A Fővárosi Törvényszék P.23854/2017/32. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 121. §, (1) bek. c) pont, 124. §, (2) bek. a) pont, 157. §, a) pont, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, (1) bek., 76. §, 80. §, 82. §] Bíró: Uzsoky Ágnes

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.23854/2017/32.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.21336/2018/4.

***********

Fővárosi Törvényszék

...P..../2017/32.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Csemiczky Éva ügyvéd (ügyvéd címe szám) által képviselt

felperes neve (felperes címe. szám) felperesnek -

a személyesen eljárt

alperes neve (alperes címe. szám) alperes ellen

személyhez fűződő jog megsértése iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság megállapítja, hogy az alperes azon magatartásával, hogy 2012. október hó 18-án magához vette a felperessel közös, 1-es személy utónevű gyermeküket, majd 2013 májusáig nem biztosította a felperes és gyermeke közötti méltó kapcsolattartást megsértette a felperes emberi méltóságát.

A bíróság megállapítja, hogy az alperes azon magatartásával, hogy 2012.október hó 29. napján a felek által közösen használt alperes címe. szám lakás egyes részeit lezárta, valamint elzárta a lakásban a vizet, később pedig lecserélte a lakás zárait megsértette a felperes magánlakáshoz fűződő személyiségi jogát.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 300.000.- (háromszázezer) forintot.

Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000.- (tízezer) forint perköltséget.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy külön felhívásra fizessen meg 36.000.- (harminchatezer) forint meg nem fizetett illetéket.

A fennmaradó 414.000.- (négyszáztizennégyezer) forint meg nem fizetett illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve, a Fővárosi Törvényszéken lehet elektronikus úton előterjeszteni. A perben személyesen eljáró alperes jogi képviselője útján terjeszthet elő fellebbezést.

Az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) és felülvizsgálati kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve ha a jogi képviselővel nem rendelkező fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja. A fél a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő. Ha a perorvoslati kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, perorvoslati kérelmét a bíróság - a fenti kivételektől eltekintve - hivatalból elutasítja. Jogi képviselőnek minősülnek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 73/C. § (1)-(3) bekezdéseiben megjelölt személyek.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, illetve csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ezekben az esetekben a fellebbező fél fellebbezésében, ennek hiányában a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására kérheti tárgyalás tartását.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek által előterjesztett közös kérelem alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

Indokolás

Felek 2009. január és 2012. október hó 29. napja között élettársak voltak, az alperes lakcímeként megjelölt, az alperes tulajdonát képező ingatlan címe. szám alatti ingatlanban (továbbiakban: ingatlan, ház) éltek együtt, kapcsolatukból 2009. október hó 30. napján 1-es személy utónevű gyermekük (továbbiakban: gyermek) született.

Felek kapcsolata fokozatosan megromlott, különösen a gyermekük nevelésével kapcsolatos nézeteltéréseik és a felperes és anyósa (alperes édesanyja) közötti elmérgesedett viták miatt, melynek következtében felek egymáshoz való viszonya kifejezetten ellenségessé vált.

(1) A kialakult helyzet oda vezetett, hogy az alperes 2012. október hó 18-án a gyermeket egyoldalú döntésével magához vette, oly módon, hogy kisfiút az óvodából elhozva nem közös otthonukba vitte, hanem saját édesanyja háztartásában helyezte el.

Az alperes a gyermeket a felperes tiltakozása, kérése ellenére sem vitte vissza otthonukba, egyúttal felszólította a felperest az alperes tulajdonát képező ingatlan címe ház elhagyására.

2012. október hó 18. és 2013. májusa között a felperesi anya összesen 18 alkalommal, az alperesi apa által egyoldalúan meghatározott feltételek mellett, így különösen csak felügyelet mellett, az alperes által meghatározott személyek jelentében találkozhatott gyermekével.

(2) 2012. október 28-án éjjel, az ebben az időpontban kizárólag a felperes által lakott ingatlan címe házban rövidzárlat keletkezett, amelynek következtében az ingatlanban megszűnt az áramszolgáltatás.

A felperes értesítette az alperest a történtekről, aki - arra való hivatkozással, hogy villany nélkül a lakás közművei nem üzemeltethetőek - 2013. október 29-én lezárta a pincét (ahol a tűzifát tárolták), lelakatolta a villanyórát és elzárta a vizet. Ennek következtében a ház rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált, így a felperes a legszükségesebb ingóságait magához véve a házat elhagyta.