A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21632/2012/5. számú határozata tartási szerződés megszüntetése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 201. §, 318. §, 589. §] Bírók: Csóka István, Lente Sándor, Világhyné dr. Böcskei Terézia

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf.21.632/2012/5.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Lápossy Attila ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr. Szendrényi Rita ügyvéd által képviselt I. - II. rendű alperesek ellen, tartási szerződés megszüntetése iránt indított perében, a Budapest Környéki Törvényszék 2012. május 29. napján meghozott, 12.P.20.764/2011/15. számú ítélete ellen, az alperesek részéről 17. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja és a felperes által az alpereseknek fizetendő marasztalás tőkeösszegét 498.210 (négyszázkilencvennyolcezer-kétszáztíz) forintra felemeli, és a felperesnek a kölcsön visszafizetése jogcímén előterjesztett kereseti kérelmét elutasítja.

A le nem rótt kereseti illetékre vonatkozó rendelkezést akként változtatja meg, hogy 26.400 (huszonhatezer-négyszáz) forint feljegyzett kereseti illetékből a felperest 15.600 (tizenötezer-hatszáz) forint, az I-II. rendű alpereseket egyetemlegesen 10.800 (tízezer-nyolcszáz) forint kereseti illeték állam javára történő megfizetésére kötelezi.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az I-II. rendű alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 10.000 (tízezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes végleges keresetében azt kérte, hogy a bíróság az alperesekkel kötött tartási szerződést szüntesse meg, és rendelkezzen a ..., ... helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan 1/2 illetőségére vonatkozó tulajdonjoga visszajegyzése felől. Kérte továbbá 220.000 forint temetési költség és 200.000 forint kölcsön, valamint ezek 2009. június 1-jétől számított késedelmi kamata egyetemleges megfizetésére kötelezni az alpereseket. Előadta, hogy házastársával közösen 2002. november 6-án tartási szerződést kötött az alperesekkel. A tartás fejében a ..., ... helyrajzi számú, ... szám alatt fekvő ingatlanukat az alperesekre átruházták. V. J. 2008-ban agyvérzést kapott, majd 2009. május 18-án elhunyt, végrendeleti örökösei az alperesek. Az eltartók sem a férje életében, sem annak halála után nem nyújtották szerződésszerűen a tartást. Férje halála után hetente 1-2 alkalommal meleg ételt és a főzéshez alapanyagot vittek, vasárnap elvitték ebédre, és akkor elvitelre is kapott meleg ételt, de ebben az időszakban sem fizették a ház rezsijét, nem mostak és takarítottak. A férje eltemettetéséről sem gondoskodtak. Ezért 2010. augusztus 13-án az unokájához költözött. Állította továbbá, hogy az I. rendű alperes a kazánvásárlásra 200.000 forintot kért kölcsön, amelyet nem fizetett vissza.

Az alperesek a tartási szerződés megszüntetését nem ellenezték. A felperes temetési költség megtérítése iránti igényét előbb 220.000 forint, majd 192.000 forint összeg erejéig elismerték. Utóbbinak, valamint 221.446 forint rezsiköltségnek az elszámolását nem ellenezték. Az I. rendű alperes elismerte, hogy 200.000 forintot kért kölcsön, állítása szerint azonban a felperes a pénzt ajándékba adta. A felperes nyolc évi tartásának ellenértékeként, a szerződésben meghatározott havi 20.000 forinttal számolva 1.920.000 forint megtérítését kérték. Igényt tartottak a szerződéskötéssel felmerült illeték-, és ügyvédi költség felének, 157.000 forintnak, továbbá 415.680 forint benzinköltségnek a megtérítésére. Viszontkeresetük alapján jogalap nélküli gazdagodás címén biztosítási díj, házadó és csatornadíj teljesítésével felmerült összesen 119.810 forint költségük megfizetését is kérték. Késedelmi kamatigényük a felperessel azonos időponttól volt.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felek között 2002. november 6-án létrejött tartási szerződést megszüntette. Rendelkezett a földhivatal megkereséséről a ..., ... szám alatti ingatlan vonatkozásában a tartási szerződés megszüntetése jogcímén a felperes 1/2 tulajdonjogának bejegyzése, és ugyanezen tulajdoni hányadon fennálló tartási és holtig tartó haszonélvezeti jogának törlése iránt. Megállapította, hogy ezzel egyidejűleg az alperesek tulajdoni illetősége 1/4-1/4 tulajdoni hányadra csökken. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 426.340 forintot és annak 2009. június 1. napjától számított késedelmi kamatát. Kötelezte az I-II. rendű alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 200.000 forintot és ennek 2012. április 13. napjától számított késedelmi kamatát azzal, hogy a II. rendű alperes felelőssége a tartozás megfizetéséért a házastársi közös vagyonból reá eső rész erejéig áll fenn. Ezt meghaladóan a keresetet és a viszontkeresetet elutasította. Ítéletének indokolása szerint a tartási szerződés megszüntetését az alperesek maguk sem ellenezték, ezért további bizonyítás nélkül ezt elrendelte, egyúttal ebben a körben a további indokolást is mellőzte. Megállapította, hogy megszüntetés esetén a megfelelő kielégítés nem azonos az eredeti állapot helyreállításával. A teljesített szolgáltatások és ellenszolgáltatások mellett figyelemmel kell lenni a szerződés speciális jellegére, valamint az érdekeltek személyi és egyéb körülményeire is. Továbbá arra kell törekedni, hogy egyik fél se jusson érdemtelenül előnyhöz és ne szenvedjen indokolatlan hátrányt sem. A jogkövetkezmények alkalmazásánál ugyanakkor értékelni kell a szerződésszegést, és a szerződéskötés után bekövetkezett, a kielégítés szempontjából jelentős tényeket. Kiemelte, hogy a megfelelő kielégítés körébe tartozó igények érvényesítése érdekében viszontkeresetre nincs szükség.

A kihallgatott tanúk vallomása alapján tényként állapította meg, hogy az alperesek 2002. novemberétől 2009. májusáig kisebb, V. J. halálától kezdődően pedig fokozottabb mértékben nyújtottak élelmezéssel kapcsolatos szolgáltatásokat. A napi takarításban, főzésben, mosásban, és személyes jellegű szolgáltatásokban a felperes a közreműködésüket nem igényelte, így ezek ellenértékének a megtérítésére sem tarthattak igényt. A kerti munkák elvégzése csak V. J. egészségi állapotának romlását követően hárult rájuk. E kötelezettségük teljesítésekor azonban ellenértékben részesültek, mert a haszonnövényeket a saját céljukra termelték, noha abból a felperesnek is juttattak. A felperes ápolásra nem szorult, néhány alkalommal kellett csupán orvoshoz szállítaniuk, amellyel összefüggésben benzinköltségük merült fel. Mindezeket figyelembe véve a 2002. november 6-tól 2009. május 30-ig nyújtott tartás ellenértékét havi 5.000 forintban, összesen 395.000 forintban, a 2009. június 1. és 2010. július 30. közötti tartás ellenértékét pedig havi 10.000 forintban, 13 hónapra 130.000 forintban állapította meg. A felperest ennek megfelelően 525.000 forint megtérítésére kötelezte. Álláspontja szerint az alperesek az igazolt 12.960 forint csatornaközmű hozzájárulás, illetve az ingatlanra kötött biztosításból eredően 2004. és 2011. között felmerült 173.720 forint biztosítási díj felére tarthattak igényt. Az alpereseknek fizetendő összegből azonban le kellett vonni a felperes oldalán felmerült 192.000 forint temetési költséget. Ezért a felperes marasztalásának összegét végső soron 426.340 forintban, és annak késedelmi kamatában állapította meg.