A Budapest Környéki Törvényszék P.20764/2011/15. számú határozata tartási szerződés megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 80. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 30. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 201. §, 301. §, 523. §, 526. §] Bíró: Véghné dr. Szabó Zsuzsanna

Budapest Környéki Törvényszék

12.P.20.764/2011/15.

A Budapest Környéki Törvényszék dr. ... (....) ügyvéd által képviselt ... (....) felperesnek - dr. ... (....) által képviselt I.rendű alperes neve (....) I. r. alperes, I.rendű alperes neve né (....) II. r. alperes ellen tartási szerződés megszüntetése iránti perében a bíróság meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes és az alperesek között 2002. november hó 6. napján létrejött tartási szerződést megszünteti.

Az ítélet jogerőre emelkedését követően megkeresi a ... Földhivatalt, hogy a ... belterület ... helyrajzi szám alatt fekvő, természetben 2... ... ... szám alatti ingatlan vonatkozásában tartási szerződés megszüntetése jogcímén ... sz.: felperes leánykori neve (... .... szám alatti lakos, személyi szám: ...). ½-ed tulajdonjogát jegyezze be, míg az ezen az ingatlan tulajdoni hányadon fennálló tartási és holtig tartó haszonélvezeti jogosultságot törölje.

Ezzel egyidejűleg I.rendű alperes neve (sz: ... ... .... szám alatti lakos) és I.rendű alperes neve né sz.: ... (... ... ... ....) szám alatti lakos tulajdoni illetősége ¼-ed - ¼-ed tulajdoni hányadra csökken.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. és II. r. alperesek mint egyetemleges jogosultak javára 426.340.- Ft (négyszázhuszonhatezer-háromszáznegyven) tőkét és ennek 2009. június hó 1. napjától a kifizetés napjáig járó a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű évi késedelmi kamatát.

Kötelezi a bíróság az I. és II. r. alperest, hogy egyetemleges kötelezettséggel 15 napon belül fizessen meg a felperes javára 200.000.- Ft (kettőszázezer) tőkét, továbbá ennek 2012. április hó 13. napjától a kifizetés napjáig járó a késedelemmel érintett naptári félevet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát.

II. rendű alperes felelőssége a fenti tartozás megfizetéséért a házastársi közös vagyonból reá eső rész erejéig áll fenn.

Ezt meghaladóan felperesi keresetet és az alperesi viszontkeresetet elutasítja.

A felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 356.600( háromszázötvenhatezer-hatszáz) Ft eljárási illetékből 178.800.( százhetvennyolcezer-nyolcszáz)- Ft-ot a felperes, további 178.800.- (százhetvennyolcezer-nyolcszáz)Ft-ot I-II. r. alperesek egyetemlegesen köt kötelesek megfizetni külön felhívásra az állam javára.

Ezt meghaladóan perrel felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

Ez ellen az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amit a Fővárosi Ítélőtáblához címezve a Budapest Környéki Törvényszéknél lehet benyújtani legalább öt példányban.

A jogi képviselet kötelező az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést), továbbá a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásban a Pp. 235. §-ban meghatározott fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) és a felülvizsgálati kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő fél számára.

Ha a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve a Pp. 73/B. § (2) bekezdésben szabályozott eseteket, vagy ha az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket arról, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, csak a le nem rótt illeték megfizetésével vagy a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul. A felek ezekben az esetekben is kérhetik tárgyalás tartását.

A peres felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

I n d o k o l á s

A bíróság a peres felek személyes meghallgatása, a meghallgatott tanúk vallomása, a rendelkezésre álló okiratok, és egyéb peradatok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A ... belterület ... helyrajzi szám alatt fekvő, természetben ... ... szám alatti ingatlan ½-ed - ½-ed arányban néhai ... és ... felperes leánykori neve tulajdonát képezte.

A tulajdonosok 2002. november hó 6. napján alperesekkel tartási szerződést kötöttek.

E szerint felperes és férje, ... eltartottak a fele-fele arányú osztatlan közös tulajdonukban álló ... ... helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlanukat a 3./ pontban körülírt tartás fejében I. és II. r. alperesekre ruházták át egymás közt fele-fele arányban.

A szerződés 3./ pontja szerint az eltartók vállalták, hogy a felperes és néhai házastársa tartásáról életük végégi gondoskodnak, így többek között saját költségükön eltartottak lakását és lakóingatlanát, épületét, a hozzátartozó udvart és kertet rendben tartják, az eltartottakra mosnak, főznek, takarítanak, biztosítják a lakásuk fűtését, világítását, az eltartottak betegségük estén ápolják, gondoskodnak a gyógykezeltetésükről, szükség esetén kórházi ellátásukról, haláluk után pedig illő eltemettetésükről, a katolikus egyház szertartása szerint.

A felek megállapodnak abban, hogy az eltartók saját lakásukból átjárva teljesítik tartási kötelezettségüket eltartottak 1./ pontban megjelölt ingatlanában.

A szerződés 4./ pontjában az eltartók egyetemleges felelősséget vállaltak a 3./ pontban rögzített tartás teljesítéséért.

Az eltartottak nyugdíjukkal, más jövedelmükkel és ingóságaikkal továbbra is szabadon rendelkeztek.

A 7./ pont szerint az eltartottak a szerződés aláírásával feltétlen beleegyezésüket adták ahhoz, hogy az 1./ pont szerinti ingatlanra a tulajdonjogot tartás címén az eltartók javára egymás közt egyenlő arányban az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék.

Egyben a felek a szerződés 8./ pontjában az eltartottak javára tartási jogot és holtig tartó haszonélvezeti jogot alapítottak. Az eltartók a szerződés aláírásával feltétlen beleegyezésüket adták ahhoz, hogy az eltartottak javára a tartási jogot és a holtig tartó haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék.

Az ingatlan forgalmi értékét 5.000.000.- Ft-ban, míg havi tartás értékét az eltartott személyenként 20.000.- Ft-ban határozták meg.

Ennek megfelelően I. és II. r. alperes tulajdonjogának megszerzése az ingatlan-nyilvántartásban átvezetésre került, míg ... és ... az ingatlan tartási és holtig tartó haszonélvezeti jogosultjaivá váltak.

2002. évben néhai ... 73 éves, míg a felperes 70 éves volt. A korral együtt járó egészségi állapoton túl ápolásra, gondozásra nem szorultak. Nyugdíjukkal szabadon rendelkeztek, magukat ellátták, kertjüket gondozták. Közös gyermekük azonban nem született, felperes gyermekével a kapcsolatuk megromlott, alperesek pedig néhai ...fel rokonságban állottak, ezért bár a szerződés megkötésekor tartásra nem szorultak, magukat életkorukra tekintettel ekként érezték biztonságban. Néhai ... életében alperesek meleg étkezést biztosítottak a felperes és házastársa számára, ezt meghaladóan a tartási szerződésben foglaltak nem teljesültek.