A Pécsi Ítélőtábla Pf.20031/2015/15. számú határozata kártérítés tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 57. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 2. §, 75. §, 141. §, 163. §, 215. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 312. §, 318. §, 339. §] Bírók: Hrubi Adrienn, Kutasi Tünde, Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

Pécsi Törvényszék P.20551/2013/35., *Pécsi Ítélőtábla Pf.20031/2015/15.*, 3170/2020. (V. 21.) AB végzés

***********

Pécsi Ítélőtábla

Pf.III.20.031/2015/15. szám

A Pécsi Ítélőtábla a Dr. Kende Péter Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kende Péter ügyvéd, ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - az OBH Jogi Képviseleti Osztály (ügyintéző: dr. Sári Péterné) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Törvényszéken indított perében a 2015. január 13. napján kelt 35. sorszámú ítélet ellen a felperes részéről 37. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - az állami adóhatóság külön felhívására - 88.000 (nyolcvannyolcezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint H. I., mint bérbeadó és a felperes, mint bérlő között 2002. október 31. napján bérleti szerződés jött létre a K., B. G. utca 8-10. szám alatti ingatlanra. A bérleti szerződés 2. pontjában a felek rögzítették, hogy az ingatlant a bérlő kezdeményezésére és a bérlő által meghatározott építészeti, műszaki megoldások szerint a bérbeadó saját költségén átépítteti, illetve kibővíti, kizárólag a bérleti jogviszony létrehozása céljából. Megállapították a felek, hogy a bérlő a bérelt ingatlanon a bérbeadó által is ismert vállalkozói tevékenységet kíván folytatni, amelyhez szükséges gépek és berendezések beszerzése, felszerelése a bérlő kötelezettsége. Ugyancsak a bérlő kötelezettségeként került rögzítésre a tevékenység folytatásához szükséges engedélyek beszerzése. A bérleti szerződés határozott időre, 2002. december 1. napjától 2008. december 31. napjáig jött létre. A bérleti díjban olyan módon állapodtak meg, hogy a bérlő havi 650.000 forint + ÁFA bérleti díjat köteles fizetni, valamint a bérleti díj második összetevőjeként a bérlő által a bérleményben folytatott gazdálkodási tevékenységből származó nettó árbevétel 1,5%-át ÁFA-val növelten. A bérleti szerződés 8. pontja szerint a bérleti díj késedelmes megfizetése esetén a szerződés azonnali hatállyal felmondható, amennyiben pedig a bérleti szerződés a bérlő hibájából a szerződés lejárta előtt megszűnik, a bérbeadó követelheti a konkrét összegű bérleti díjat a szerződés szerinti hátralévő időre is. A 9. pontban kikötötték, hogy amennyiben a szerződés felmondása megtörténik, a bérbeadónak törekednie kell az ingatlan további hasznosítására és bérleti díj bevételre, mely esetben a bérlő a két bérleti díj különbözetének a megfizetésére köteles a szerződés határozott időtartamának lejártáig. A különbözeti összeg meghatározásánál a bérleti szerződés szerint fizetendő havi 650.000 forint + ÁFA bérleti díjat kell figyelembe venni.

A bérbevett épület átalakítási munkálatai megkezdődtek, azonban használatbavételi engedély hiányában a működéshez szükséges engedélyeket a felperes csak később tudta beszerezni. 2003. január 1. napjától 2003. május 5. napjáig termelés az üzemben nem folyt, a tevékenység 2003. május 10. napjától kezdődött meg, és 2005. május 25. napjáig folyamatos volt. A bérleményben található emelőszerkezetet működési hiba miatt 2005. május 27. napján véglegesen kivonták a forgalomból, illetve az ÁNTSZ vizsgálata során megállapították, hogy a bérlemény az élelmiszercsomagolásra a továbbiakban alkalmatlan. Az üzemeléssel összefüggésben felmerülő problémákra tekintettel a felperes az élelmiszercsomagolással kapcsolatos megrendeléseit felmondta, az élelmiszercsomagolás az üzemben megszűnt, a gépeket a felperes 2005 nyarán elszállítatta. H. I. és a felperes ügyvezetője egyeztető tárgyalásokat folytattak, melyek eredménytelenségére figyelemmel a felperes jogi képviselője útján 2005. október 18. napján a bérleti szerződést annak súlyos megszegésére hivatkozással írásban felmondta.

H. I. a Városi Bíróságon 7.P./2005. szám alatt peres eljárást kezdeményezett a felperessel szemben kéthavi hátralékos bérleti díj megfizetése iránt. A felperest 2.968.375 forint bérleti díjban marasztaló 7.P./2005/51. számú ítéletet a Megyei Bíróság 2.Pf./2008/8. számú ítéletével helybenhagyta. A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság Pfv.VIII./2008/7. számú ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

H. I. a bérleti díj megfizetése iránt folyamatban lévő per alatt a 2006. március 24. napján megkötött bérleti szerződéssel az E.-C. 2006 Kft. részére bérbe adta a perbeli ingatlant havi 450.000 forint + ÁFA bérleti díj ellenében, majd 2007. február 26. napján a N. S. Kft-vel kötött újabb bérleti szerződést bruttó 240.000 forint bérleti díj mellett.

H. I. a Megyei Bíróságon keresetet terjesztett elő, amelyben az alperest 16.058.000 forint + ÁFA összegű kártérítés és kamatai megfizetésére kérte kötelezni. Keresetét arra alapította, hogy a szerződéses jogviszony a (jelen perbeli) felperes érdekkörében felmerült okból szűnt meg, így a szerződésben kikötött bért a bérleti jogviszony lejártáig jogosult érvényesíteni. A kártérítés összegét a bérleti szerződés 9. pontja alapján, az újbóli bérbeadással befolyt összegek figyelembevételével határozta meg. Másodlagosan a felperes marasztalását kötbér jogcímén kérte. A Megyei Bíróság 3.G./2009/13. számú ítéletével kötelezte a felperest, hogy fizessen meg H. I.-nak 9.630.480 forintot, ennek 2007. május 22. napjától járó kamatát, valamint 450.000 forint perköltséget. Az ítélőtábla Gf.IV./2010/3. számú ítéletével a Megyei Bíróság ítéletét helybenhagyta. A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság Pfv.VIII./2010/9. számú ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

A felperes keresetében a tisztességes eljáráshoz való jog megsértése miatt kérte az alperest - jogfenntartással - 1.100.000 forint kártérítés, valamint ennek 2013. május 22. napjától járó késedelmi kamata megfizetésére kötelezni.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, és a felperest 50.000 forint elsőfokú perköltségben marasztalta. Határozatának indokolása szerint a felperes alaptalanul sérelmezte, hogy a Városi Bíróság 7.P./2005/51. számú ítéletében olyan ténymegállapítást tett, mely szerint H. I. bérbeadó raktárépületet adott bére. Mind a Városi Bíróság ítélete, mind pedig a jogerős ítélet rögzíti, hogy az ingatlan tulajdoni lapján valóban raktárépület funkció szerepel, azonban a szerződésben a bérbeadó kötelezettségévé tették, hogy azon élelmiszercsomagoló üzemkénti hasznosítást biztosító átalakításokat végezzen. Nem találta tisztességtelennek az elsőfokú bíróság, hogy az utóbb visszavont számla ellenére az alperes megítélte a bérleti díjat általános forgalmi adóval növelten. Hivatkozott a töretlen bírói gyakorlatra, mely szerint a számla visszavonása megegyezik a számlakibocsátás elmulasztásával, amely jogosulti késedelemnek minősül. Ez a körülmény azonban a felperes teljesítési kötelezettségének jogalapját nem érinti, csupán a bérbeadó késedelme folytán a késedelmi kamat megfizetésére nem kötelezhető. A felperes hivatkozásával szemben az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alapperben a bíróság beszámítási kifogását érdemben vizsgálta és azt elbírálta. E tekintetben tanúkat hallgatott ki, szakértői bizonyítást rendelt el, és a bizonyítékok értékelése során megfelelő indokát adta annak, hogy a beszámításra miért nem látott lehetőséget. Megállapította, hogy az azonnali hatályú felmondás jogszerűségével, illetőleg a felperes érdekmúlásával kapcsolatos indokokat az alperes ítélete ugyan nem rögzíti, a ítélőtábla másodfokú határozata azonban a hiányosságokat pótolta. Alaptalannak találta az elsőfokú bíróság a felperesnek azt a hivatkozását is, hogy az alperes a 3.G./2009. számú perben nem biztosított megfelelő határidőt a beszámítási kifogás, illetve a viszontkereset előterjesztésére. Az alperes a 2009. november 28. napján megtartott tárgyalásról készült jegyzőkönyvbe foglalt halasztó végzésében hívta fel a felperest nyolc nap határidőt biztosítva a beszámítási kifogás, illetve viszontkereset előterjesztésére. A felperes ellenkérelmet terjesztett elő 2009. december 11. napján, amelyet a 2010. január 28. napján megtartott tárgyaláson fenntartott és kiegészített, egyidejűleg úgy nyilatkozott, hogy beszámítási kifogást és viszontkeresetet nem terjeszt elő. Hangsúlyozta az elsőfokú bíróság azt is, hogy az eljárt bírósággal szemben indított kártérítési per nem jelenthet új jogorvoslati fórumot a fél számára a kedvezőtlen döntést tartalmazó jogerős ítélet felülvizsgálatára.