saját felelősségére távozott.

A felperes keresetében kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes az alábbi nyilvános közléseivel megsértette a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogait:

- "Ha Önök bemennek a (város neve)-i kórházba, az életüket kockáztatják."

- "A barátom, amikor csontig vágta a kezét, még hazamehetett megvacsorázni, mielőtt ellátást kapott."

- "A szomszédom 3 nap alatt reggelit, ebédet, vacsorát nem kapott, nemhogy kezelést."

- "Ebben a kórházban meghalt egy 42 éves nő, egy kisbaba tavaly 3 napos korában, de erről Önök nem tudnak, mert hírzárlat van."

Kérte, a bíróság tiltsa el az alperest a további jogsértéstől és kötelezze megfelelő elégtételadásra, továbbá 1 000 000 Ft sérelemdíj és járulékai megfizetésére.

Érvényesíteni kívánt jogként a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:42., 2:43., 2:51. és 2:52. §-át jelölte meg.

Álláspontja szerint a keresetlevélben idézett nyilatkozataival az alperes valótlanul állította, hogy a (város neve)-i kórházban a betegek az ellátás igénybevételével életüket kockáztatják, a kórház a sürgős esetekben nem végez ellátást, és hogy a kórházban a betegek reggelit, ebédet, vacsorát nem kapnak és ellátásban sem részesülnek, emellett azt a valótlan és sértő tényt sugalmazta, hogy ebben a kórházban olyan halálesetek történnek, amelyek körülményeit a kórház elhallgatja, és ezekkel a valótlan tartalmú közléseivel megsértette a jóhírnevét. Állította, az alperesi közlésekkel ellentétben a kórház mindenben betartja a vonatkozó adatvédelmi, betegjogi törvényeket.

Az alperes ellenkérelmében elsődlegesen alaki védekezést terjesztett elő. Álláspontja szerint a felperes keresetlevele nem felel meg a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) követelményeinek, ezért az elsőfokú bíróságnak azt hiánypótlási felhívás nélkül vissza kellett volna utasítania. A visszautasításra okot adó hiányosságként jelölte meg, hogy a keresetlevél nem tartalmazza a lakóhelyének feltüntetését, a felperes jogképességét megalapozó tényeket és jogszabályhelyeket, a jogsértés pontos időpontját, hiányosan tünteti fel követelésének jogalapját, nem kéri kifejezetten a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, csakis a sérelmezett kijelentések valótlan és sértő jellegének megállapítását tartalmazza a petítum. Érdemi ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy valótlan tényt nem állított, a magyar egészségügy helyzetével, illetve az azt irányító kormányzati politikával összefüggésben fejezte ki véleményét, nyilatkozatát ellenzéki politikusként, közügyek vitatásával összefüggésben, kampányidőszakban tette meg, közlései a neki elmesélt történeteken alapultak. Kiemelte, a felperest mint közszolgáltatást nyújtó közintézményt fokozott tűrési kötelezettség terheli a tevékenységét érintő kritikákkal összefüggésben, nyilatkozatai sem tartalmukban, sem kifejezésmódjukban nem sértették a felperes személyiségi jogait. Állította, magatartása nem volt felróható, tekintettel arra, hogy a rendelkezésére álló információk alapján fogalmazta meg véleményét a közösség tájékoztatása érdekében.