A Budapest Környéki Törvényszék Bf.13/2007/20. számú határozata rablás bűntette (CSOPORTOSAN elkövetett rablás bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 20. §, 47. §, 64. §, 87. §, 137. §, 321. §, 323. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 4. §, 348. §, 351. §, 352. §, 370. §, 371. §, 372. §, 373. §, 376. §]

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság a számú ügyben, 2007. év szeptember hó 18. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

ítéletet:

A fegyveresen és csoportosan elkövetett rablás bűntette és más bűncselekmények miatt I.r. vádlott és társai ellen indított bűnügyben a Városi Bíróság 2006. év október hó 26. napján kihirdetett számú ítéletét III.r. vádlottra minősítő, I.r., II.r. és III.r. vádlottra büntetést kiszabó részében megváltoztatja.

III.r. vádlott tekintetében a fegyveresen elkövetett minősítést mellőzi.

I.r. vádlott fegyházbüntetését 3 (három) év 10 (tíz) hónapra, közügyektől eltiltás mellékbüntetését 4 (négy) évre,

II.r. vádlott fegyházbüntetését 3 (három) év 6 (hat) hónapra, közügyektől eltiltás mellékbüntetését 4 (négy) évre,

III.r. vádlott fegyházbüntetését 3 (három) évre, közügyektől eltiltás mellékbüntetését 3 (három) évre enyhíti.

Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezéseit I.r., II.r. és III.r. vádlottra helybenhagyja.

Indokolás:

Az elsőfokú bíróság ítéletében

I.r. vádlottat fegyveresen és csoportosan elkövetett rablás bűntette miatt - mint társtettest - és súlyos testi sértés bűntette miatt halmazati büntetésül 6 év 6 hó fegyházbüntetésre, mellékbüntetésül 7 év közügyektől eltiltásra,

II.r. vádlottat fegyveresen és csoportosan elkövetett rablás bűntette miatt - mint társtettest - 6 év fegyházbüntetésre, mellékbüntetésül 6 év közügyektől eltiltásra,

III.r. vádlottat fegyveresen és csoportosan elkövetett rablás bűntette miatt - mint társtettest - 5 év 6 hónap fegyházbüntetésre, mellékbüntetésül 6 év közügyektől eltiltásra ítélte.

I.r. vádlottat az ellene emelt bódult állapotban elkövetett járművezetés vétsége,

II.r. vádlottat az ellene emelt bűnsegédként elkövetett súlyos testi sértés bűntette vádja alól felmentette.

Rendelkezett továbbá az előzetes fogvatartás beszámításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről is.

Az ítélet ellen

az ügyész valamennyi vádlott terhére fellebbezést jelentett be. Ebben sérelmezte I.r. és II.r. vádlottakkal szemben hozott felmentő rendelkezést bűnösségük megállapítása érdekében és mindhárom vádlott tekintetében a Btk. 64.§ (1) bekezdés a./ pontjára hivatkozással pénzmellékbüntetésre tett indítványt.

I.r. vádlott és védője részben felmentésért és enyhítésért,

II.r. és III.r. vádlott és védőjük felmentésért fellebbeztek.

A megyei főügyész átiratában indítványozta a tényállás 2. pontja tekintetében helyes ténybeli következtetéssel annak megállapítását, hogy I. r. vádlott a vádbeli időben az elfogyasztott marihuána befolyása alatt állt. Az első fokú ügyészi fellebbezést - helyes jogi indokai alapján - fenntartotta.

A másodfokú bíróság nyilvános ülésén az ügyész II.r. vádlott tekintetében a bűnsegédként elkövetett súlyos testi sértés bűntettében bűnösség megállapítására irányuló fellebbezését visszavonta, egyebekben az írásbelivel azonos tartalommal tartotta fenn.

Vádlottak védője fellebbezését írásban - majd a nyilvános ülésen szóban is - igen részletesen megindokolta, egyes tények alátámasztására igazolást csatolt.

E szerint indokolt a tényállás kiegészítése az I.r. vádlottról készült igazságügyi elmeorvos-szakértői véleményben írt megállapításokkal és mindhárom vádlott személyi körülményeire vonatkozó adatokkal - jövedelem, munkahely, családi körülmények- is.

A történeti tényállás egyes megállapításait a vonatkozó vallomásokat idézve a vitatta. A rablást illetően rámutatott, hogy a pénz és a kábítószer elvétele rendőri intézkedés látszatával történt, annak során erőszakra nem került sor. A dulakodást és a tettlegességet a sértettek kezdeményezték a kulcs visszaszerzése érdekében.

Megítélése szerint nem zárható ki, hogy I. sértett 8 napon túl gyógyuló sérülését az ajtó kirántása során szerezte és nem a vádlottak okozták.

Iratellenesnek találta azt a megállapítást, hogy II. sértettet I.r. vádlott a földre lökte és megfenyegette valamint, hogy II.r. vádlott a forgópisztolyt II. sértettre fogta. E tekintetben a bizonyítékok mérlegelését vitatta.

A jogi minősítés körében I.r. és II.r. vádlott cselekményét rablás helyett zsarolás bűntettének értékelte, míg III.r. vádlott nem valósított meg bűncselekményt. Álláspontja szerint a sértettet ért fenyegetés csak az akarat hajlítására és nem megtörésére volt alkalmas, így a cselekmény rablásként nem minősíthető. Vitatta ezen túlmenően a fegyvere elkövetés megállapíthatóságát is.

Bizonyítási indítványában - a III. r. vádlott magatartásának tisztázása érdekében - a vádlottak és tanúk ismételt kihallgatását, I. r. ismételt igazságügyi elmeorvos-szakértői vizsgálatát és I. sértett sérülésének keletkezési mechanizmusa megállapítására orvos-szakértő bevonását kérte, melyet részletesen megindokolt.

Végindítványában elsődlegesen a Be. 376.§ (1) bekezdése és Be. 373.§ (1) bekezdés III/a. pontja szerinti indokolási kötelezettség megsértése miatt az ítélet hatályon kívül helyezését, másodlagosan I. r. és II. r. vádlottak tekintetében cselekményük rablás helyett a Btk. 323.§ (2) bekezdés c./ pontja szerint minősülő hivatalos személyként e jelleg felhasználásával elkövetett zsarolás bűntettének minősítését, míg III.r. vádlott felmentését látta indokoltnak. Végül kimerítő részletességgel hivatkozott az értékelendő további enyhítő körülményekre, melyek folytán a büntetések lényeges enyhítését is kérte.

I.r. vádlott felszólalásában hangsúlyozta, hogy társai nem tudtak tervéről és megbánását hangoztatta.

Az ügyészi illetve a vádlottak érdekében hatályon kívül helyezés, felmentés illetve eltérő minősítés végett bejelentett fellebbezések nem alaposak, míg az enyhítésre irányuló fellebbezések eredményre vezettek.