A Budapest Környéki Törvényszék P.25267/2005/27. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 37. §, 81. §, 163. §, 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 344. §, 352. §, 355. §, 360. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 139. §] Bíró: Sági Zsuzsanna

Pest Megyei Bíróság

21.P.25.267/2005/27.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Pest Megyei Bíróság a Csárdásné dr. Szeleczky Ilona (1445 Budapest, Pf.: 348.) ügyvéd által képviselt ... (I.rendű felperes címe.) I. rendű és ... (II.rendű felperes címe) II. rendű felperesnek - a dr. Kóczy Miklós (5540 Szarvas, Deák u. 4.) ügyvéd által képviselt ... (II. rendű alperes címe.) II. rendű alperes, a személyesen eljárt ... (III.rendű alperes címe.) III. rendű, a személyesen eljárt ... (IV.rendű alperes címe) IV. rendű alperesek ellen kártérítés és járulékai megfizetése iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság kötelezi II., III., IV. rendű alperest, hogy fizessenek meg az I. rendű felperesnek egyetemlegesen 15 (tizenöt) nap alatt 3.234.819,- (Hárommillió-kettőszázharmincnégyezernyolcszáztizenkilenc) forint tőkét, és ebből 3.000.000,- (Hárommillió) forint tőke után 2000. július 10. napjától 2001. december 31. napjáig évi 20 ( húsz) %-os, 2002. január 1. napjától 2004. december 31. napjáig évi 11 (tizenegy) %-os mértékű kamatát, 2005. január 1. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát; a fennmaradó 234.819,- (Kettőszázharmincnégyezer-nyolcszáztizenkilenc) forint tőke után 2000. július 17. napjától 2001. december 31. napjáig évi 20 ( húsz) %-os, 2002. január 1. napjától 2004. december 31. napjáig évi 11 (tizenegy) %-os, 2005. január 1. napjától kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát.

A bíróság kötelezi II., III., IV. rendű alperest, hogy fizessenek meg a II. rendű felperesnek 15 (tizenöt) nap alatt egyetemlegesen, 2.054.300,- (Kettőmillió-ötvennégyezerháromszáz) forint tőkét, és annak 2000. július 10. napjától 2001. december 31. napjáig évi 20 ( húsz) %-os, 2002. január 1. napjától 2004. december 31. napjáig évi 11 (tizenegy) %-os kamatát, 2005. január 1. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát.

A bíróság a felperesek keresetét ezt meghaladóan elutasítja.

A bíróság kötelezi II., III., IV. rendű alperest, hogy fizessenek meg egyetemlegesen a felpereseknek 15 (tizenöt) nap alatt 317.347,- (Háromszáztizenhétezer-háromszáznegyvenhét) forint perköltséget.

A bíróság kötelezi a II., III. IV. rendű alperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak, külön felhívásra 317.347,- (Háromszáztizenhétezer-háromszáznegyvenhét) forint elsőfokú eljárási illetéket, a fennmaradó 8.380,- (Nyolcezer-háromszáznyolcvan) forint eljárási illetéket a Magyar Állam viseli.

A bíróság kötelezi továbbá II., III., IV. rendű alpereseket, hogy fizessenek meg egyetemlegesen a Pest Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalának külön felhívására 83.856,- (Nyolcvanháromezer-nyolcszázötvenhat) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Pest Megyei Bíróságon kell benyújtani írásban 3 egyező példányban a Fővárosi Ítélőtáblához címezve.

A bíró tájékoztatja a feleket, hogy a Pp. 73/A. § a./ pontja szerint a jogi képviselet kötelező az Ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetesen végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, illetve a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul - és a felek tárgyalás tartását nem kérték - a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el.

A felek közösen kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

I N D O K O L Á S :

A ... fürdőhöz közeli ... Söröző tulajdonosa a II. rendű alperes.

1997-től ... vonatkozó építési engedélyeket a ... Kiemelt Építésügyi Hatóság adja ki. Ennek megfelelően épült fel a II. rendű alperes tulajdonában lévő ... Söröző is, amelyre végül az építési engedélyezési eljárást ... Építésügyi Hatóság folytatta le.

2000-ben ... építésügyi előadóként ... dolgozott, az ő feladata volt az építési igazgatási hatósági feladatok ellátása, a kiemelt építésügyi hatósági feladatok előkészítésében való közreműködés. Amennyiben valaki ... építkezni kívánt, az építtető kérésére igazolást adott ki arról, hogy az építési szándék a község Rendezési tervével összhangban van-e.

A ... Söröző és a ... fürdő közötti terület a ... önkormányzat tulajdonában álló terület volt. Ezen a területen a II. rendű alperes a sörözőhöz tartozó teraszt kívánt megnyitni, melynek érdekében az önkormányzat részéről az építésügyi előadóval egyeztetett. Ennek során abban állapodtak meg, hogy a II. rendű alperes az igényelt területet az önkormányzattól bérbe veszi, melyre vonatkozóan írásbeli bérleti szerződést is előkészített ....

A bérleti szerződés aláírását megelőzően azonban a II. rendű alperes a földterületet már birtokba vette, azt lebetonozta, székeket és asztalokat rakott ki, az éttermet a teraszon is üzemeltette. A söröző bejárata a fürdő felől ezen a bérelt területen keresztül volt megközelíthető.

A II. rendű alperes és az önkormányzat a bérleti szerződés előkészítése során arra jutottak -melyet az írásbeli bérleti szerződés 2. pontja rögzít-, hogy a bérbevevő II. rendű alperes vállalja, hogy a bérbe vett területet a saját költségén leburkolja, az asztalok kirakodása csak a leburkolt területen belül történik; a teraszokon árnyékolásra kereskedelmi forgalomban kapható árnyékoló ernyők használhatóak, egyedi készítésű árnyékolót csak az önkormányzattal történt egyeztetés és előzetes jóváhagyás után lehet elhelyezni. Ennek ellenére az árnyékolás kérdésében II. rendű alperes ... építésügyi előadóval egyeztetve abban állapodott meg -mivel a kereskedelmi forgalomban használt árnyékoló ernyők a kész épületekhez, illetve az ottani üzletsor kialakult arculatához nem illeszkednek-, hogy odaillő árnyékolási módszert alkalmaznak. ... építésügyi előadó egy épülettől különálló, lábakon álló kerti tető megépítését javasolta, erre vonatkozóan egy rajzot is készített és így az árnyékolók egységes megépítésére az arculattervnek megfelelően javaslatot tett a II. rendű alperesnek. ... építésügyi előadó akként tájékoztatta a II. rendű felperest, hogy nem engedélyköteles a munka, mivel kerti építmény fogalomkörébe tartozik a szerkezet. ... az általa készített rajzot átadta a II. rendű alperesnek, mivel ez a rajz arra jó, hogy a kivitelező ki tudja számolni, hogy mennyi alapanyag kell az árnyékoló megépítéséhez.