A Székesfehérvári Törvényszék B.229/2011/14. számú határozata emberölés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 62. §, 63. §, 77. §, 99. §, 166. §] Bírók: Bognár Miklósné, Morócz Emil, Spergel Lajosné

Fejér Megyei Bíróság

6. B.229/2011/ 14. szám

A Magyar Köztársaság Nevében!

Az emberölés bűntette miatt a vádlott ellen indított büntető ügyben, a Fejér Megyei Bíróság Székesfehérváron, a 2011. november 8. és december 5. napjain tartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

ítéletet:

a 2011. január 8. napjától előzetes fogvatartásban lévő

vádlott

bűnös: emberölés bűntettében (Btk. 166.§ (1) bekezdés)

Ezért a megyei bíróság 12 évi börtönre, és 10 évi közügyektől eltiltásra, mint mellékbüntetésre ítéli.

A kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által 2011. január 8. napjától előzetes fogvatartásban töltött idő beszámít.

Az eljárás során bűnjelként lefoglalt és a Fejér Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalánál Bj. 340/2011.szám alatt kezelt tárgyak közül, a 11. tétel alatti közül a fehér sálat elkobozza,

a többi tárgy lefoglalását megszünteti, közülük a 11. tétel alatti többi tárgy, valamint az 1.,2,3.,4.,5.,6.,8.,9.,10.,16. és 18. tétel alatti tárgyak megsemmisítését rendeli el.

A 7.,12-14, 17., és 19. tétel alatti ruhaneműket és mobiltelefonokat Cs. A-nak, a 15. tétel alatti pólót pedig a vádlottnak kiadni rendeli.

Kötelezi a vádlottat arra, hogy fizessen az államnak 615.227.- (Hatszáztizenötezer-kettőszázhuszonhét) forint bűnügyi költséget.

indokolás

A Fejér Megyei Főügyészség a vádlott ellen emberölés bűntette miatt emelt vádat.

A vád szerint a vádlott 2010. december 31-ről 2011. január 1-jére virradó éjjel megölte a vele közös lakásban lakó édesanyját, úgy, hogy egy kendőt szorítva a sértett nyakára, megfojtotta.

~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~

A törvényszék az alábbiakat állapította meg:

A vádlott középiskolában érettségizett, majd szakács szakképesítést szerzett. Az ítélettel elbírált bűncselekményét megelőzően munkanélküli volt, jövedelemmel nem rendelkezett, ügyvéd édesanyjának, a sértettnek a jövedelméből éltek mindketten. Hajadon, gyermeke nincs. Vagyona annak a lakásnak a fele része, amelyben a sértettel közösen lakott. Büntetlen előéletű, magyar állampolgár.

A vádlott személyisége diszharmonikusan fejlődött, hangulati labilitás, szorongások, étkezési zavarok, időnként előforduló alkohol abúzusok jellemzik. Személyiségzavara a pszichotikus szintet nem éri el, a beszámítási képességét nem érinti. Képes volt arra az ítélettel elbírált cselekménye idején, hogy a cselekménye következményeit felismerje, illetve arra, hogy e felismerésnek megfelelő magatartást tanúsítson és jelenleg is képes.

Időszakosan, esetenként nagy mértékben fogyaszt alkoholt, de nem alkoholfüggő. Nem szenved kóros részegségben, sem annak csökevényes formájában.

Diszharmonikusan fejlődött személyisége kifelé forduló, a külső ingerek erősen befolyásolják a viselkedését, reakcióit. Mélyen elfojtott indulat, feszültség, szorongás húzódik meg nála, amely szomatikus tünetben, anorexia nervosa-ban, alkoholfogyasztásban jelent meg. Az elfojtott feszültség, az édesanyjával és önmagával szembeni elégedetlenség, a kilátástalanság érzése egyre nőtt; azt élte meg, hogy maga is édesanyja útját járja. Az ítélettel elbírált cselekménye során az ilyen érzések kiváltotta, önmagával és édesanyjával szembeni elfojtott feszültség, harag robbanásszerűen tört a felszínre. A robbanásszerű cselekmény kialakulásához hozzájárult az alkohol gátlásokat blokkoló hatása is.

A vádlott személyiségére egyébként nem jellemző az indulatosság, az agresszió, inkább az elfojtás, a pszichoszomatikus tünetképzés.

~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~

A vádlott az édesanyjával, dr.B.K. sértettel élt együtt d-i lakásukon. Kereső foglalkozással, jövedelemmel nem rendelkezett, mindketten ügyvéd édesanyja jövedelméből éltek. A vádlott a cselekmény elkövetése előtt mintegy 1 évvel, 2009. novemberétől, 2010. májusáig dolgozott A-ban.

A sértett alkoholista volt, aki esetenként akár hosszabb ideig (hónapokig) tartó alkoholmentes időszak után 2-3 hétig, esetenként hosszabb ideig egyfolytában italozott, addig, amíg teljesen magatehetetlenné vált, ellátásra, kezelésre szorult.

A depressziós, anorexiás vádlott esetenként fogyasztott, alkalmanként nagyobb mennyiségben szeszes italt.

A vádlott 2010. december 31-én a délutáni, esti óráktól kezdett iszogatni, sört és vodkát, illetve bort fogyasztott. Az italozás során egyre lehangoltabbá vált, kilátástalannak érzett sorsán, életén gondolkodott. A kétségbeesés érzése az éjfél utáni órákban indulatosságnak adta át a helyét és ez az indulat a sértett személye ellen irányult. Meg akarta mondani a sértettnek, hogy elege van abból, ahogy élnek, ilyen érzésekkel ment be 2011. január 1-jén éjfél után kb. 2 órával a sértett által használt szobába.

Az előző napoktól már alkohol hatása alatt álló dr.B.K. sértett a szobájában egy fotelban aludt, a bekapcsolt televízió előtt, amikor a vádlott kiabálva bement hozzá. Felrángatta a sértettet a fotelből, aki nem fejtett ki ellenállást, nem védekezett.

Korábban nem fordult elő tettlegesség a vádlott és a sértett között.

A sértett rángatása során mindketten a szoba padozatára, a szőnyegre estek. A vádlott a földön fekvő helyzetéből felnyúlt annak a fotelnek a támlájához, ahonnan az édesanyját felrángatta és levette onnan a sértett horgolt vállkendőjét. Felállt és a hason fekvő sértett fölé hajolva annak nyaka köré húzta a vállkendőt, úgy, hogy a tarkójánál megkeresztezve tartotta a két kezében a kendő két végét. Ezután a vállkendőt meghúzva a sértett nyakát nagy erővel - amely alkalmas volt arra, hogy a visszeres és verőeres keringést is megállítsa - megszorította.

A sértett nyakán körbevezetett kendővel ily módon egy 5-6 centiméter széles sávban gyakorolt körkörös erőbehatást a sértett nyakára. Ez az erőbehatás - amelynek nyomán a sértett rövid idő, akár néhány másodperc alatt elveszthette az eszméletét - az erek, esetleg a légutak kompressziójához, a sértett fulladás következtében beálló halálához vezetett: dr.B.K. meghalt.