A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21336/2018/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §, 80. §] Bírók: Fermanné dr. Polák Zita, Takácsné dr. Kükálo Judit, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna

Fővárosi Ítélőtábla

1.Pf.21.336/2018/4/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Ladányi és Schönek Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Csemiczky Éva ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a személyesen eljárt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2018. szeptember 19. napján meghozott 27.P.23.854/2017/32. számú ítélete ellen a felperes részéről 33. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja és megállapítja, hogy az alperes a 2012. augusztus és 2013. január közötti folyamatos hangfelvétel készítésével a felperes hangfelvételhez; 2015. október 20. napján a felperest ábrázoló videofelvétel készítésével a felperes képmáshoz fűződő személyiségi jogát is megsértette.

A marasztalás összegét 750.000 (Hétszáz-ötvenezer) forintra, az alperes által fizetendő eljárási illeték összegét 45.000 (Negyvenötezer) forintra felemeli. Az állam által viselt illeték összegét 405.000 (Négyszázötezer) forintra leszállítja.

Az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívására az államnak térítsen meg 36.000 (Harminchatezer) forint fellebbezési illetéket, az ezt meghaladó 180.000 (Száznyolcvanezer) forintot az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felek 2009. január és 2012. október 29. napja között élettársak voltak, az alperes lakcímeként megjelölt és az alperes tulajdonát képező b.-i T. utca 11. szám alatti ingatlanban éltek együtt, kapcsolatukból 2009. október 30. napján A.D. utónevű gyermekük született. A felek kapcsolata fokozatosan megromlott, egymáshoz való viszonya ellenségessé vált. A kialakult helyzet oda vezetett, hogy az alperes 2012. október 18-án a gyermeket egyoldalú döntésével magához vette, a kisfiút az óvodából elhozva nem közös otthonukba vitte, hanem saját édesanyja háztartásában helyezte el. Az alperes a gyermeket a felperes tiltakozása, kérése ellenére sem vitte vissza az otthonába, egyúttal felszólította a felperest az alperes tulajdonát képező T. utcai ház elhagyására. 2012. október 18. és 2013 májusa között a felperes összesen 18 alkalommal, az alperesi apa által egyoldalúan meghatározott feltételek, felügyelet mellett, az alperes által meghatározott személyek jelenlétében találkozhatott a gyermekkel. 2012. október 28-án éjjel az ebben az időpontban kizárólag a felperes által lakott T. utcai házban rövidzárlat keletkezett, amelynek következtében az ingatlanban megszűnt az áramszolgáltatás. A felperes értesítette az alperest a történtekről, aki 2013. október 29-én lezárta a pincét, ahol a tűzifát tárolták, lelakatolta a villanyórát és elzárta a vizet. Ennek következtében a ház rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált, így a felperes legszükségesebb ingóságait magához véve a házat elhagyta. Ezt követően az alperes az ingatlan zárait lecserélte, a felperesnek nem adott kulcsot. Az alperes és a felek gyermeke mintegy három héttel a fentieket követően, 2012. november második felében visszaköltözött a T. utcai házba.

2012. október 18. és 2013. augusztus 13. között több esetben orvosi ellátásra szorult a gyermek, valamint a gyermekjóléti szolgálatok több eljárására is sor került ezen időtartam alatt.

2012. október 19. napján súlyos kruppos roham miatt a gyermek a ... Gyermekkórházba került, amelyről az alperes utólag értesítette a felperest. A felperes személyesen tájékozódott a gyermek gyógykezeléséről, ahol az alperes agresszívnek és mentálisan sérültnek állította be a felperest.

2013. január 16. napján a S. Intézmény az alperes kérésére igazolást állított ki, amely többek között az alábbiakat tartalmazta: "Az édesapa az első interjús beszélgetés során elmondta, hogy kisfia ügyében gyermekelhelyezési keresetet nyújtott be 2012 augusztusában. Az édesanya ezt követően, 2012. októberében szüntette meg az élettársi közösséget, a kisfiát hátra hagyva az édesapa házából elköltözött. Azóta a gyermeket hat alkalommal látta különféle szervezett programok keretében. A láthatások során, illetve azt követően az apa elmondása szerint olyan események történtek, amelyek negatívan befolyásolhatták a kis A. pszichés állapotát, ezért indokoltnak látszott számára egy pszichológiai vizsgálat, és annak eredményeképpen egy esetleges terápiás támogatás kérése."

2013. augusztus 6. napján a B. Gyermekkórházban a felek gyermekének vizsgálatára került sor, ahol az anamnézis körében az alperes által előadottak az alábbiak szerint kerültek rögzítésre: "Anyával nem élnek együtt hosszabb idő óta. Apa és nagymama elmondása szerint mater nem megfelelően látta el a gyermeket, testi és lelki szükségleteiről nem gondoskodott, együttélésük alatt is apa és apai nagymama gondoskodott a gyermekről. Az anya az apa ellen több feljelentést tett a gyámhatóságnál. A szülők érdemben nem kommunikálnak egymással. A gyermek jelenleg az apánál van elhelyezve ideiglenesen, végleges elhelyezése még folyamatban van. A nyári szünetben azonban a bíróság ideiglenes végzése alapján a gyermek 3x2 hetet az anyánál köteles tölteni. Az apa elmondása szerint ezek a 2 hetek a gyerekre erősen negatív hatással vannak, az anyánál töltött idő után a gyerek szorong, alvási problémái vannak, agresszív megnyilvánulásai vannak."

2013. augusztus 13-án B. Központhoz intézett bejelentése az alábbi alperesi előadásokat tartalmazza: "Tekintettel arra, hogy A. születésétől fogva rendkívüli módon ragaszkodik hozzám, illetve az anya 2012. október végén történt ingatlanomból való elköltözése óta részlegesen, vagy (különböző, változó és alaptalan indokokra hivatkozva) egyáltalán nem is látogatta a gyermeket, így a Fiam és közöttem tovább erősödött a kötődés, a ragaszkodás."

Az alperes 2012 augusztusától 2013. januárig felperes hozzájárulása nélkül folyamatosan hangfelvételt készített a lakásban történtekről, ami döntő részben a gyermeket otthon gondozó felperes által elmondottakról készített hangfelvételt jelentette. A felvételt a gyermekelhelyezési eljárásban bizonyítékként benyújtotta.

2015. október 20. napján egy gyermekláthatáson történtekről az alperes a felperes hozzájárulása nélkül a felperest és gyermeküket is láttató videofelvételt készített, amelyet a felperes és a gyermek képmásának kitakarása mellett feltöltött a YouTube videómegosztó oldalra, majd a felperes tiltakozásának hatására onnan a felvételt rövid időn belül törölte.

A felek között több polgári és büntetőeljárás volt folyamatban. Az alperes még felek együttélésének időtartama alatt, 2012 augusztusában peres eljárást kezdeményezett a .... Kerületi Bíróságon a gyermek nála történő elhelyezése érdekében. Ebben a perben a felperes viszontkeresetet terjesztett elő a gyermek elhelyezése iránt. A per folyamán a 2013. február 7-én meghozott ideiglenes intézkedéssel a bíróság rendezte a gyermek és a szülő kapcsolattartását, az első fokon eljáró bíróság a gyermeket ideiglenesen az anyánál helyezte el, de a végzés előzetes végrehajthatóságáról való rendelkezés hiányában az apa továbbra sem adta át. A szülők és a gyermek rendezett kapcsolattartására csak a végzés jogerőre emelkedését követően, 2013. április 22-étől került sor. A .... Kerületi Bíróság a .../2012/143/I. számú 2016. október 24. napján jogerőre emelkedett ítéletével a gyermeket az anya gondozásában helyezte el.