A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20438/2019/4. számú határozata személyes adat törlése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §, 2:43. §, 2:52. §] Bírók: Fintha-Nagy Péter László, Hercsik Zita, Kovács Éva

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.23191/2018/13., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20438/2019/4.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.438/2019/4.

A Fővárosi Ítélőtábla a Bass és Tasnádi Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Bass László ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Jurida Petra Natália ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyes adatok törlése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2019. április 11. napján kelt 62.P.23.191/2018/13. számú ítélete ellen az alperes részéről 15. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az alperes által a felperes részére fizetendő nem vagyoni kártérítés összegét 100.000 (Százezer) forintra leszállítja.

Megállapítja, hogy a peres felek az első- és másodfokú eljárásban felmerült költségeiket maguk viselik.

Kötelezi a felperest és az alperest, hogy személyenként 15.500 (Tizenötezer-ötszáz) - 15.500 (Tizenötezer-ötszáz) forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket fizessenek meg a Magyar Államnak külön felhívásra.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 200.000 forintot, valamint ezen összeg után 2018. július 20. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot, továbbá 63.500 forint perköltséget.

Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 15.000 forint eljárási illetéket.

Ítéletének indokolásában ismertette az Alaptörvény R. cikk (2) bekezdésében, az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i, a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679. Rendelete (általános adatvédelmi rendelet - GDPR) IV. cikkében, 6. cikk (1) bekezdésében, 82. cikk (1) bekezdésében és (6) bekezdésében, az Infotv. 1. §-ában, 3. § 4. pontjában, 4. § (1) és (2) bekezdésében 23. § (1), (2) és (5) bekezdés c) pontjában, 24. § (2) bekezdésében, a Ptk. 2:42. § (1) és (2) bekezdésében, 2:43. § e) pontjában, 2:52. §-ában foglaltakat, utalt az Smtv. 4. § (3) bekezdésében, 14. § (1) bekezdésében, az Avtv. 2. § 1. és 3. pontjában, a Ptk. 6:48. § (1) bekezdésében és a PK 14. számú állásfoglalásban írtakra.

Rámutatott arra, hogy a sérelemdíj iránti kereset megítélése körében először abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy megvalósult-e a felperes személyes adatok védelméhez való jogának megsértése azzal, hogy a perbeli cikkben közlésre került a felperes családi és keresztneve, valamint ... való rokonságának a foka.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) több alkalommal is foglalkozott a személyes, valamint a különleges adatok sajtó által nyilvánosságra hozhatóságának szempontjaival. A NAIH - 4418-5/2012/V. számú állásfoglalásban a hatóság azt rögzítette, hogy a nyilvános tárgyalásokon bárki, így főszabály szerint a sajtó képviselői is jelen lehetnek és az ott történtekről beszámolhatnak. A tárgyalás nyilvánosságának elve azonban nem azonos a közérdekből nyilvános adatok jogintézményével. A bírósági eljárás, különösen a büntetőeljárás során nyilvánosságra került személyes és különleges adatok nem osztják a közérdekből nyilvános, vagy közérdekű adatok jogi sorsát. Amennyiben a bírósági tárgyalás nyilvánossága folytán minden ott elhangzó személyes adat nyilvánossá válna, úgy ez az érintett személyek magánszférájára, emberi méltóságára beláthatatlan következménnyel járna. A bírósági tárgyalásról készült tájékoztatás, tudósítás során ezért érvényesíteni kell az Infotv. és a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) rendelkezéseit is.

Az Infotv. 4. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak alapján a személyes adatok kezelése során - beleértve a nyilvánosságra hozatalt is - csak a cél (vagyis a bírósági tárgyalásról történő tájékoztatás) megvalósulásához elengedhetetlenül szükséges személyes adat kezelhető, a cél megvalósulásáig szükséges mértékben és ideig. Az interneten fellelhető, bírósági tárgyalásokról készült tudósítások útján nyilvánosságra került személyes adatok döntő befolyással lehetnek az érintett magánszférájára, reszocializációs lehetőségeire, esélyeire a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülés idejét követően is.

Az Smtv. 4. § (3) bekezdésére, illetve 14. § (1) bekezdésére is figyelemmel adatvédelmi szempontból csak rendkívül szűk körben indokolható, hogy a bírósági tárgyalásról személyes adatok közzétételével számoljon be a sajtó (pl. súlyos erőszakos, kiemelkedő értékre elkövetett, a köznyugalmat nagymértékben megzavaró és emiatt jelentős közérdeklődésre számot tartó bűncselekmények miatti eljárások). A személyes (különleges) adatokat nyilvánosságra hozó szerkesztőségnek, kiadónak mérlegelnie kell, hogy az általa közzétett bírósági tudósítás egyedi és általános céljának eléréséhez szükséges-e és ha igen, milyen mértékben a személyes adatok nyilvánosságra hozatala, vagy az anonimizált, illetve monogrammal ellátott tudósítás is betölti-e a szerepét és biztosítja a személyiség védelmét, eleget téve az Smtv. általános rendelkezéseinek.

Hangsúlyozta, hogy a PK 14. számú állásfoglalásban írtak alapján a perbeli esetben az alperest az esetleges felelősség alól nem mentesíti az a körülmény, hogy a perbeli tudósítás forrása az ... volt.

Kizárólag a cél megvalósulásához elengedhetetlenül szükséges személyes adat kezelhető, mely cél a perbeli esetben a közvélemény hiteles, gyors és pontos tájékoztatása egy közérdeklődésre számot tartó büntetőügyről. Ez alapján azt kellett mérlegelni, hogy a sajtószabadság alapjogának érvényesülése, vagy a felperes személyes adatainak védelme élvez-e prioritást.

A sérelmezett cikk közzétételére ...-én, míg a kifogásolt részek törlésére a keresetlevél benyújtását követően, 2018. november 6. napján került sor. Ebben az időszakban nem csupán az Infotv. és a GDPR, hanem a kezdeti időszakban (2011. december 31-ig) az Avtv. rendelkezései is hatályosak voltak. A tudósítás magában foglalta a felperes teljes nevét és rokoni minőségét, ezen adatok viszont személyes adatnak és egyben bűnügyi személyes adatnak is minősülnek. [Avtv. 2. § 1. és 3. pont., Infotv. 3. § 2. és 4. pont, GDPR IV. cikk 1. pont]. A perbeli esetben az alperesi adatkezelés nem felelt meg a hatályos jogszabályi előírásoknak, nem volt ugyanis elkerülhetetlenül szükséges a felperes személyes adatainak közlése, a tudósítás enélkül is elérte volna a célját.

Még a büntetett előéletű személyeknél is érvényesülnie kell az adatminőség és a célhoz kötött adatkezelés elvéből levezethető ún. "felejtéshez való jognak"; a nem közszereplő felperest ráadásul a bíróság bűncselekmény hiányában felmentette.