A Fővárosi Törvényszék P.632924/2004/28. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 318. §, 339. §] Bíró: Szilvás György

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.632924/2004/28.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.21191/2008/3.

***********

Fővárosi Bíróság

23.P. 632.924/2004/28.

A Magyar Köztársaság Nevében!

A bíróság a felperesi képviselő neve (felperesi képviselő címe.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek,

alperest képviselő Ügyvédi Iroda neve (alperesi képviselő címe.) által képviselt

II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. r. alperes ellen, kártérítés iránt indított perében a bíróság meghozta a következő

Í t é l e t e t:

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 1 200 000,- (egymillió-kettőszázezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet ennél a bíróságnál kell három példányban előterjeszteni.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Ha a fellebbezés csak a perköltség nagyságára, vagy viselésére, a teljesítési határidőre, vagy az állam által előlegezett költség viselésére vonatkozik, illetőleg ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

I n d o k o l á s:

A II. r. alperes, mint eladó, és a felperes lánya, AB, mint vevő közt 2000. július 20-án ingatlan adásvételi előszerződés jött létre, aminek értelmében a II. r. alperes, a tulajdonában állt AX AY. szám alatti telek ingatlan 72/684 tulajdoni hányadát AB-ra ruházta.

Ezen ingatlanon társasházat szándékoztak felépíttetni, és AB ennek egyik lakása tulajdonjogát kívánta megszerezni.

Mindezekkel összefüggésben a felek az okirat 6. pontjában a következőképp rendelkeztek: "A vevő jelen szerződés aláírásával kötelezettséget vállal arra, hogy az ingatlanra vonatkozó és bemutatott jogerős építési engedély napjától számított 5 naptári napon belül az eladóval megköti az ingatlan adásvételi szerződést.

Egyben kötelezettséget vállal arra is a vevő, hogy az ingatlan adásvételi szerződés aláírásával egy időben a AK a már előzőleg megismert vállalkozási szerződést aláírja."

Az építési hatóság 2000. december 5-én adott építési engedélyt a társasház felépítésére, majd ezt követően 2001. július 12-én született az "ingatlan adásvételi szerződés" címmel ellátott szerződés (továbbiakban: perbeli szerződés) aminek alanya eladóként a II. r. alperes volt, míg vevőként AB helyett az édesapja, azaz a felperes lett.

Az okirat 2. pontja úgy szól, hogy "az eladó eladja, a vevő megvásárolja az 1. pontban meghatározott ingatlan (AX.) 78/905 tulajdoni hányadát.

A felek a szerződés 5. pontjában rögzítették, hogy "a vevő jelen szerződés aláírásával egy időben kötelezettséget vállal arra, hogy... a AK-val... a már előzőleg megismert vállalkozási szerződést aláírja, miszerint a vállalkozó a jelen szerződés 1. pontjában körülírt ingatlanra társasházat épít, amelyből a tetőtér 2. szám alatti 76,57 nm alapterületű lakás 27,54 nm terasz és egy gépkocsi beállását biztosító garázs, a jelen szerződésben szereplő vevő tulajdonába kerül 1/1 arányban."

Az építési engedélyhez tartozó terv dokumentációban, a perbeli szerződés 5. pontjában írtakkal szemben, az adásvétel tárgyát képező lakás alapterületeként nem 76,57 nm, hanem 48,71 nm szerepel. Ezen okiratot nem mutatták be a felperesnek az adásvételi szerződés megkötésekor.

A felperes, mint megrendelő, és a AK., mint vállalkozó közt 2002. január 31-én "vállalkozási szerződés" címmel ellátott szerződés jött létre, aminek 1. pontjában írtak szerint a AK kötelezettséget vállalt arra, hogy "kulcsra kész, rendeltetésszerűen és biztonságosan használható állapotban felépíti a lakóházban a... tetőtér 7. számú 76,57 nm alapterületű 27,57 nm erkéllyel rendelkező lakást... a szerződés mellékleteinek megfelelően."

Az okirat 1.2. pontjában a felek rögzítették, hogy "a beruházás teljesítése az alábbi dokumentumok alapján történik:

u építési engedély (1. számú melléklet)

u alaprajz (2. számú melléklet)

u árlista és műszaki leírás (3. számú melléklet)..."

A kiviteli tervek - amelyek elkészítését a AK rendelte meg - már összhangban álltak a perbeli szerződésben, és a vállalkozási szerződésben rögzített lakás alapterülettel, és végül ennek megfelelően épült fel az ingatlan.

Miután a AK 2003. július 1-jén anélkül vonult le az építkezésről, hogy azt befejezte volna, a tulajdonostársak végeztették el a fennmaradó munkálatokat, majd 2004. év elején nyújtottak be használatba vételi engedély iránti kérelmet, amit az építészeti hatóság azért utasított el, mert a kivitelezés nem az építési engedélynek megfelelően történt.