A Fővárosi Ítélőtábla Bf.173/2008/4. számú határozata választás rendje elleni bűntett tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 37. §, 87. §, 211. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 338. §, 348. §, 351. §, 352. §, 370. §, 371. §, 386. §] Bírók: Hildenbrand Róbert, Révész Tamásné, Szigeti Ágnes

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék B.107/2006/21., *Fővárosi Ítélőtábla Bf.173/2008/4.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla

2.Bf.173/2008/4. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2008. év október hó 28. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A választás rendje elleni bűntett miatt a vádlott ellen indított büntető ügyben a Pest Megyei Bíróság11.B.107/2006/21. számú ítéletét helybenhagyja.

A vádlott köteles a másodfokú eljárásban felmerült 6.000,- (Hatezer) Ft bűnügyi költséget az államnak megfizetni.

A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A Pest Megyei Bíróság a 2008. február 27. napján kihirdetett 11.B.107/2006/21. számú ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki választás rendje elleni bűntettben (Btk.211.§ e./ pont IV. fordulata), ezért őt 30 napi tétel, napi tételenként 1500 forint, összesen 45.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztére történő átváltoztatásról. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült 62.000 forint bűnügyi költség megfizetésére.

A kihirdetett ítéletet az ügyész tudomásul vette, míg a vádlott és védője felmentésért jelentett be fellebbezést.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.428/2008./1-I. számú átiratában a védelmi fellebbezéseket nem tartotta megalapozottnak. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a büntetőeljárás szabályait betartva járt el, a szükséges bizonyítást lefolytatta, az általa megvizsgált bizonyítékokat egyenként és összességükben értékelte és a vádlott tagadásával szemben a tárgyaláson kihallgatott tanúk vallomása, valamint az ezeket erősítő bizonyítékok alapján állapította meg. Indokolási kötelezettségének eleget tett.

A tényállás azonban a Be.351.§ (2) bekezdés b./ pontja szerint részben megalapozatlan, mert a vád tárgyává tett bűncselekmény csak kampányidőszakban követhető el, a tényállás azonban nem tartalmazza, hogy milyen választás alkalmával és mely választókerületben történt a bűncselekmény elkövetése, ezért indítványozta a tényállás ezen adatokkal történő kiegészítését. A kiegészítéssel már megalapozottá válik a tényállás, ezért az irányadó a másodfokú eljárásban is, és ennek alapján okszerűen vont következtetést az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségére, helyesen minősítette cselekményét is és a bűnösségi körülményekkel arányban álló, a büntetési célok elérésére alkalmas joghátrányt alkalmazott. Indítványozta a tényállás kiegészítése után a Be.371.§ (1) bekezdése alapján az első fokú ítélet helybenhagyását.

A védő a nyilvános ülésen a felmentésre irányuló fellebbezését változatlanul fenntartotta. A fellebbezését részletesen megindokolva azt az álláspontját fejtette ki, hogy védence nem valósította meg a terhére rótt bűncselekményt, mert a kampányidőszakban csak ígéretet tett arra, hogy különböző adományokkal, illetve pénzbeni juttatásokkal segíti a cigány önkormányzat létrehozását, ha a roma választók az MSZP jelöltjére szavaznak. Ugyanakkor tény, hogy a választói akaratukat tényleges anyagai juttatással nem befolyásolta, mivel a négy szavazókörben az MSZP jelöltjeként indult képviselő jelölt a szavazatok 38%-át, míg a FIDESZ jelöltjeként indult képviselő jelölt a szavazatok 62 %-át kapta, tehát a vádlottnak a kampányidőszakban tett ígéretei nem voltak hatással a roma polgárok választói akaratára, így tehát bűncselekményt nem valósított meg. A törvényalkotó valódi akarata csak az anyagi juttatással történő befolyásolást kívánta büntetendővé tenni, az anyagi juttatás ígéretét nem. A kifejtettekre tekintettel védence felmentésére tett indítványt.

Az ügyész a perbeszédében az írásban előterjesztett álláspontját fenntartva, indítványozta a védelmi fellebbezés elutasítását, ugyanis a vádlott azzal a magatartásával, hogy anyagi juttatás ígéretével igyekezett befolyásolni a választói akaratot megvalósította a Btk.211.§ e./ pontjának IV. fordulatában írt bűncselekményt. A tényállás kiegészítése mellett az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta.