A Veszprémi Törvényszék P.21394/2010/40. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 339. §, 345. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 2. §, 3. §] Bíró: Kovács Zsolt

VESZPRÉM MEGYEI BÍRÓSÁG

1.P. 21.394/2010/40. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A bíróság a dr. Szabó Zsanett ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperes neve(felperes címe.) felperesnek

a dr. Zámbó Gábor ügyvéd (ügyvéd címe 2) ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 7.311.000,- (hétmillió-háromszáztizenegyezer) Ft-ot és ennek 2010. október 2-ától december 31-ig évi 5,25 %, 2011. január 1-jétől június 30-ig évi 5,75 %, 2011. július 1-jétől a kifizetésig a mindenkori késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatát, ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasítja. A bíróság kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 192.262,- (egyszázkilencvenkettőezer-kettőszázhatvankettő) Ft feljegyzett szakértői díjat, valamint kötelezi az alperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 360.000,- (háromszázhatvanezer) Ft illetéket és 128.175,- (egyszázhuszonnyolcezer-egyszázhetvenöt) Ft feljegyzett szakértői díjat, míg 540.000,- (ötszáznegyvenezer) Ft illetéket az állam visel.

A felek a perben felmerült egyéb költségeiket maguk viselik.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Győri Ítélőtáblához címzett, de a Veszprém Megyei Bíróságnál 3 példányban benyújtható fellebbezéssel lehet élni.

A fellebbezést jogi képviselő által készített és ellenjegyzett okiratban kell benyújtani és a fellebbezési eljárás során kötelező a jogi képviselet.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha az csak a perköltség viselésére vagy összegére, vagy a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, csak az ítélet indokolása ellen irányul, ha a felek ezt kérték, vagy ha a másodfokú bíróság megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

Indokolás:

A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás nyomán a következő tényállást állapította meg:

A helység neve helyrajzi szám hrsz. alatt felvett "kivett lakóház udvar, 2 gazdasági épület" megnevezésű ingatlan ½ részének tulajdonosa a felperes, a fennmaradó ½ tulajdoni hányadon özvegyi jog illeti meg. Az ingatlan ténylegesen helység neve városrészében, utca neve 1 házszám szám alatt található. A utca neve 1 és utca neve 2 kereszteződésében található 284 m2 területű saroktelek a két utca szintjénél alacsonyabban fekszik, a ingatlanra az áram, az ivóvíz és a szennyvíz bekötésre került. A lakóház 1944-ben épült, 1982-ben átalakították: fürdőszobát, előszobát alakítottak ki, majd 2006-ban részleges felújítás történt, amelynek keretén belül a szennyvízrendszert a csatornahálózatra rákötötték és az épületre kívül új, kőporos vakolat került. A lakóház összes hasznos alapterülete 67,4 m2, benne előszoba, kisszoba, fürdő, WC, étkező, konyha, nagyszoba helyiségek találhatók. Az épület alatti alagsor/pince szinten konyha, előtér és két tárolóhelyiség található, összes alapterülete 23 m2, redukált hasznos alapterülete pedig 6,9 m2. A telken egy 18 m2-es udvari tároló és egy 15 m2-es udvari garázs is található.

Az helység neve gyár az 1950-es évek elején kezdett termelni, az alperes, illetve jogelődei az helység neve térségben 1953-tól 2001-ig folytattak ipari célú technológiai vízkiemelést, egyebek mellett az ún. "helység neve kavicskutakból", amelyek 2001-ben kerültek leállításra. Ezen kavics kutak egyike: a 8. sz. kút mintegy 10-15 méterre található a felperesi ingatlan határától. A 8. számú kút kerítésen belüli részén 4 földalatti műtárgy található: egy szellőzőcső, a szellőzőcsőhöz tartozó szerelőakna, a 8. számú kút aknája két szellőzővel, továbbá a 8. számú kút mellett annak szerelvényaknája. A 8. számú termelőkútra vonatkozó alap vízjogi üzemeltetési engedélyt 1990-ben adták ki határozatszám számon, mely engedély időközben többször módosult, jelenleg 2013. május 31-ig van érvényben. Az érvényes vízjogi üzemeltetési engedélyben a hatóság előírta, hogy a 8. számú termelőkutat le kell zárni és az engedélyköteles az engedélyezett vízi létesítmények állandó és folyamatos karbantartásáról gondoskodni. A hatóság a 2011. február 2-i határozatában kötelezte az alperest, hogy a 8. számú kút lezárását ne tömedékeléssel, hanem vízkivezetéssel oldja meg a módosított határidő szerint 2011. június 30-ig. Miután az erőmű leállását követően 2001. januárjában megszűnt a karsztvíz kiemelés a 8. számú kútból, a kútban folyamatosan emelkedett a vízszint, 2010-re a kút pozitív lett, azaz a kútfejen elindult a karsztvíz kifolyása.

A felperesi lakóházon, illetőleg melléképületeken 2006-tól vizesedés jelei kezdtek mutatkozni, majd a károsodások egyre súlyosabbá váltak. Az alagsori helyiségekben a 8. számú kút felé lévő falból több helyütt folyik, bugyog a víz, az alagsori konyha falán egyre táguló, egyértelműen süllyedésre utaló ferde irányú repedések találhatók, a földes aljzatú tároló gyakorlatilag csak gumicsizmával közelíthető meg. A pincében megjelenő víz az épület falai alól kimosta a finom szemcséket és emiatt az épület megsüllyedt. A lakószinten a fürdőszoba oldalfalán és mennyezetén minimálisan, de növekedő repedések vannak, a legjelentősebb károsodásra utaló repedések az étkező belső válaszfalain és a mennyezeten láthatóak, a repedések folyamatosan nőnek, a nagyszoba bejárati ajtaja felett a vakolat már 3-4 cm szélességben teljesen fellazult. A nagyszoba középső részén a parketta több cm-t megsüllyedt, a bútorok a szoba közepe felé már látványosan bedőltek. Mivel az alagsori konyha használhatatlanná vált, a felperes a lakószinten a régi kamrából egy ideiglenes konyhát alakított ki. Az étkezőben található a ház fűtését biztosító kályha, amely azonban használhatatlan, lévén, hogy a falazott kémény az épület süllyedése miatt szétrepedt, ha a felperes a kályhába befűt, a füst a lakótérbe áramlik, életveszélyes helyzetet előidézve. akémény használatát a kéményseprő megtiltotta. A telken található garázs használhatatlan, az oldalsó és hátsó fala teljesen szétrepedt és kidőlt, a mennyezet ezen része már alá van dúcolva, életveszélyes állapotú. A felperesi ingatlan károsodásait süllyedés okozza, amelynek kiváltó oka a 8. számú kútból kifolyó, az épület alá jutó víz. A pincében a falból kifolyó víz intenzitása és az elvégzett vízminőség vizsgálatok arra utalnak, hogy a kút szerelőaknájából elszivárgó víz nagyon gyorsan érkezik az épület alá, tehát feltehetően már járatok is kialakultak az épület felé. A főépület falainak süllyedése olyan mértékű, hogy annak gazdaságos megerősítése nem lehetséges, a garázs falai már a kidőlés szélén állnak, azaz azt sem érdemes helyreállítani, csak újjáépíteni. Valószínűsíthető, hogy a vízbeszivárgás megszűnése után a süllyedések tovább fognak nőni, ugyanis a finom szemcsék kimosódása és a víz eltűnése után összeroskad a talaj a falak alatt. A telken a magas talajvízszint miatt a gyümölcsfák elpusztultak, a kert konyhakerti művelésre sem alkalmas, csupán füvesítéssel hasznosítható. A felperesi ingatlan nem károsodott állapot feltételezése mellett 2011-es értéken 8.052.000,- Ft lenne, míg a jelenleg,i károsult állapotában a telek értéke 581.000,- Ft-ra, az udvari tároló 160.000,- Ft-ra, összességében 741.000,- Ft-ra becsülhető 2011. október 1-jei fordulónappal.