A Győri Ítélőtábla Pf.20080/2012/3. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 81. §, 206. §, 239. §, 253. §, 254. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 100. §, 339. §, 345. §] Bírók: Lezsák József, Szalay Róbert, Vass Mária

Kapcsolódó határozatok:

Veszprémi Törvényszék P.21394/2010/40., *Győri Ítélőtábla Pf.20080/2012/3.*

***********

A Győri Ítélőtábla

Pf.I.20.080/2012/3.szám

A Győri Ítélőtábla dr.Szabó Zsanett ügyvéd által képviseltfelperesnek dr.Zámbó Gábor ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Veszprém Megyei Bíróság előtt folyamatba tett perében Veszprémben, 2011.évi december hó 16.napján 1.P.21.394/2010/40.szám alatt hozott ítélet ellen az alperes részéről 41.sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését helybenhagyja.

Köteles az alperes megfizetni a felperesnek 15 napon belül 220.000 (kettőszázhúszezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes többször módosított, utóbb 9.558.000 Ft kártérítés és ezen összeg után 2008. 01.01. napjától járó kamatok megfizetésére irányuló keresetének részben helyt adva kötelezte az alperest 7.311.000 Ft és ezen összeg után 2010. október 2. napjától járó kamat megfizetésére. Az állam javára az alperest 360.000 Ft illeték és további 128.175 Ft, felperest 192.262 Ft, az állam által előlegezett szakértői díj megfizetésére kötelezte azzal, hogy 540.000 Ft feljegyzett illeték az állam terhén marad.

Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a Város belterületén...hrsz. alatt felvett, a természetben Város, .... sz. alatti ingatlan ½ tulajdoni hányada a felperes tulajdonát képezi, további ½ tulajdoni hányadán a felperesnek özvegyi haszonélvezeti joga áll fenn. Az ingatlanon 1944-ben épült lakóház 1982-ben átalakításra, majd 2006-ban részlegesen felújításra került. A felperesi ingatlan saroktelekként az azt határoló két utca szintjénél alacsonyabban fekszik.

Rögzítette, hogy az "A" Hőerőmű az 1950-es évek elején kezdett termelni, az alperes és jogelődei 1953-2001 között folytattak ipari célú technológiai vízkitermelést a térségben. A 2001-ben leállított, ún. "kavicsos kutak" egyike a perbeli ún. 8. számú kút, amely a felperesi ingatlan határától mintegy 10-15 méterre található.

A...-as kútra kiadott .../1190 számú vízjogi engedély többször is módosult, jelenleg 2013. május 31-ig van érvényben. Az engedélyben a hatóság előírta, hogy a .... számú kutat le kell zárni és az engedélyköteles az engedélyezett vízi létesítmények állandó és folyamatos karbantartásáról gondoskodni köteles. A hatóság a 2011. 02.02-i határozatában kötelezte az alperest, hogy a ... kút lezárását ne tömedékeléssel, hanem vízkivezetéssel oldja meg 2011. június 30-ig. Az erőmű leállását követően 2001-től a vízkitermelés a kútból megszűnt, abban a vízszint folyamatosan emelkedett, 2010-re a kút "pozitívvá" vált, vagyis a kútfejen elindult a karsztvíz kifolyása.

A perben beszerzett igazságügyi műszaki- és ingatlanforgalmi szakértői vélemény alapján megállapította, hogy a felperesi ingatlanban 2006. óta észlehető vizesedés a lakóházon és a melléképületen is jelentkezik: az alagsori helyiségekben bugyog a víz, az épület a süllyedés jeleit mutatja. Az alagsori konyha és a garázs használhatatlan, a ház fűtését biztosító kályhához csatlakozó falazott kémény megrepedt, annak használata életveszélyes. A főépület falainak és a garázsnak a gazdaságos megerősítése nem lehetséges, a kert a magas vízszint miatt csak füvesítéssel hasznosítható. A felperesi ingatlan értéke nem károsodott állapotban 2011-ben 8.052.000 Ft lenne, míg a jelenlegi állapotban a telek 581.000 Ft-ot, az udvari tároló 160.000 Ft-ot, így az ingatlan egésze 741.000 Ft-ot ér.

Az elsőfokú bíróság nem osztotta a felperesnek az elsődleges, a Ptk. 345.§ (1) bekezdésére alapított álláspontját azt illetően, hogy az alperesnek a kút működtetésével, lezárásával kapcsolatos tevékenysége veszélyes üzemnek minősülne.

A Ptk. 339.§ (1) bekezdésére alapított másodlagos kereseti kérelemmel kapcsolatban a beszerzett igazságügyi mérnökszakértői vélemény, annak kiegészítései valamint a lefolytatott helyszíni szemle és tárgyalás alapján bizonyítottnak látta, hogy a felperesi ingatlan károsodását előidéző karsztvíz víz az alperesi a.... kút vizével azonosítható.

Rögzítette, hogy az alperes által hivatkozott "C"-féle magánszakértői vélemény tudományos megállapításaival a perben eljárt igazságügyi mérnökszakértő egyetértett, ugyanakkor az is megállapítható, hogy az alperes folyamatosan ellenőrizte a kutak állapotát, így tudomással bírt arról, hogy azokban a karsztvíz szintje jelentősen megemelkedett. Ebből következően az alperesnek lehetősége lett volna a károsodást megelőző intézkedések megtételére, sőt, arra őt a hatóság is kötelezte. Az alperesi lehetséges intézkedéseket a szakértő kiegészített szakvéleményében akként határozta meg, hogy a karsztvizet a terepszint alatt kell megcsapolni, amelynek két megoldása lehet: vagy depressziót állít elő az alperes vagy a felperesi pince alapozási síkjánál kivezeti a kutat, megcsapolja és elvezeti a vizet. A szakértő rámutatott, hogy mindkét megoldás jelentős költségekkel jár.