A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40271/2012/15. számú határozata határozat bírósági felülvizsgálata (KÖZGYŰLÉSI határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2006. évi IV. törvény (Gt.) 232. §, 233. §] Bírók: Koday Zsuzsanna, Molnár József, Rózsa Éva

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.42110/2010/21., *Fővárosi Ítélőtábla Gf.40271/2012/15.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla

16.Gf.40.271/2012/15.

A Fővárosi Ítélőtábla a Berta, Rakvács és Társai Ügyvédi Iroda (...) által képviselt...(....) felperesnek a Dr. Imre Andrea Ügyvédi Iroda (...) által képviselt ...(....) alperes ellen közgyűlési határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2012. február 29-én kelt 11.G.42.110/2010/21. számú ítélete ellen a felperes részéről 23. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és az alperes közgyűlésének az 1/2010. (10.29.) számú határozatát hatályon kívül helyezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 75.000 (hetvenötezer) forint illetékből és 30.000 (harmincezer) + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló együttes első- és másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezés elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint 2010. október 29-én a felperes 32,57 %-os részesedéssel és 423 darab szavazattal rendelkező részvényese volt az alperesnek, és a felperes egyedüli törvényes képviselője ...ügyvezető volt.

Az alperes ekkor hatályos alapszabályának 12.6. és a 12.7. pontja szerint a közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosító részvények által megtestesített szavazatok legalább 70 %-át képviselő részvényes jelen van, és ez a rendelkezés a megismételt közgyűlés határozatképességére is irányadó.

Az alperes 2010. október 29-én rendkívüli közgyűlést tartott,

1. Az alapszabály módosítása a Gt.-nek a közgyűlés határozatképességére vonatkozó rendelkezéseire tekintettel;

2. ... igazgatósági tag tisztségből való visszahívása és új igazgatósági tagként ... megválasztása;

3. Az egységes szerkezetű alapszabály elfogadása

napirendi pontokkal.

A közgyűlésen a felperest meghatalmazottként ... képviselte. A meghatalmazás kizárólag az 1. és a 3. napirendi pontok tekintetében ruházta fel a meghatalmazottat képviseleti és szavazati joggal. A meghatalmazás azt is tartalmazta, hogy a meghatalmazásban nem szerepelő napirendi pontok tárgyalása során a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 234. § (1) bekezdése szerinti határozatképesség megállapításakor a felperes részvényei által megtestesített szavazatokat úgy kell számításba venni, mint amelyik részvény képviselője nincs jelen a közgyűlésen.

A közgyűlés elnöke a közgyűlés határozatképességét megállapította azzal, a közgyűlésen az összesen 1299 db szavazatot képviselő minden részvényes személyesen vagy meghatalmazott útján képviselve van.

A közgyűlés az 1. és a 3. napirendi pont tárgyában a határozatot elvetette, mivel a határozathoz szükséges ¾-es szótöbbség hiányzott a 876 db igen, és a 423 db nem szavazat miatt. A közgyűlés elnöke a 2. napirend megtárgyalása során megállapította, 876 db igen és 423 db tartózkodás mellett a közgyűlés a 2. napirendi pontban beterjesztett határozatot elfogadta [1/2010. (10.29.) sz. határozat].

A közgyűlés elnöke (aki az alperes igazgatóságának elnöke) a közgyűlést követően az alperessel szemben törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett, amelynek eredményeként a cégbíróság a 2011. április 12-én kelt Cgt.01-10/022.400/4. számú végzésével felhívta az alperesi részvénytársaságot a törvényes működés 30 belül történő helyreállítására. A határozat indokolása szerint az alapszabály 12.6. pontja és a 12.7. pontja a Gt. 234-235. §-át sértve állapít meg a törvényben szabályozottnál szigorúbb szabályt a határozatképességre, mivel arra kizárólag az egyszerű többséget igénylő kérdéseknél van lehetőség, minősített többséget igénylő kérdéseknél nincs.

A felperes 2010. november 22-én benyújtott keresetében az 1/2010. (10.29.) számú határozat bírósági felülvizsgálatát, s a határozat hatályon kívül helyezését kérte a Gt. 46. § (2) bekezdése alapján. A Gt. 233. § (1) bekezdésére hivatkozással előadta, a közgyűlés az összes napirendi pont tárgyalásakor csak akkor lett volna határozatképes, ha a szavazatok legalább 70 %-a végig képviselve van. A felperes meghatalmazása a 2. napirendre nem terjedt ki, a meghatalmazott a 2. napirendi pont tárgyalásánál a termet elhagyta, és csak a 3. napirendi pont tárgyalására tért vissza, amit rögzíteni kellett volna a jelenléti íven. A közgyűlés a 2. napirendi pont tárgyalásakor határozatképtelen volt, így az abban hozott határozat jogszabályba ütköző, szabálytalan eljárásban született. A felperes képviselőjét tévesen úgy vették figyelembe a közgyűlésen, mintha tartózkodott volna a szavazásnál. Az alapszabály 12.6. pontjával kapcsolatosan kifejtette, hogy a társasági jogban nem lehet semmisségre határidő nélkül hivatkozni, de a vezető tisztségviselő visszahívása egyébként is csak egyszerű szótöbbséget igényel, ezért e határozatnál az alapszabály 12.6. pontjának előírásával kapcsolatosan nem lehet jogszabálysértésre hivatkozni.

Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a jelenlét ténykérdés, fizikai részvétel a közgyűlésen, míg a szavazás azt jelenti, a döntéshozatal során a részvényes képviselője élhet a szavazati jogával. A felperes képviselője a közgyűlésen megjelent, mindvégig jelen volt, kivéve kb. egy perces távollétét a 2. napirendi pont szavazásának ideje alatt. A jelenléti íven nem indokolt irreleváns változások feltüntetése, mivel a felperes képviselőjének távollétében érdemi tárgyalás nem zajlott. A közgyűlés elnöke felhívta a felperes meghatalmazottját, nyilatkozzon, amire azt válaszolta "nem szavaz", ez pedig tartózkodásnak minősül. A közgyűlés elnöke is jelezte a felperes képviselőjének, hogy szemmel láthatólag jelen van, és jelen volt akkor is, amikor az igen szavazatok megszülettek. A felperes képviselője csak ezt követően állt fel és jelentette ki, hogy ebben az esetben elhagyja a termet és megközelítőleg egy perces távollétet követően visszajött. A távolléte alatt napirend tárgyalására, érdemi nyilatkozatra, határozathozatalra nem került sor. A 3. napirendi pont tárgyalásának megkezdésekor a felperes képviselője már vissza is érkezett. Ezen kívül az alapszabály 12.6. és 12.7. pontjainak Gt. rendelkezéseibe való ütközése miatti semmisségre hivatkozott. Kifejtette továbbá, hogy a társaság tagjainak egymásközti, illetve a tag és a társaság közötti sajátos több pólusú jogviszonyokban is érvényesülnie kell a polgári jog generális jelentőségű alapelveinek, mint a rendeltetésszerű joggyakorlás és a jóhiszeműség követelménye, a joggal való visszaélés tilalma, a felek közötti együttműködési kötelezettség.